A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek. Ez az áprilisi hurráoptimizmus után visszatérést jelent az elmúlt hónapok egyébként derűlátó véleményéhez. Kivétel a nemzetgazdaság jövőjének megítélése, mely az elmúlt tíz évben csak a Covid-járvány kezdetekor és a Széll Kálmán terv megszorításai idején volt rosszabb.
Az üzleti szektorban a kereskedelem kivételével minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben romlott. Az ipari bizalmi index alig csökkent, s összességében továbbra is optimizmust tükröz. A termelési kilátások és a készletek megítélése romlott. A teljes rendelésállományt magasabbnak, de ezen belül az exportét kisebbnek érezték a válaszolók. Az építőipari termelők hangulata visszaesett a márciusi szintre. A magasépítők véleménye kissé javult, az amúgyis pesszimistább mélyépítőké viszont kedvezőtlenebb lett. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően javult, a rendelésállományok értékelése romlott. A kereskedelmi bizalmi index apró lépésekkel, de harmadik hónapja emelkedik. Májusban az eladási pozíció megítélése jelentősen javult, a várható rendeléseké és a készleteké viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index hatalmas májusi esése ellenére márciusi szintje felett maradt. Főleg a forgalmi várakozások romlottak sokat.
Májusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi csúcshoz képest minden ágazatban csökkent, de megfelel a korábbi hónapokra jellemző magas értéknek. Minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég: leginkább az ipar-ban, legkevésbé a kereskedelemben. A lakosság munkanélküliségtől való félelme az áprilisi csökkenés után ismét jelentősen emelkedett. A cégek áremelési törekvése áprilishoz képest minimálisan csökkent, de így is sokkal erőteljesebb a márciusinál, s az elmúlt másfél évtizedben nem volt hasonlóan markáns. Leginkább az iparban érezhető az áremelési törekvés lanyhulása, de a cégek fele továbbra is erre készül. A kereskedelemben ez az arány több mint háromnegyed. A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi gyengülés után májusban ismét erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is rendkívül pesszimistán látják, a borúlátás májusban sokat fokozódott.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi jelentős javulását követően májusban ennél nagyobb mértékben romlott. A lakosság saját pénzügyi helyzetét az áprilisinál sokkal rosszabbnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése a februári mindenkori rekord óta hónapról hónapra fokozatosan romlik. Rosszabb lett a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése is.
MÓDSZERTANI MAGYARÁZAT:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzlet-menetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a köz-szolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.
