A magyar piacon az egy vásárlóra jutó éves online rendelések száma 2017 nyarán – az elmúlt 12 hónap tekintetében – már elérte a 10,9 rendelést. Miközben 2015 egészében még csak átlagosan 9,7 online vásárlás jutott egy aktív vásárlóra, addig a 2016-os évet tekintve már 10,5 volt az átlag. A mostani ütemet alapul véve 2017 végére – 6,6 százalékos bővüléssel – várhatóan 11,2 alkalomra nőhet az egy vásárlóra jutó éves rendelések száma.
A legkeresettebb és legnépszerűbb termékek továbbra is a könyvek, játékok, ruházati cikkek, műszaki és számítástechnikai eszközök, így rendszerint ezek értékesítésére szakosodik a legtöbb e-kereskedő is. Emellett 2017-ben nagyot ugrott az FMCG (élelmiszerek, háztartási- és drogériacikkek), valamint a baba-mama termékek iránti online kereslet is.
A „nagyok” a termékkínálat növelésével, a „kicsik” a specializálódással tudnak fejlődni
Míg a kisebb, kevésbé tőkeerős e-kereskedők jellemzően a szakosodás, a specializálódás útját választják, a nagyobb, piacvezető szereplők inkább a választék folyamatos bővítésében látják a növekedés útját. Ez utóbbi azonban egy sor, korábban nem jelentkező kihívással is jár: a végtelennek tűnő termékkínálat azt is eredményezheti, hogy a vásárlók „elvesznek” a virtuális sorok és polcok között, a kereskedő pedig fókuszt veszítve nehezebben tudja tervezni a kampányait, miközben a készletezés, raktározás is komplexebb folyamattá válhat.
Nem elég csak hirdetni
Az online áruházak által alkalmazott hagyományos marketingeszközök továbbra is fontos szerepet töltenek be. Azonban manapság az, hogy egy e-kereskedő:
- hírlevelet küld (2017-ben havonta átlagosan 6x),
- rendszeresen akciózik,
- értékhatár nélküli vagy értékhatárhoz kötött ingyenes szállítást kínál,
Az áron túl is vannak szempontok
A vevők szemszögéből a kereskedők közötti választás egyedüli szempontja sokáig csak a kiszemelt termék ára volt. Azonban a vásárlási gyakoriság és tudatosság növekedésével együtt az árközpontú megközelítés kiegészült további – legalább akkora hangsúllyal jelen lévő – szempontokkal is. Ilyen többek közt:
- a vásárláshoz kapcsolódó szolgáltatások minősége:
- a termékpaletta mérete,
- az átvételi és kiszállítási lehetőségek köre,
- a választható fizetési lehetőségek sora.
- a vásárlási élményt meghatározó szempontok, melyek indirekt módon járulnak hozzá az új vásárlók megnyeréséhez, valamint a visszatérés arányának és mértékének növeléséhez:
- a felhasználói felület kialakítása,
- a vásárlói visszajelzések mérése és az azokhoz való folyamatos igazodás,
- az egyénre szabott reklámok, hirdetések,
- a perszonalizált kedvezmények,
- a rugalmas és segítőkész, többcsatornás ügyfélszolgálat,
- és összességében a vásárlói élmény minősége.
Gyűjtsük és használjuk a vevőkről begyűjtött adatokat, mivel az erre épülő intelligens (okos) marketingmegoldások, ajánló és targetáló rendszerek jelentik a kereskedők számára a kitűnés és növekedés kulcsát.
Az új jelszó: perszonalizáció
A perszonalizáció fontosságát az Online Kiskereskedelmi Index kutatásban részt vevő kereskedők is elismerik. Ugyanakkor a magyar piacon ma még az ügyféladatokon alapuló ajánlások ritkának számítanak, csupán a kereskedők 19 százaléka él vele.
Bár a legnagyobb hazai webáruházak esetében már látszanak a szárnypróbálgatások, a kereskedők többsége egyelőre el van foglalva a hagyományosabb, kevésbé célzott marketing- és promóciós eszközök stratégiai szintű használatának elsajátításával, ami már önmagában is lényeges előrelépés az elmúlt évek ad-hoc és kampányszintű tervezéséhez képest. A marketing fontosságának növekedését jól jelzi az is, hogy a hazai piacon versenyző e-kereskedők 40 százalékának már van dedikált marketingre elkülönített költségvetése, ez szintúgy megköveteli a tervezési készségek fejlesztését.
A személyre szabott marketinghez tehát elengedhetetlen a vásárlók ismerete. Egységesen gyűjtött adatok nélkül viszont nagyon nehéz szegmentálni és tipikus vásárlói csoportokat kialakítani. Ezért ebben a tekintetben a következő időszak még komoly fejlődés elé néz, hiszen jelenleg a gyűjtött vásárlói és ügyféladatokat mindössze a kereskedők 17 százaléka használja a marketingstratégiához, üzleti folyamatokhoz, döntési pontokhoz.
Ennek a számnak az emelkedését lassítja, hogy a kereskedők alig 10 százaléka kéri be kötelező adatként a vásárlók nemét, és csupán 7 százalék tesz ugyanígy az életkorral.
A közösségi oldalakat már nem lehet a szőnyeg alá seperni
A személyre szabottság terjedése mellett a közösségi oldalakon való aktív jelenlét is egyre hangsúlyosabb. Amellett, hogy nagy tömegeket lehet így elérni, sokkal több lehetőség van az üzenetek hatékonyabb célba juttatására.
Jól jelzi a közösségi média fontosságát, hogy a Facebook 2017-re szinte megkerülhetetlen csatornává vált: míg tavaly a kereskedők 78 százaléka volt jelen a legnagyobb közösségi oldalon, addig idén már 92 százalékuknak van hivatalos oldala.
A közösségi média szerepe ráadásul kettős: a többség (68 százalék) továbbra is termékek és ajánlatok/akciók népszerűsítésére és fizetett hirdetésére használja a felületet. Emellett az elmúlt egy év során felértékelődött a felület ügyfélszolgálati funkciója is (55 százalék). Az ilyen célú használatot ráadásul a Facebook is ösztönzi: folyamatosan bővíti a hivatalos oldalak üzenetküldési szolgáltatásait. Lehetőség van például nyitvartartási időn belüli és azon túli automatikus válaszok beállítására, valamint ügyfélszolgálati szaknyelven úgynevezett „ticketing alapú” üzenetkezelésre is. Utóbbi segítségével egy ügyfélpanasz teljes életútja transzparens módon végigkövethető, és akár belső (ügyfél számára nem látható) megjegyzések, előzmények is hozzáadhatók.
