Nincs már ingyen kenyér, a cégek át fogják hárítani az extraadót a vevőkre

Az extraprofit-adó nagy megdöbbenést keltett a magyar gazdasági élet szereplői között, sokak szerint jelentős áremelkedéshez és egyes beruházások elhalasztásához vezet az új sarc. A gazdaságfejlesztésért felelős miniszter szerint „… jobban kellene félnünk a recessziótól, mint az inflációtól”, illetve „nem számít arra, hogy az új adókat áthárítják a lakosságra”. Ezzel a GKI Gazdaságkutató Zrt. több szempontból sem ért egyet. A továbbiakban elemezzük az extraprofit adó súlyát ágazatonként és megbecsüljük a többlet adóból keletkező potenciális áremelkedés mértékét.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd Ft) , az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd Ft)) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft) volt. Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Várhatóan ezt követően is fennmaradnak az adók (mértékük talán csökken). A három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalékok lesznek. Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az extraprofit adó aránya az adózott eredményhez képest.

Az adózott eredmény és az extraprofit-adó nagysága ágazatonként, 2021 (milliárd Ft)

Forrás: NAV, portfolio.hu adatai alapján GKI számítás

Bár az arányok alapján akár elviselhetők is lehetnének az elvonások, de mégsem azok! Ennek oka, hogy a bevételt adóztatja, s nem a nyereséget, így nincs tekintettel a költségek változására. A bankok esetében ugyanis a várható gazdasági nehézségek (pl. a hitelmoratórium teljes feloldása, a hazai vállalkozások és a lakossági hiteladósok egy részének csődje, a külföldön elszenvedett veszteségek stb.) miatt jelentős céltartalékolás várható, amely jelentősen mérsékli az idei és a jövő évi eredményeket. A biztosítások esetében a vagyonbiztosítások mellett az életbiztosítások is érintettek lesznek, miközben nem csak a bevételek emelkednek az inflációval, de a kiadások is (pl. kárkifizetések az ingatlanok, autók stb. után). A telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, pedig ebben az ágazatban nagy a beruházási igény. Az energiaszektoron belül a MOL helyzete nehezen becsülhető, mivel az üzemanyagárak befagyasztása Magyarországon idén és jövőre is fennmarad, ami veszteséget okoz. Ezt fejeli meg a horvát és a szlovák ársapka miatti nyereségcsökkenés. (Külön kérdés, hogy a MOL osztalékából élő oktatási intézmények mennyi pótlólagos állami támogatásra lesznek rászorulva.) A bioenergián belül viszont problémát okoz, hogy a kukorica árának és az energia költségek növekedése  miatt jelentős kiadástöbblet lesz. A kiskereskedelemben a bérek gyors emelkedése, a beszállítók áremelései és az energia kiadások extrém növekedése mellett az újabb teher csak „hab a tortán”.

Mindezek miatt aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összege 475 milliárd Ft-ot tesz ki becslésünk szerint (az energia adók az ár sapka miatt nem lesznek közvetlenül átháríthatók), az olyan ágazatokkal együtt, mint pl.: gyógyszerforgalmazók és a légitársaságok. A 2022-re 29 ezer milliárd Ft-ra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csupán az extraprofit adó miatt.

Ezzel a hazai „intervenciós gazdaságpolitika” az inflációt gerjeszti továbbra is. A látszatra erőskezű kormányzás a gazdasági törvényszerűségekkel való szembemenetel miatt nemhogy erősíti, hanem sokkal inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozza a nemzetgazdaság egyéb szereplőit. (GKI)

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo