A kormány bizakodik, az ellenék pesszimista, a szakemberek óvatosak a KSH első negyedéves magyar GDP-adata kapcsán. Azt mindenki elismeri, hogy a közölt mutató kedvezőbb a vártnál, ám a következtetések igencsak eltérők. A nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, elemzők viszont arra figyelmeztetnek: érdemes megvárni a részletes adatokat, amelyek alapján már következtetni lehet a folyamatokra. Most a GKI Gazdaságkutató Zrt. véleményét közöljük a KSH gyorsbecslése kapcsán.
A magyar GDP 2013. első negyedévében 0,7 százalékkal emelkedett 2012. utolsó negyedévéhez képest, s ezzel technikai értelemben véget ért a recesszió. Sőt, mivel a KSH egyidejűleg felülvizsgálta a korábbi negyedévek adatait, ez már 2012. harmadik negyedévében bekövetkezett. Ebben a negyedévben ugyanis – afféle 2012. évi kakukktojásként – az előzőhöz képest nem csökkent a GDP, márpedig a recesszióról definíciószerűen csak akkor beszélhetünk, ha egymást követő két negyedévben tapasztalható visszaesés. Tavaly ez az első, a második és a negyedik negyedévben megtörtént, a harmadikban azonban nem.
Kép: pixabay
Az egy évvel ezelőttihez viszonyított első negyedévi GDP azonban csökkent; 0,9 százalékkal, s az úgynevezett szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján is 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. (A kétféle adat különbsége főleg abból származik, hogy 2012 szökőév volt.) Kedvező, hogy a visszaesés mértéke csökkent, de azért ez még visszaesés.
A kormányzat nagy sikerként tekint
az első negyedévi adatra, amely
a nemzetközi sajtó szerint is igen kedvező.
A kormányzat nagy sikerként tekint az első negyedévi adatra, s a nemzetközi sajtó jelentős része is kiemeli, hogy a magyar adat európai összehasonlításban és a várakozásokhoz képest is igen kedvező. Érdekes módon a független hazai elemzők többsége visszafogottabb. A gyenge tavalyi negyedik negyedév után ugyanis várható volt a javulás, annak reméltnél nagyobb mértéke pedig az első adatközlés esetén fölöttébb bizonytalan. Ennél is fontosabb azonban, hogy sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei. Az utóbbi hónapokban minden nemzetközi előrejelző intézmény – az IMF-től az EU-n át az OECD-ig – és kutatóintézet rontotta az eurózónára vonatkozó prognózisát, s az első negyedévben az eurózóna és az EU egésze is recesszióban maradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a német GDP is mérséklődött. Magyarország exportpiacainak helyzete tehát egyelőre nem kedvező.
Sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei.
A magyar gazdasági szereplők meghatározó élménye a bizonytalanság. A lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedése a változatlanul sokakat nyomasztó hitelterhek, a munkanélküliségtől való félelem és az általánosságban is kiszámíthatatlan jövő miatt még a reálbérek emelkedése esetén sem várható. A beruházásokban pedig további visszaesés valószínű a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a jogbiztonság hiánya miatt. Az EU és az IMF szakértői már többször jelezték, hogy a magyar gazdaságpolitika kifejezetten növekedésellenes. A legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint azonban a kormány tovább akar haladni ebben a gazdaságpolitikai zsákutcában, mivel például az államháztartási hiány csökkentése érdekében a bankadó vagy a tranzakciós illeték további emelését helyezte kilátásba.
Mindezek alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. továbbra is a gazdaság stagnálását prognosztizálja 2013-ra, ami persze néhány tizedszázalékos növekedést és csökkenést is jelenthet, többek között az időjárástól és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság teljesítményétől függően.
Londoni vélemények
A magyar gazdaság teljesítménye valószínűleg nőtt idén első negyedévben a tavalyi utolsó három hónaphoz mérve, és az éves összevetésű visszaesés is jóval kisebb lehetett, mint 2012 negyedik negyedében, vélték londoni makrogazdasági elemzők még a KSH-becslés publikálása előtt.
A Capital Economics prognózisa alapján a magyar GDP negyedéves összevetésben 0,2 százalék körüli mértékben emelkedhetett, éves összevetésben pedig 1,5 százalékos csökkenhetett az első negyedévben. A ház 2013 egészére 0,5 százalékos visszaesést jelzett a vártnál kedvezőbb első három havi adat ellenére.
A JP Morgan a múlt szerdai KSH-közlés után javította prognózisát: most már átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést vár 2013 egészére Magyarországon az eddigi 0,2 százalékos visszaesés helyett, bár várakozásai szerint a második negyedévben a növekedési ütem valószínűleg mérséklődik az első negyedévhez képest.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) májusi éves közgyűlésére időzített második negyedéves térségi prognózisában 2013-ra 0,8 százalékos visszaesést valószínűsített a magyar gazdaságban a januári prognózisban szereplő 0,1 százalékos idei GDP-mínusz helyett. Az EBRD szerint a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa idei növekedési kilátásai – az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásainak enyhülése ellenére – erőteljesen romlottak a térség nagy gazdaságainak gyenge teljesítménye miatt.
