A heti átlagos változások elemzése szerint a mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára nem mozdult, a gázolaj ára 0,4%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban szintén változatlan volt. Július 22-én nem jelentettek be újabb áremelést. A piaci árak változatlansága miatt várhatóan a benzin ára 427, a gázolaj ára 428 forint/liter szinten marad július 24-én, szerdán.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára 2,9%-kal, a gázolaj ára 2,2%-kal nőtt. A forint árfolyama heti átlagban 0,4%-kal erősödött. Az eheti szerdai és pénteki áremelést követően július 15-én újabb áremelést jelenthetnek be: a benzinnél, két forinttal emelkedhet az ár. Ezért, várhatóan a benzin ára 423 forintra emelkedik, a gázolaj ára 428 forint/liter szinten marad július 17-én, szerdán.

A magyarok többsége "enyhén elégedetlen" az életével a GKI idén elindított, élet-elégedettséget mérő felmérése szerint. A jövedelem kevésbé befolyásol, a nyaralás annál inkább.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára átlagosan 0,7, a gázolajé 1,3 százalékkal emelkedett. A forint árfolyama 1,5 százalékkal erősödött. A fentiek miatt nem várható változás az üzemanyagárakban, legfeljebb a benzinnél képzelhető el 1-2 forintos csökkentés. Így a benzin ára várhatóan 418-420 forint között változhat, a gázolaj ára változatlan, 423 forint/liter marad június 19-én, szerdán a GKI Energiakutató elemzése szerint.

A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során heti átlagban a benzin ára 3,2%-kal, a gázolaj esetében az ár 2,8%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 3,1%-kal erősödött. Ezen a héten (április 8-12.) szerdán a benzinnél 8, a gázolajnál 3 forintos emelést jelentettek be, pénteken (április 12-én) újabb 5-5 forinttal csökkent az üzemanyagár. A hét második felében történt átlagos változások miatt április 15-én, hétfőn 5-7 forint közötti benzin és 4-6 forint közötti gázolaj árcsökkentés bejelentése várható. Így, valószínűleg a benzin ára 413-415, a gázolaj ára 422-424 forint lesz április 17-én, szerdán.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt héten a benzin ára 2,2%-kal, a gázolajé heti átlagban 0,8%-kal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 1,4%-kal erősödött. Ezen a héten (április 1-5.) szerdán a gázolajnál 3 forintos emelést jelentettek be, pénteken nem volt árváltozás. Az átlagos változások miatt április 8-án, hétfőn 5 forint körüli benzin és 4 forint körüli gázolaj árcsökkentés bejelentése várható. Így, valószínűleg a benzin ára 430, a gázolaj ára 432 forint lesz április 10-én, szerdán - a GKI Energiakutató heti előrejelzése szerint.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 1,8%-kal drágult, a gázolajnál heti átlagban 1,3%-os csökkenés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 1,3%-kal gyengült. Ezen a héten (március 18-22.) szerdán a benzinnél 3 forintos, a gázolajnál 4 forintos emelkedést jelentettek be, pénteken nem volt árváltozás. Az eheti átlagos változások miatt március 25-én, hétfőn 5 forint körüli benzin áremelés bejelentése várható, s a gázolaj ára nem változik. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj ára is 438 forint lesz március 27-én, szerdán a GKI Energiakutató szakemberei szerint.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy hét során a benzin ára 8,4%-kal csökkent, a gázolaj esetében heti átlagban csak 0,6%-os csökkenés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 1,6%-kal gyengült. Ezen a héten pénteken csak a benzinnél jelentettek be 3 forintos csökkenést. A heti átlagos változások miatt március 11-én, hétfőn 6 forint körüli benzin árcsökkenés várható, a gázolaj ára valószínűleg nem változik. Így, várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 425 forintra mérséklődik, a gázolaj ára változatlanul 434 forint marad március 13-án, szerdán.

A GDP 1,7%-kal esett vissza tavaly, pontosan annyival, amennyivel a GKI Gazdaságkutató Zrt. előre jelezte. Az intézmény szakértői az idén is csak stagnálás várnak, s ezzel folytatódni fog a magyar gazdaság regionális leszakadása.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,1%-kal csökkent, a gázolajé heti átlagban 4,3 százalékkal csökkent. A forint árfolyama heti átlagban 2,6%-kal gyengült. Ezen a héten pénteken nem jelentettek be árváltoztatást. A heti átlagos változások miatt március 4-én, hétfőn 1-2 forint körüli benzin és 4 forint körüli gázolaj árcsökkentés bejelentése valószínűsíthető a GKI Energiakutató heti összeállítása szerint. Így, várhatóan a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi átlagára 422 forintra mérséklődik március 6-án, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a tavalyi 1,5% körüli visszaesés után 2013-ban sem várható növekedés. Az infláció viszont – mesterséges kormányzati lépések nyomán –jelentősen, több mint 1 százalékponttal lassul. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés mindinkább ellentétbe kerül a választási gazdaságpolitika beindításával.

A mediterrán üzemanyag tőzsdén az elmúlt egy héten a benzin ára 3,2%-kal emelkedett, a gázolajnál 0,8%-os áremelkedés volt tapasztalható. A forint árfolyama heti átlagban 0,2%-kal gyengült a dollárral szemben. A nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzinnél 4-5 forintos, a gázolajnál pedig 1-2 forintos emelést indokolnak január 28-án, hétfőn. A legutóbbi 2 forintos benzin árcsökkentés után várhatóan a benzin kiskereskedelmi átlagára 425 forintra emelkedik, s a gázolaj ára is a megelőző heti 430 forintos szintről 431-432 forintra emelkedhet január 30-án, szerdán.

Csaknem tavalyi csúcspontjára jutott januárban a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az emelkedés egyenként kis, esetenként apró lépésekkel, de negyedik hónapja tart. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint a mostani javulás a fogyasztói várakozások megugrásának következménye, az üzleti bizalmi index ugyanis nem változott.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által végzett felmérés szerint novemberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé javultak, de így sem érték el áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.

Az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin esetében 5-7 forint emelést, míg a gázolaj esetében szintentartást indokolnak 10-én, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 440 forint, a gázolajé pedig 438 forint lehet szeptember 12-én, szerdán.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A májusi zuhanás után júniusban minimálisan emelkedett, lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont érezhetően - bár az előző havi esésnél sokkal kevésbé - javultak.

2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt akkorát a GKI-Erste konjunktúra-index értéke, mint most májusban. Ezzel az index háromhavi javulás, illetve stagnálás után nagyjából az év eleji, nagyon alacsony szintre esett. Ilyen negatív vélemények ez előtt utoljára 2009 végén jellemezték a magyar gazdaságot. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemezte.

Háromból két család jár piacra, az elmúlt évtizedben a korábbiaknál mintegy kétszer annyit költöttek a háztartások, főként friss árura és elsősorban a fővárosban, illetve a nagyvárosokban.

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások megkezdése elöl elhárulni látszó akadályok hírére a múlt héten jelentősen erősödött a forint. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 végrehajtása elegendő lehet a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetéséhez, s már idén júniusban lecsenghet a kohéziós forrásokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye. A kormány politikájában és gazdaságpolitikájában azonban még nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a gyors IMF-megállapodáshoz, sőt még a tárgyalások előfeltételeinek teljesítése sem vehető biztosra. Eközben az első hónapok adatai gazdasági visszaesésre utalnak.

Áprilisban az üzleti szférában egészen minimális romlás, a fogyasztók körében pedig hasonló mértékű javulás volt tapasztalható a GKI-Erste konjunktúraindex értékében. Eszerint az elmúlt hónapban csaknem egy éves jelentős csökkenés és ezt követő kéthavi szerény emelkedés után a márciusi szinten maradt az index.

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó mutatók alapján Magyarország az Európai Unió (EU) középmezőnyében helyezkedik el - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. új évkönyvéből, amelyet szerdán mutattak be Budapesten.

