Biodiverzitás cikkek
Egymilliárd lehet a klímamenekültek száma 2050-re
Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.
A banánt is elviheti a klímaváltozás
A fekete sigatoka, közkeletűbb nevén a fekete levélfoltosodás egy olyan gombás fertőzés, ami a banánfa levelét támadja meg, és akár a termés 80 százalékát is elpusztíthatja. A kárt valójában a gomba által kibocsátott toxikus anyagok okozzák.
Az ENSZ döbbenetes bizonyítékai: itt a tömeges kipusztulás
Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.
Megdöbbentő: egymillió állatfaj tűnhet el hamarosan
Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.
Nőttek a mediterrán erdőterületek, de az erdőtüzek esélye is
A mediterrán erdőterületek 2%-kal nőttek 2010 és 2015 között, a nagyságrendileg Szlovénia területével megegyező, 1,8 millió hektáros bővülésről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Plan bleu – Kék terv a mediterrán erdők helyzetéről szóló közös jelentésében olvashatunk.
5-6 Celsius-fokos felmelegedésnél már az emberi faj is kihalhat!
Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.
Verseny a vízért: a halak és a halászok húzzák a rövidebbet
Politikai szinten gyakran figyelmen kívül hagyják a belföldi halászat hozzájárulását az adott ország élelmezéséhez és a vidéki emberek megélhetéséhez. Ennek oka részben az adatok hiánya és az ágazat gazdasági alulértékeltsége.
Már egy nagy globális bank is aggódik: kezdünk kifogyni a Föld erőforrásaiból
1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fogyasztásunk jelenlegi szintjén fedezni tudjuk igényeinket ökológiai erőforrásokkal, azok károsítása nélkül. 1970-ben még csak 2 nappal léptük túl a Föld kapacitását. A klímaváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodás kerül majd a cégek és a kormányok programterveinek élére.
Az európai méhfajták felét a kipusztulás fenyegeti
A globális élelmiszerellátás múlik rajtuk, hiszen az élelmiszernövények nagy része beporzást igényel. Nemcsak a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek miatt pusztulnak. A mézelő méhek elveszik a vad beporzó fajoktól az élelmet.
Jó üzlet az erdősítés drónokkal
A kiirtott erdők helyén lévő területek újbóli fásítása jó befektetés, ami magas hozamot eredményez, derült ki egy új elemzésből. Főleg ha gépesített módszerrel végzik az ültetést: drónokkal.
Jöhetnek a GMO állatok
A CRISPR génszerkesztő technológia által lehetővé vált, hogy az állatfajok egyes tulajdonságai gyakrabban forduljanak elő a populációban, vagyis nagyobb számban öröklődjenek. A tulajdonságok effajta felerősítése akár invazív fajjá erősíthet egy-egy állatfajt, s egész ökoszisztémákon érződhet ennek hatása. Akár kormányok is pereskedhetnek egymással emiatt.
Sivataggá tesszük a Földünket
Tovább romlott az élőhelyek és a vizsgált gerinces állatfajok populációinak állapota – derült ki a World Wildlife Found Élő Bolygó jelentéséből. A WWF legfrissebb, 2016-os Jelentése riasztó adatokat közöl: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza.
Veszélyben a Kárpátok ősbükkösei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága felszólította a szlovák kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket a Kárpátok ősbükköseinek megóvása érdekében. A WWF szintén sürgeti Szlovákiát a megfelelő intézkedések megtételére.
Évtizedek óta tart a földtörténet egyik legnagyobb fajpusztulása
Nem a jövőben kerül sor rá. Már javában tart. A vészesen fogyatkozó populációjú állatfajok egyharmada nincsen veszélyeztetett fajként nyilvántartva, így a törvény ereje sem védi őket. Az állatvilág 50 %-a az elmúlt évtizedekben halt ki. Nemcsak az állatvilágot, de az állatok királyát is a kihalás fenyegeti.
Egy százalékról kellene lemondanunk testőreink kedvéért
Február másodika a Vizesélőhelyek Világnapja. A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizesélőhelyek mintegy kétharmada, globálisan pedig 87 százaléka már elpusztult. Pedig ezek hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.
Jurassic Park: az évszázad üzlete lehet
Michael Chrichton sikerregényének alapötlete, az őskori fajok feltámasztása maholnap valósággá válhat - hamarabb, mint gondolnánk. És akár éppúgy kiirthatnak minket az őslények, mint a filmekben. A veszélyek nagyon is valósak. A jogi besorolás is kétséges. Elképzelhető, hogy szabadalmaztathatóak lesznek a régi-új fajok.
