Az üzleti bizalmi index csökkenése az ipari és szolgáltató cégek jelentősen romló várakozásainak következménye, az építőipari és kereskedelmi vállalkozások optimizmusa ugyanis kissé erősödött. Az ipari bizalmi index augusztusban öt havi mélypontjára került. Ez elsősorban a rendelésállomány, s ezen belül az export-rendelésállomány romló megítélésének volt a következménye. Némileg kedvezőtlenebb lett az elmúlt időszak termeléséről és a készletekről alkotott vélemény is, a közeljövőre vonatkozó termelési várakozások viszont hibahatáron belül javultak.
Az építőipari bizalmi index ugyan augusztusban alig emelkedett, de így is új historikus csúcsára került. A mélyépítő cégek kilátásai érezhetően javultak, míg a magasépítőké kissé romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé csökkent, a rendelésállományokkal kapcsolatos viszont számottevően erősödött. Ez utóbbi az építőipari felmérések történetében még sohasem volt ilyen erős.
A kereskedelmi bizalmi index értéke valamicskét emelkedett, s ezzel bennmaradt az elmúlt 4,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a készletek megítélése kissé pozitívabb lett, a rendeléseké viszont negatívabb. A szolgáltatói bizalmi index augusztusi jelentős csökkenése főleg az általános üzletmenet és az előző háromhavi forgalom megítélésének érezhető romlása miatt következett be, de a várható forgalmat is borúlátóbban ítélték meg a válaszolók.
A foglalkoztatási várakozások az ipar kivételével – ahol tovább erősödtek – jellemzően kissé szerényebbek lettek, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. (Igaz júliusi, minden idők legalacsonyabb szintjéhez képest.) Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével – ahol júliushoz képest visszafogottabb lett – érdemben nem változott, a fogyasztók inflációs várakozása viszont erősödött. A magyar gazdaság várható helyzetének megítélése a szolgáltató cégek kivételével – ahol nem változott – az előző két havi romlás után érezhetően kedvezőbb, a lakosság véleménye azonban kedvezőtlenebb lett.
A fogyasztói bizalom is csökkent
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
