A lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei a negyedik negyedévben kissé visszaestek negyedéves és éves összevetésben egyaránt.

Nagyot nőttek a tőkejövedelmek.

A Covid-járvány mélypontjánál is alacsonyabb szintre esett a magyar lakosság fizetőképessége.

Szeptemberében a háziorvosi praxisok 11 százaléka volt betöltetlen.

A költségvetés a villany- és a gázáremelés hatására 135 milliárd Ft többletbevételhez jut évente.

A turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív turizmus konjunktúra index (tki) augusztusban mínusz 13 ponton állt.

A GKI kereslet előrejelző modellt készített a háztartások személygépkocsi vásárlásainak becsléséhez. A modell a lakossági bizalmi index adataira épül (melyek között gazdasági, pénzügy, megtakarítási stb. várakozások szerepelnek).

Augusztusban már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása.

A háztarások kétharmada szerint a rezsicsökkentés szabályainak megváltozása érinteni fogja saját anyagi helyzetüket. Leginkább a családi házak és a 100 négyzetméter feletti ingatlanokban élők, a kisvárosi és községi lakosok, valamint a gyereket nevelő családok tartanak ettől. A megkérdezettek átlagosan havi 27 ezer forint tehernövekedésre számítanak – derül ki GKI és a Masterplast közös, augusztusi kutatásának eredményeiből.

Viszonylag kevés információ van arról, hogy a magyarországi cégek miként vélekednek a klímaváltozásról.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. arra kereste a választ, hogy a vállalkozások hajtottak-e végre energiamegtakarító beruházásokat az utóbbi 3 évben, és ezzel mekkora energia megtakarítást értek el.

Az idei harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de a korábbiaknál jórészt így is erőteljesebbek. Az Otthonfelújítási program támogatásai továbbra is népszerűek, a felújításra készülő családok fele igénybe venne állami támogatást is – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy 2022. májusi, 964, 5 fő feletti vállalkozásra kiterjedő reprezentatív felmérésre alapozva vizsgálta meg a hazai vállalkozások környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeit és a cégek tevékenységének fenntarthatóságát.

A GKI konjunktúraindexe júliusban több mint egyéves mélypontra esett; idén április óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak több mint 20 ponttal estek, ugyanakkor júliusban a cégek és a lakosság pesszimizmusa hasonló mértékben erősödött.

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 50 százaléka növekedést vár a vendégéjszakák számában, 46 százalékuk stagnálást, és csupán 4 százalékuk vár visszaesést a turizmus minden alágazatára kiterjedő, reprezentatív Turizmus konjunktúra index (tki) júniusi adatai szerint - közölte a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), és a GKI Gazdaságkutató.

2022 májusában hazánk az Európai Unió tagországai közül a 9. legmagasabb árnövekedéssel szembesült. A 10,8 százalékos adat annak fényében különösen magas szint, hogy nálunk az árbefagyasztás széles köre működik, amely a többi tagállamra (az üzemanyagokat nem tekintve) nem jellemző. Ha nagyobb időtávot nézünk, akkor még inkább igaz, hogy hazánk ezen a téren rosszul teljesít: 2015-höz képest nálunk a fogyasztói árak 31,2 százalékkal nőttek, amellyel a 3. legmagasabb inflációjú uniós ország vagyunk (tavaly novemberig pedig az élen álltunk) . Mindez azt mutatja, hogy az árrögzítés nélkül messze vernénk az európai uniós mezőnyt!

Tudatosabbak lettek a vállalatok.

A lakáspiaci kilátások 2021 végén tetőztek, az idei első negyedévben romlottak, s ez az elbizonytalanodás a második negyedévben is csak vidéken oldódott kissé. Összességében gyengültek az ingatlanos szakma áremelkedési várakozásai.

A GKI felülvizsgálta növekedési előrejelzését. 2022-re a korábbi 2,5-3 százalékról 3,5-4 százalékra emelte, 2023-ra 3,5-4 százalékról 2,5-3 százalék közöttire csökkentette GDP-prognózisát. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye.

A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal, 15 havi mélypontjára csökkent. A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint júniusban az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 pont-tal estek az előző hónaphoz képest.

Az extraprofit-adó nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között, sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezet az új sarc. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint „… jobban kellene félnünk a recessziótól, mint az inflációtól”, illetve „nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra”. Ezzel a GKI Gazdaságkutató Zrt. több szempontból sem ért egyet. A továbbiakban elemezzük az extraprofit adó súlyát ágazatonként és megbecsüljük a többlet adóból keletkező potenciális áremelkedés mértékét.

Az Otthon-felújítási program sokak fantáziáját mozgatta meg, az elmúlt egy évben mindvégig magas volt a lakossági érdeklődés a támogatási lehetőségek felhasználása iránt. Nem hozott e téren érdemi változás az idei második negyedév sem – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának, felmérésének eredményei. A májusi megkérdezés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A legnépszerűbb célok a fürdőszoba, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás, de sokan szeretnének külső nyílászárókat cseréltetni, illetve napelemes és kollektoros rendszereket kiépíttetni.

