Madárbarátok, figyelem, indul az etetési szezon

2018. november 26. hétfő - 20:02 / piacesprofit.hu
  •    

1890-ben indult el Magyarországon a lakosság települési madáretetési mozgalma. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és a sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a vízimadarakat soha, sehol, semmivel ne etessük, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!

Több száz madárfaj él Magyarországon (és egyre kevesebb lesz belőlük!), s ezeknek csak egy kisebb része kerekedik fel ősszel, és költözik melegebb, táplálékban gazdagabb tájakra. A többiek nálunk igyekeznek átvészelni a telet. Sőt, vannak olyan fajok is, amelyek még északabbról költöznek hozzánk telelni. Ilyen például a fenyőpinty, a csonttollú vagy az élénk narancssárga tollazatáról felismerhető süvöltő.

Gourmand-ok az erdőkben
Egyes állatok téli álomra vonulnak, mások a nyáron összegyűjtött tartalékaikban bizakodnak, de számos fajnak emberi segítségre is szüksége van, hogy átvészelje a fagyos-havas hónapokat.

A madarak többsége egy átlagos telet emberi segítség nélkül is át tud vészelni, de az etetés nagy könnyebbséget jelent számukra, és jóval kevesebben pusztulnak el közülük. Az etető köré sereglő madarak megfigyelése pedig nemcsak jó szórakozás, de a természetről is sokat megtudhatunk.

Aki november–decemberben belekezd az etetésbe, az folyamatosan, legalább a tartós fagyok elmúltáig folytassa is azt. A gyakran csak néhány tíz gramm tömegű állatok akár egy nap alatt is elpusztulhatnak, ha nem találnak a közelben más táplálékot.

Az énekesmadár-etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak adható téli madáreleségek 3+1 csoportba sorolhatók: napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni; állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó); alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.

Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük szennyezi a környezetet, közben kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot. Ráadásul az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van („angyalszárny-betegség”).

Cinke a postaládában: mi a teendő?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt, gyakorinak tekinthető. A postaládákba épült fészkeket a napi használat során bedobott küldemények fizikailag is veszélyeztetik.