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

Nőhetnek a bruttó, de csökkennek a reálkeresetek és a cégek jelentős része trükközni kényszerül majd idén. Várhatóan javul az ipari konjunktúra. A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása a GKI elemzése szerint.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

Márciusban - csaknem egy éves csökkenés után - immár második hónapja emelkedik a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, mely ezzel a 2011 nyár végi szintre került. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti szférában jelentősen, a fogyasztók körében pedig kissé javultak a várakozások. 

Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése - véli a GKI, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás.

Februárban csaknem egy éves csökkenés után a tavaly őszi szintre emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint januárhoz képest a pesszimizmus az építőipar kivételével minden ágazatban és a fogyasztók körében is kisebb-nagyobb mértékben csökkent. 

Mindössze a vállalkozások 4 százaléka akarja növelni a létszámát, míg 29 százalék csökkentést tervez - derül ki a GKI felméréséből. A cégek többsége eddig megpróbálta tartani a létszámot, de már nem bíznak a kedvező kimenetelben

Legfeljebb a gazdasági visszaesés csökkentéséhez lesz elegendő az IMF-EU tárgyalások sikeres befejezése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint idén az euró árfolyama 300 forint körül mozoghat, a lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése miatt 2,5 százalékkal mérséklődik. A pénz- és különösen a működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat eredményeket. 

Januárban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csaknem egy éve tartó romlása, amely utoljára 2009 novemberében volt ilyen alacsony. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy és egynegyed éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően 2011 utolsó negyedévében stagnáltak, de most januárban ismét rosszabbak lettek.

Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.

Decemberben tízhónapos, szinte folyamatos csökkenés után kétéves mélypontjára esett a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a fogyasztói várakozások már több mint egy éve trendszerűen romlanak, az üzleti várakozások viszont nyolc hónapos markáns romlást követően október óta stagnálnak.

Az üzleti és fogyasztói várakozások is minimálisan, a statisztikai hibahatáron belül, de javultak - derül ki a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) novemberi értékéből.

Az infláció gyorsul, az államháztartás hiánya a tervezettnél nagyobb, de feltehetőleg 3 százalék alatti lesz - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A külső egyensúly tovább javul, de ez a belső kereslet csökkenésének tükörképe. Az államadósság GDP arányos rátája valószínűleg nem csökken.

Mind az üzleti, mind a fogyasztói várakozások romlottak, s szintjük egyaránt a 2009 végi, 2010 elei, meglehetősen alacsony értéknek felelt meg - derül ki a GKI-Erste - az EU támogatásával készült - konjunktúraindexéből.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az ipar kivételével minden ágazatban tovább romlott, a lakosság véleménye pedig sokkal kedvezőtlenebb lett a GKI felmérése szerint. Szeptemberben - a csaknem egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenést követően - újra jelentősen esett a GKI fogyasztói bizalmi index értéke. Pesszimista válaszok születtek az ACCA legfrissebb nemzetközi kutatásában is, amely a világgazdaság trendjeit mérte fel.

Bár azt a GKI is elismeri, hogy az eladósodott devizahitelesek a magyar gazdaság és társadalom legsúlyosabb gondjainak egyike, de az Orbán-kormány tervezett intézkedéseivel korántsem ért egyet.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok illetve várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, csak 1,5-2% közötti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg. A gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.

Augusztusban folytatódott a GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének csökkenése. A GKI által az EU támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend hónapok óta tart, az üzleti és a fogyasztói várakozások 2010 márciusában voltak a jelenlegihez hasonló szinten.

A lakosság 2015-ben esedékes hiteltörlesztési problémáit - az árfolyam-befagyasztás (árfolyam gát) mellett - a 2006-2008-ban népszerű lakástakarékpénztári (LTP) megtakarítással kombinált lakáshitelek konstrukciója is tovább súlyosbíthatja. - írja a GKI elemzésében.

Az európai adósságválság negatív hatásai - a legújabb görög mentőcsomag hatására - enyhültek, de a súlyos árnyék nem tűnt el Európa, s ezen belül hazánk, fölül. A magyar export növekedési üteme a második félévben várhatóan kissé csökken, de a belföldi kereslet végre már nem esik tovább: mind a fogyasztás, mind a beruházás esetében szerény növekedés várható. Az év egészében 2,5%-os GDP-bővülés valószínű.