A vesztünket okozhatja, amit művelünk
A szárazföldi területek természetes élővilágának több mint a felét az összeomlás fenyegeti, ami az emberiségre is komoly hatással lesz. Teljes ökoszisztémák omolhatnak össze, amelyektől többek között az élelmiszertermelésünk is nagyban függ.
Oscar díj után szabadon: lesújtó és felemelő film a fajpusztulásról
A delfinvadászatot leleplező The Cove című filmjéért Louie Psihoyos megkapta az Oscar díjat. Most még látványosabb és ambiciózusabb alkotással jelentkezett: a Racing Extinctiont a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.
Már csak három példány él a világon ebből az állatból
Elpusztult egy példány a kihalás közvetlen közelébe került fehér rinocéroszok közül. A Nola nevű állat halálával összesen hárman maradtak a világon.
Országnyi erdőségek tűnnek el évente
Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.
Növények harca: predátor vs. őshonos
A túlzottan domináns, terjeszkedő növényfajok terjedése nagy veszteségeket okoz az ökoszisztémákban. Vannak olyan predátorfajok, melyek 50 országban szorítják ki az őshonos fajokat.
Nagy a baj a tengerekben
Az óceáni táplálékláncokat összeomlás fenyegeti az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlhalászat és a környezetszennyezés miatt - figyelmeztetnek kutatók. A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége.
Dollármilliárdokat ér, mégsem vigyáznak rá
A természeti erőforrások többet adnak hozzá a világgazdasághoz, mint bármelyik óriásvállalat vagy nemzetállam – derült ki egy friss kutatásból. A friss ivóvíz vagy a korallzátonyok forintban szinte ki sem fejezhető értéket képviselnek, mégsem vigyázunk rájuk.
Kiirthatta a kormány a világ egyik legritkább állatát
Bár úgy tervezték, végül mégsem került sor a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyák áttelepítésére az építkezés miatt. Az ok egyrészt az időhiány, másrészt állítólag a populáció nagy része amúgy sem élte volna túl a műveletet. Így viszont nagyjából kiirtották Európa és a világ egyik legritkább állatát: a föld alatti rágcsálók egy része már a kerítésépítés során elpusztult, a többivel pedig az állomány elszigetelődése fog végezni – írta a Népszabadság.
Kétszáz új faj került elő a Himalájában
Ma van az Élőhelyek Világnapja! Ez alkalomból a WWF egy új jelentést adott ki, mely szerint több mint 200 új fajra bukkantak rá az elmúlt évek során a „sérülékeny” Kelet- Himalája térségében. A tüsszögő majom, a sétáló hal és az ékszerre hasonlító kígyó csak néhány az újonnan felfedezett biológiai kincsek közül.
Gyalázatos sáfárai vagyunk a Földnek
Október 4. az Állatok Világnapja, és ha máskor nem is, most szembe kell néznünk azzal a ténnyel, milyen rosszul sáfárkodunk a ránk bízott világgal. A vadállatok fele már elpusztult, minden ötödik madárfaj veszélyeztetett, az élőhelyeik háromnegyede rossz állapotban van. Háziállatainkkal sem bánunk jobban: megunt házikedvencek ezrei kerülnek az utcára, milliószámra szenvednek állatkísérletekben, vagy borzalmas körülmények között kerülnek vágóhídra.
Bőgnek a szarvasok, veszélyben a farkasok
Szarvasbőgés idején fokozódik a farkasok illegális kilövésének veszélye a hazai erdőkben. A WWF szerint azonban már látszanak a szemléletváltozásra utaló bíztató jelek, és egyre többen állnak ki az erdeink egészsége szempontjából létfontosságú nagyragadozók mellett.
Talán van remény a jávai orrszarvúnak
Ma van az orrszarvúk világnapja. Az orvvadászat, az élőhely pusztulás, az éghajlatváltozás és a feketekereskedelem miatt fokozott veszélyeknek kitett rinocérosznak jelenleg már csupán néhány faja él Afrikában és Ázsiában. Közülük a kritikusan veszélyeztetett jávai orrszarvúról nemrégiben biztató híreket kapott a WWF. Az indonéziai Ujung Kulon Nemzeti Park kameracsapdái három borjút rögzítettek három különböző térségben 2015 áprilisa és júliusa között.