A Kormány a költségvetési túlköltés miatti elszaladó hiányt speciális adókkal (extraprofit adókkal) kívánja finanszírozni. A hivatkozás az, hogy egyes ágazatok az áremelkedések miatt jelentős többlet nyereséget érnek el. Ennek ellenére mégsem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem az adott ágazatok, cégek árbevételét adóztatja, ami nincs tekintettel a költségszerkezetre. Az, hogy a megszokáson kívül mi okozta az adóztatni kívánt cégek kiválasztását, más hivatalos magyarázat nem született.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival.

A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt.

Bár valamelyest lankad a magyarok felújítási kedve az év elejéhez képest, így is nagyjából 840 ingatlanon terveznek valamilyen renoválást.

A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. Minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

Rugalmasság, megbízhatóság, kevesebb várakozás – főleg e három okból választják az emberek a magánegészségügyet az állami ellátás helyett a Dokio egészségplatform felmérése szerint. Több egészségügyi területen – például ortopédia, bőrgyógyászat és szemészet – a privát orvosi ellátás egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A gyorsuló infláció és a vártnál lassúbb globális dinamika egyre súlyosabb problémát okoz.

2022 első negyedévében az ingatlanos cégek kilátásai alig változtak az előző felméréshez képest, de a lakossági szándékok – nyilván nem függetlenül a háborús félelmektől – valamelyest elbizonytalanodtak. Végeredményben az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke is 10-10 ponttal csökkent negyedéves alapon. Az áremelkedési várakozások erősödtek: a használt lakások ára a következő 12 hónapban 5-6 százalék, az új lakásoké 10 százalékkal emelkedhet - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalansággal prognosztizálható gazdasági pályára kényszerítik a világ- és ezen belül a magyar gazdaságot. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint Rövid távon a markánsan megugró infláció, az általános tőzsdei áresés, a dollárhoz viszonyított általánosan jellemző leértékelődés, a globális ellátási-szállítási láncok (az energiától az élelmiszereken és nyersanyagokon át az alkatrészekig) bizonytalanná válása a legszembetűnőbb. Ez utóbbiak, főleg az energiaellátás középtávon új világgazdasági kapcsolatrendszer gyors kialakításának szükségességével szembesítik a kormányokat, miközben a környezetvédelmi szempontokra is tekintettel kell lenni.

A GKI konjunktúraindexe márciusban 2021 késő tavaszi szintjére esett, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. Az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között gyorsfelmérést végzett az üzleti szféra körében a február 24-én kitört orosz-ukrán háborúnak a cégek üzletmenetére gyakorolt várható hatásáról. Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt.

Márciusban hatalmasat esett a Gazdaságkutató Intézet (GKI) fogyasztói bizalmi indexe.

Egészségünk függ az orvosi ellátáshoz való hozzáféréstől.

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.

A magyar tőkésosztály jelenleg 30 ezer emberből áll, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban.

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget.

A tavaly év végi pesszimizmus után januárban javultak az üzleti és fogyasztói várakozások is; a GKI konjunktúraindexe a tavaly utolsó kéthavi csökkenés után januárban ismét elérte a tavaly novemberi szintjét.

Közel 450 ezer fiatalt érint a lépés, de mennyivel járnak jobban?

Egészen pontosan 15 százalékkal nőhetnek a kis- és közepes vállalkozások költségei jövőre.

Decemberben az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak.

A vállalkozások optimizmusa 2,5 éves csúcson, míg a fogyasztói várakozások nagyot romlottak - derült ki a GKI konjunktúraindexéből.

Az EU az európai klímarendelettel kötelező célként tűzte ki a klímasemlegesség 2050-re történő elérését.

Továbbra is 7 százalék körüli gazdasági növekedést vár erre az évre szerdán kiadott legfrissebb negyedéves előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató. A korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi - jegyezte meg a kutató.

A 2010-es választásokat követően a kormány meghirdette (a sikertelen déli, arab stb. mellett) a keleti nyitás politikáját. Ennek keretében a magyar adófizetők pénzéből kínai és orosz gigaprojektek valósulnak meg Magyarországon, például a Paksi Atomerőmű bővítése (4-5 ezer milliárd Ft), a Budapest-Belgrád vasútvonal (700 milliárd Ft), vagy újabban a Fudan egyetem budapesti campusa (540 milliárd Ft).

Fél évnyi, folyamatos emelkedés után a GKI konjunktúraindexe júliusban elérte 2019 végi szintjét.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezők, a kapacitáskihasználtság, a bérek, valamint a belföldi- és exportárak változása szempontjából friss elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.