A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke egy több mint 9 pontos növekedés eredményeképpen 2013 szeptemberében 170,3 pontra ugrott, ami alig marad el a 2010. szeptemberi szinttől. A Fogyasztói Várakozások Indexe immár egy éve töretlenül, így 2013 harmadik negyedévében is emelkedett 7,1 ponttal, és értéke jelenleg 203 pont. E növekedés hátterében az áll, hogy javult a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése egyaránt. Ez utóbbi esetében a rövid távú, azaz az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokban következett be pozitív elmozdulás mind a tavalyi év azonos időszakához képest, mind 2013 júniusához képest.
Vásárolni akarunk
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index 2012 szeptembere óta fokozatosan, legutóbb pedig több mint 12 pontnyit emelkedett, és értéke jelenleg 134 pont. „A kedvező bizalmi indexeket és főleg a hangulat egy éve tartó javulását akkor tudjuk majd igazán pozitívan értékelni, ha mindez a háztartások fogyasztásában is visszaköszön, ha a fogyasztás bővülése stabil és hosszú távú lesz – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat értelmezve, majd hozzátette: – A tartós cikkek vásárlása iránti egyelőre moderált hajlandóság és a hitelfelvételi lehetőségek megítélése, továbbá a reáljövedelem alakulásával kapcsolatos negatív várakozások árnyalják az egyébként kedvező fordulatot.”
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tíz lakosból mintegy hárman (35 százalék) számítanak a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 39 százalékuk vélekedett így. Az inflációs várakozások sem változtak érdemben az előző negyedévhez képest, hiszen a lakosság túlnyomó része – tízből heten – továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban.
A család anyagi körülményeinek megítélése 4 százalékponttal javult az előző negyedévhez képest: a júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket az egy évvel ezelőttihez képest. E téren az egyik mélypontot egyébként 2012 decembere jelentette, amikor is tízből több mint hatan (65 százalék) gondolták úgy, hogy rosszabbul élnek, mint egy évvel korábban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: minden második megkérdezett azt valószínűsíti, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben növekedhet, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja. A hitelfelvételi kedv sem lendült fel júniushoz képest, amikor is tízből hárman gondolták úgy, hogy nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Idén ősszel a lakosság 25 százaléka vélekedik hasonlóképpen, 68 százalékuk pedig saját bevallása szerint soha nem folyamodna hitelért (szemben az előző időszakban mért 64 százalékkal). Emögött okként húzódhat meg a tény, miszerint a lakosság közel harmada (30 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokról alkotott vélemények is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 35 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e korábban tervezett vásárlásra felhasználnia megtakarításait, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem érdemes most nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Enyhén – 58 százalékra – emelkedett a lakásvásárlásra a jelenlegi viszonyokat érdemesnek tartók aránya. A lakosság 39 százaléka szerint jó befektetés a lakásvásárlás. Lakását a megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka adná el mostanában.