A valós uniós összehasonlítás céljából a GKI kiszámította, hogy a KSH 2021-es fogyasztó kosár súlyai alapján mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, amennyiben valós piaci árakon kellene azokat megvásárolni. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt (esetenként a hasonló termék árváltozása alapján). A rezsicsökkentésbe eső szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (pl. vízellátás, szennyvíz- és hulladék kezelés) ott a bevétel és a veszteség finanszírozás arányát vettük alapul (ennél nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert).

Számításaink szerint az árak felszabadítása a földgáz esetében a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, majd az üzemanyag következik 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében a hatás 2,4 százalékpont, az élelmiszerek esetében pedig 1,9 százalékpont. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá a mért inflációhoz. Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31 százalékra emelné. Megítélésünk szerint a hazai és az uniós árindexek alakulását ez a számítás jobban tükrözi. Ez alapján az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme nem is olyan magas.

Az árrögzített termékek és szolgáltatások mekkora fogyasztói árindex emelkedést okoznának, ha a lakosságnak piaci áron kellene azokat megvenni (százalékpont)

Forrás: KSH súlyok alapján GKI számítás