Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők
A koronavírus-járványt megelőzően egyértelműen a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakoribb cégek tevékenységét akadályozó tényező, ezt követően azonban elveszítette a vezető helyét: 2020 áprilisában, amikor első alkalommal vezették be a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedéseket, azok számos területen éppen munkaidőcsökkentést vagy elbocsátásokat eredményeztek. Ezzel szoros összefüggésben a járvány első hulláma idején, 2020 áprilisában a kereslethiány már megközelítette a munkaerőhiány okozta probléma gyakoriságát (36 százalék), 2020 októberére pedig meg is előzte azt (49 százalék). 2021 áprilisában ugyan enyhült a kereslethiány (37 százalék), de még így is élen maradt az akadályozó tényezők „versenyében”, különösen az 1-9 fős kisvállalkozások körében (48 százalék).
Az elemzés szerint figyelemreméltó, hogy 2021 áprilisában az ellátási láncok megszakadása a vállalkozások 16 százalékát érintette, ami 9 százalékponttal haladja meg a 2020. októberi szintet, ezzel pedig a harmadik leggyakoribb akadályozó tényezővé vált – elsősorban a kereskedelemben (28 százalék) és a feldolgozóiparban (25 százalék) okoz ez problémát. Hasonlóan nagymértékű, 8 százalékpontos növekedést mutatott a nyersanyagok és energia árait megjelölő válaszadók aránya (13 százalék), és mindezekkel alighanem összefüggésbe hozható az anyaghiány korábbiaknál magasabb gyakorisága is (11 százalék).
Az átlagos kapacitáskihasználtság változása
A vállalkozók retrospektív visszaemlékezése alapján 2020 első negyedévében, a koronavírus-járványt megelőzően az átlagos kapacitáskihasználtság 77 százalék volt, mely tavasszal 66 százalékra esett vissza.
Ezután, a korlátozások lazításának és a gazdasági „visszapattanás” idején az átlagos kapacitáskihasználtság 72 százalékra, év végére pedig – dacára a második hullámnak – 73 százalékra nőtt. 2021 első negyedévére, valamint április 1-jére vonatkozóan is 70 százalékos átlagos kapacitáskihasználtságról számoltak be a cégek – ez ugyan 4 százalékponttal meghaladja a tavaly tavaszi szintet, de még 7 százalékponttal elmarad a járvány előtt tapasztaltaktól.
Ha a 2021. áprilisi kapacitáskihasználtságot vizsgáljuk, élesen különválnak a vállalkozások létszámkategóriák és ágazatok alapján. Az 1–9 fős kisvállalkozások esetében az eleve alacsony bázis ellenére is jelentős csökkenés következett be 2020 második negyedévében, és bár a harmadik negyedévi „visszapattanás” ebben a létszámkategóriában is jelentősen érzékeltette a hatását, a negyedik negyedév és 2021 első negyedéve újabb jelentős visszaesést eredményezett.
Ezzel szemben a 250 fő feletti nagyvállalatok 2020 második félévében folyamatosan növelni tudták a kapacitáskihasználtságukat, igaz, 2021-ben kismértékű csökkenést ők is elszenvedtek. Az ipar és az építőipar lényegében a járványt megelőző kapacitásszinten működik, miközben a kereskedelem, és különösképpen az egyéb szolgáltatást végző vállalkozások jelentős mínuszban voltak április 1-jén.
A 10 százalék alatti kapacitáskihasználtsággal rendelkező cégek aránya – akik gyakorlatilag felfüggesztették a működésüket – folyamatosan emelkedett az elmúlt másfél évben: míg a járványt megelőzően arányuk 4 százalék volt, addig 2020 végére 6 százalék, 2021 áprilisára pedig már 9 százalék lett. Létszámkategóriánként és ágazatonként vizsgálva egyértelműen látható, hogy az 1-9 fős kisvállalkozások (24 százalék) és az egyéb szolgáltatás területén működő cégek (19 százalék) körében a leggyakoribb a 10 százalékot nem meghaladó kapacitáskihasználtság.
A becsült átlagos kapacitáskihasználtsági adatok alapján 2021. április folyamán – tehát a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt bevezetett újabb korlátozó intézkedések idején – a vállalkozások közel egyharmada rosszabb helyzetben volt, mint a tavaly tavaszi első hullám idején, több mint a felük (57 százalék) azonban elérte vagy meghaladta már a válság előtti szintet is – ez azt mutatja, hogy erősen polarizálódtak a vállalkozások járvány-érintettség szerint.
A bruttó bérek és a belföldi értékesítési árak várható alakulása 2021-ben
Az idei évben a cégek közel hasonló arányban tervezik emelni a bruttó béreket (68 százalék), mint 2020-ban tették (71 százalék), a béremelés várható mértéke azonban csökkent: a vállalatok elsősorban az infláció mértékével közel azonos, 1–5 százalékos béremelkedést tartják valószínűnek (35 százalék), a tavalyihoz képest (45 százalék) kevesebben számolnak ennél jelentősebb, 5 százalékot meghaladó bérfejlesztéssel (33 százalék). 2020-ban a vállalkozások 6 százalékánál csökkentek a bérek, ez az arány 2021-ben várhatóan csak 2 százalék lesz az áprilisi várakozások alapján.
2021 áprilisában a válaszadók 4 százaléka vélekedett úgy, hogy csökkenni fognak a belföldi értékesítési árak a következő félévben – arányuk egy évvel korábban még a 2008-as gazdasági világválság kitörését követő szintet idéző 12 százalék volt. A válaszadók 60 százaléka gondolta úgy, hogy nőni fognak az árak, 5 százalékponttal többen, mint 2020. októberben.
