A NAV 2020-as adatai alapján 265.988 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet). Ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt. Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt). Jól tükrözi a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78 százalékát a legfelső 11 százalék birtokolja. Ebben a felső 11 százalékot 30 ezer ember alkotja, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek több mint fele Budapesten (35 százalék) és Pest megyében (16 százalék) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5 százalék), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,6 százalék) részesedése. A teljes keletkezett tőkejövedelmekből nagy arányú volt még Bács-Kiskun megye, Győr-Moson-Sopron megye, illetve Fejér-megye részesedése (együtt 14 százalék). Ellenben alacsony (2 százalék alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Békés, Heves és Zala megyék esetében.
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban él (46 százalék). Közel egy harmaduk (32 százalék) városokban, kevesebb mint negyedük (22 százalék) pedig községekben él. A tőkejövedelmek megoszlását tekintve Budapest és a megyei jogú városok teszik ki a legnagyobb súlyt (55 százalék).
Az adatokból továbbá az is kiderül, hogy az egy tőkésre jutó jövedelmek tekintetében a főváros teljesített messze a legjobb 10,2 millió Ft/tőkés értékkel. A városokban az egy tőkésre jutó tőkejövedelem 6,1 millió forint.
A 2019-es évi adatokhoz képest jelentős változásokat lehet megfigyelni. Ezekből kiderül, hogy a tőkések száma minden település típuson csökkent 11-12 százalékkal. Ezzel ellentétben az egy tőkésre jutó jövedelmek a községeket leszámítva minden település típus esetén több mint 20 százalékkal növekedtek. A legnagyobb növekedés a városok estén volt, ahol 27,5 százalékkal(!) nőtt az egy tőkésre jutó jövedelmek összege. Ebből arra lehet következtetni, hogy a koronavírus járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy a gazdaság újraindítását célzó 0 százalékos kamatozású hitelek miatt nyereségüket újra befektették a cégükbe.
A települési adatokból az is kiderül, hogy az egy lakosra jutó tőkejövedelmek tekintetében a 2019-ben első helyezett Felcsút 2020-ra csak a második lett egy főre jutó 5,7 millió forinttal. Az első helyezett egy lakosra jutó 7 millió forint tőkejövedelemmel a Somogy megyei Somogycsicsó lett 2020-ban, harmadik helyen pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót végzett 2,8 millió forint/lakos értékkel.
A főváros esetében nem meglepő módon az V., a XII. és a II. kerület teljesített a legjobban egy lakosra jutó tőkejövedelmek tekintetében (1,6, 1,5 és 1,1 millió Ft/fővel).
1 főre jutó tőkejövedelmek megoszlása települések szerint ezer forintban (2020)
Forrás: NAV adatai alapján GKI saját számítása