Nem lett több a erdő, de legalább lassabban irtjuk
A gyarapodó népességszámmal és a mezőgazdasági termelés növelésével párhuzamosan tovább csökkenek az erdők világszerte, az elmúlt 25 évben azonban az erdőirtás mértéke több mint 50 százalékkal mérséklődött, derül ki a FAO tanulmányából.
Még nem menekültek meg a tigrisek
Bhután bejelentette, hogy országuk 103 tigrisnek ad otthont, ami jelentős növekedést jelent a korábban becsült 75 példányhoz képest. Ennek ellenére a WWF figyelmeztet a válságos délkelet-ázsiai helyzetre, ahol a tigrisek kihalása az egész régióban fenyegető veszély.
Visszatértek a bölények
Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény egy éve visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. Most, egy évvel később az állatok száma már megduplázódott, miután június 12–13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére – közölte a WWF.
Videó! – Így kap GPS-t a titokzatos macskaféle
Körülbelül egy hónappal a himalájai országot sújtó pusztító földrengés után nepáli természetvédők bejelentették: sikerült nyakörvet tenniük egy hópárducra a Kancsendzönga, a világ harmadik legmagasabb hegyének területén. Az ország újjáépítésére tett erőfeszítések közepette ez a bejelentés nagyon fontos pozitív üzenetet közvetített.
Gyönyörű új fajok, és már most veszélyeztetettek
Egy denevér rémálomba illő agyarakkal, egy titokzatos kígyó és darázs, valamint a világ második leghosszabb rovara. Többek között ezek a furcsaságok szerepelnek a nemrégiben felfedezett 139 faj listáján, melyekre a tudósok a délkelet-ázsiai Mekong folyó mentén bukkantak rá 2014-ben.
Nikotinfüggővé válnak a méhek
Függőséget okoznak a méhek körében azok a nektárok, melyekre nikotinoid-tartalmú rovarirtó szerek kerülnek. A mechanizmus hasonló az emberi nikotinfüggőséghez, állítják tudósok.
Így lesz egy varangyból pusztító fenevad
A biodiverzitáshoz kapcsolódó katasztrófák egy jelentős része arra mutat rá, hogy az őshonos növény és állatfajokat nem lehet csak úgy tetszés szerint áthelyezni más területekre. Intő példák következnek!
Szenzáció: új faj a metropolis kellős közepén!
A biológusok szinte napi rendszerességgel fedeznek fel új állat és növényfajokat, ám általában a tengerek mélyén, vagy az esőerdőkben. Ezúttal azonban a nagyvárosi dzsungelből ugrott elő egy új békafaj. Mi rejtőzhet még az orrunk előtt?
Atombunker magoknak – de miért?
A növényvilág genetikai örökségének megőrzése érdekében már évek óta működik egy magbank Norvégiában: a bunkerben akkor is megőrződnek a növények magvai, ha atomkatasztrófa történik a Földön. De a világ kormányainak nem kis része nem hajlandó behelyezni az állományát. Ennek okaira világít rá a Seed Battles című film, melyet a thesszaloniki dokumentumfilm-fesztiválon láttunk.
Ősi módszerekkel küzdenek a természetért
Kínában a rizsföldek vizében tenyésztenek halat, Ausztráliában a bennszülöttek fogásait ellesve fékezik meg az erdőtüzeket. 115 ország szövetkezik a legjobb gyakorlatok meghonosítására.
Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
Jön az élővilág hatodik fajpusztulási hulláma!
Az EU vezetői már elismerték, hogy a 2010-es biodiverzitási célkitűzéseket nem képes teljesíteni Európa. A fajpusztulást tehát nem sikerült lassítani. Pedig olcsóbb annak megelőzése, mint a kihalt területek újbóli benépesítése.
A kis halászok pártjára áll az EU
Nagy előrelépést jelent, hogy az uniós tagországok idén megszavazták az uniós vizek és tengerek halállományának védelméről szóló szigorításokat. Nem hatott a nagy halászati cégek lobbiereje. Az EU halállományának 75 százalékát túlhalásszák.
Jó üzlet a biodiverzitás „vidámparkja”
A Terra Botanica 2010 áprilisa óta várja látogatóit a franciaországi Angers-ben. A 112 millió dolláros ráfordítással épült ökovidámparknak évi negyedmillió látogatóra kell szert tennie, hogy nyereséges legyen.
