Nőttek a mediterrán erdőterületek, de az erdőtüzek esélye is

A mediterrán erdőterületek 2%-kal nőttek 2010 és 2015 között, a nagyságrendileg Szlovénia területével megegyező, 1,8 millió hektáros bővülésről az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Plan bleu – Kék terv a mediterrán erdők helyzetéről szóló közös jelentésében olvashatunk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az öröm nem teljesen felhőtlen, mivel a kiadvány jelentős erdőpusztulásról, illetve az éghajlatváltozás, a lakosságszám növekedés, az erdőtüzek és a szárazság negatív hatásairól is beszámol. „A mediterrán erdők emberemlékezet óta jól reagáltak az emberi tevékenységből fakadó külső behatásokra, de ezek mértéke még sosem volt ekkora,” – mondta Hiroto Mitsugi, a FAO erdészeti ügyekért felelős főigazgató helyettese. „Ha nem teszünk lépéseket az erdőpusztulás megfékezésére, három kontinens 31 országának több mint 500 millió lakosa hamarosan gazdasági, társadalmi és környezeti problémák sorával lesz kénytelen szembenézni,” – tette hozzá.

Fotó: ©IAEA/Louise Potterton

A mediterrán erdők a számok tükrében

  • A mediterrán országok erdőterülete 88 millió hektár (mint Franciaország és Olaszország területe együttvéve), ami a globális erdőterületek 2%-a.
  • Az átlagos területnövekedés a Földközi-tenger északi partján valamivel nagyobb volt, mégis az országonkénti adatokat vizsgálva európai államokat találunk a legnagyobb veszteséget elkönyvelők között (élén Portugália, Bosznia-Hercegovina és Albánia).
  • A védett területek bővültek, főleg az erdőterületekben szegény országokban: a mediterrán erdők csupán 4%-a található Észak-Afrikában, de a védett erdőségek mintegy negyede.
  • Az erdők több mint 5000 milliárd tonna szenet tárolnak – a globális mennyiség 2%-át – amely mennyiség ráadásul 1990 és 2015 között évi átlagos 2%-kal nőtt.
  • Évente 400 000 hektár erdő esik áldozatul erdőtüzeknek.
Madárbarátok, figyelem, indul az etetési szezon
1890-ben indult el Magyarországon a lakosság települési madáretetési mozgalma. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és a sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vízimadarakat soha, sehol, semmivel ne etessük, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!
Erdőpusztulás a Földközi-tenger térségében

A Földközi-tenger északi partján az erdőpusztulás oka főként az erdőtüzek és a területek elhanyagolása, míg délen és keleten a kizsákmányolás (tüzelő és legeltetés) és a népességszám növekedés.

A klímaváltozás a mediterrán erdőkre leselkedő legjelentősebb veszély. A felmelegedés, a kiszámíthatatlan csapadék és az elhúzódó szárazság érdemben meghatározza majd az erdőtakaró kiterjedését és elosztását az előttünk álló években.

Hogy túléljék a szárazságot, a fák leépítik szénkészleteiket, gyanta- és szénhidrogén-termelésüket, ami a növény egészsége szempontjából káros. Ez már most is a tölgyek, erdei és lucfenyők és a bükkfák csökkenésében vagy pusztulásában mutatkozott meg Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban, illetve Algériában. A Földközi-tenger térségének lakossága 1960 és 2015 között megduplázódott, és a jelenlegi 537 millió 2050-re várhatóan még további 130 millióval nő. A dél-keleti részben koncentrálódó növekedés a természeti erőforrások túlhasználatához vezetett. Az erdőtüzek száma bár csökkent északon és észak-keleten, az 500 hektárnál nagyobb kiterjedésűeké nőtt. A jelentés szerint ez a tendencia folytatódik a jövőben is. A vízhiány és a talajromlás különösen érzékenyen érinti a mediterrán erdőket, ahol a talajtakaró vékony és gyenge.

Több mint 300 növény- és állatfaj a kihalás szélén

A Földközi-tenger térsége a világ második legjelentősebb területe a biológiai sokféleség szempontjából. Az erdős területek pedig kiemelt fajtagazdagsággal bírnak. A spanyol, olasz, görög, török és marokkói erdőkben a legmagasabb a veszélyezetett fajok száma (26-15% közötti). A gombák különösen elterjedtek ezen erdőkben. A tarvágások és a tölgyfa-kitermelés miatt azonban számuk fokozatosan csökken.

Bea Johnson: a vásárlásunkkal szavazunk
Bea Johnson, az extrém módon minimalista fogyasztói magatartás szószólója 2008-ban kötelezte el magát a környezetbarát életvitel mellett. Könyve, a Zero Waste otthon magyarul is megjelent, a bemutatón beszélgettünk a fenntartható háztartás gurujával.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo