A magyar GDP 2013. első negyedévében 0,7 százalékkal emelkedett 2012. utolsó negyedévéhez képest, s ezzel technikai értelemben véget ért a recesszió. Sőt, mivel a KSH egyidejűleg felülvizsgálta a korábbi negyedévek adatait, ez már 2012. harmadik negyedévében bekövetkezett. Ebben a negyedévben ugyanis – afféle 2012. évi kakukktojásként – az előzőhöz képest nem csökkent a GDP, márpedig a recesszióról definíciószerűen csak akkor beszélhetünk, ha egymást követő két negyedévben tapasztalható visszaesés. Tavaly ez az első, a második és a negyedik negyedévben megtörtént, a harmadikban azonban nem.

Kép: pixabay

Az egy évvel ezelőttihez viszonyított első negyedévi GDP azonban csökkent; 0,9 százalékkal, s az úgynevezett szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján is 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (A kétféle adat különbsége főleg abból származik, hogy 2012 szökőév volt.) Kedvező, hogy a visszaesés mértéke csökkent, de azért ez még visszaesés.

A kormányzat nagy sikerként tekint az első negyedévi adatra, s a nemzetközi sajtó jelentős része is kiemeli, hogy a magyar adat európai összehasonlításban és a várakozásokhoz képest is igen kedvező. Érdekes módon a független hazai elemzők többsége visszafogottabb. A gyenge tavalyi negyedik negyedév után ugyanis várható volt a javulás, annak reméltnél nagyobb mértéke pedig az első adatközlés esetén fölöttébb bizonytalan. Ennél is fontosabb azonban, hogy sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei. Az utóbbi hónapokban minden nemzetközi előrejelző intézmény – az IMF-től az EU-n át az OECD-ig – és kutatóintézet rontotta az eurózónára vonatkozó prognózisát, s az első negyedévben az eurózóna és az EU egésze is recesszióban maradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a német GDP is mérséklődött. Magyarország exportpiacainak helyzete tehát egyelőre nem kedvező. A magyar gazdasági szereplők meghatározó élménye a bizonytalanság. A lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedése a változatlanul sokakat nyomasztó hitelterhek, a munkanélküliségtől való félelem és az általánosságban is kiszámíthatatlan jövő miatt még a reálbérek emelkedése esetén sem várható. A beruházásokban pedig további visszaesés valószínű a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a jogbiztonság hiánya miatt. Az EU és az IMF szakértői már többször jelezték, hogy a magyar gazdaságpolitika kifejezetten növekedésellenes. A legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint azonban a kormány tovább akar haladni ebben a gazdaságpolitikai zsákutcában, mivel például az államháztartási hiány csökkentése érdekében a bankadó vagy a tranzakciós illeték további emelését helyezte kilátásba.

Mindezek alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. továbbra is a gazdaság stagnálását prognosztizálja 2013-ra, ami persze néhány tizedszázalékos növekedést és csökkenést is jelenthet, többek között az időjárástól és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság teljesítményétől függően.