Tagadja a Nestlé, hogy gyógynövényt privatizálna
Egy nonprofit aktivista szervezet követeli, hogy a Nestlé ne sajátítsa ki a kerti katicavirág, illetve feketekömény néven is ismert virágot azzal, hogy szabadalmakat jegyeztet be rá világszerte. A svájci élelmiszer-ipari multi közleményben tagadta, hogy ilyet tenne, mondván „csak” a növényből kinyerhető anyag egyik molekuláját védetik le az élelmiszer-allergiák orvoslása érdekében...
”Támadó fajok” pusztítanak az unióban
A nem őshonos növény- és állatfajták behozatala évente 16 milliárd dollárnyi kárt okoz az unió gazdaságának, derült ki egy új tanulmányból. Legalább 1500 idegen fajta pedig kifejezetten veszélyezteti az őshonos fajok fennmaradását.
Egy megtermelt dollárból 41 cent a kár
2020-ig évente 300 milliárd dollárba kerülne, hogy megőrizzék a bioszféra genetikai gazdagságát, s ezzel az emberi életet támogató ökoszisztémák épségét, az élelmiszer- és ivóvíz-források bőségét, a gyógyszeralapanyagok tárházát. A kormányok azonban csak ennek tizedét költik környezetvédelmi és ökoszisztéma-megőrzési programokra.
Ingyenes szoftver: kiszámolja a természeti tőkét
A gazdaságszervezés és az üzleti döntéshozatal folyamataiban az esetek nagy részében figyelmen kívül hagyják a bioszféra "szolgáltatásainak" értékét. Ez éppen azon ökológiai erőforrások gondatlan elkótyavetyéléséhez, sőt szisztematikus kifárasztásához vezet, amelyeken maguk a gazdasági folyamatokat alapulnak. A gondatlanság sokszor tudatlanság eredménye - ám egy ingyenesen letölthető szoftver segít modellálni döntéseink ökológiai hatását, s az érintett ökoszisztémák értékét.
Elvándorolnak az erdők: 500 kilométeres elmozdulás
Persze nem holnap, vagy jövőre, hanem az évszázad végére. A mérsékeltebb sarkköri éghajlathoz szokott fák akár félezer kilométerrel északabbra is kinőhetnek mintegy 80 év múlva, állítják a tudósok. E lehetőség hátterében természetesen a globális felmelegedés áll.
Ökoszisztémák: mennyit ér a “természeti tőke”?
Véget ért az a kor, amikor "számolatlanul" fogyaszthattuk természeti kincseinket. Közeledik az 1992-es riói Föld Csúcs húsz éves évfordulója, melynek alkalmából júniusban újabb környezetvédelmi konferenciát rendeznek Rio+20 címmel. A brit kormány már jelezte: arra fogja ösztönözni a résztvevő országokat, hogy értékeljék fel saját természeti értékeiket, s az általuk nyújtott "szolgáltatásokat".
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Milyen ingatlanra harapnak a külföldi vásárlók?
Noha a számuk az előző évihez képest csökkent, 2023-ban némileg erősödött a külföldi vásárlók súlya a hazai lakáspiacon.
Igazi kincs lehet az Ön személyes bankára, és nem is elérhetetlen
Miközben a kamatok világszerte egyre alacsonyabbak, és a forint is veszít értékéből, idén is rekordokat döntögettek a tőzsdeindexek és a nemesfémek.
Nehéz helyzetben a családok, ahol beteg lesz hirtelen egy idős hozzátartozó
Az öngondoskodás egy újabb szintje.
Pénzszerzés
Ne béremelést kérjen jövőre – mutatjuk, mivel jár jobban
Január elsejével lép hatályba a kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer.
Adózás
Ezért örülhet a magyar adófizető Donald Trump megválasztásának
A kormány újraélesztené az Egyesült Államok által korábban felmondott kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezményt.
Cégblog
Félrevezették a befektetőket, bírságolt az MNB
Az MNB 250 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Banus Port Zrt.-re.
Klímablog
Ráharaptak a cégek az elektromos autókra
4200 cég igényelt forrást összesen 5005 tisztán elektromos hajtású személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez.
Gazdaság
Donald Trump végre hozott egy jó döntést is?
Az amerikai pénzügyminiszter személyével tulajdonképpen nincsen gond.
Társadalom
Újabb országban ütötte fel a fejét a veszélyes vírus
Ezúttal Kanadában regisztráltak ilyen betegséget.
Infokom
Felforgatja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia
Mit hoz a munkáltatók és a HR-esek számára az EU AI Act?
