A WWF jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, amely részletesen bemutat több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, 1 hüllőt, 1 madarat és egy emlőst. A 2009 és 2014 között felfedezett pontosan 211 új faj előkerülése (amely éves átlagban 34-et jelent) a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. (És mint a legtöbb élőhely, ez is komoly veszélyben van.)

“Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség – amely számos lenyűgöző fajnak ad otthont – továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye” – mondta Ravi Sign, a WWF India igazgatója és egyben a WWF Élő Himalája Kezdeményezés elnöke.

Kép: WWF, Fotó: Henning Strack Hansen

A legmeglepőbb újdonságok közé tartozik az élénk kék színű, “sétáló” törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amelyik képes a szabad levegőn lélegezni, és akár négy napig is túlél a szárazföldön – igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál. A jelentés beszámol egy “szerencsétlenül járt” majomról, amelynek felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög (a 2011-ben felfedezett, cerkóf-félékhez tartozó Mianmari piszeorrú majom); valamint egy igazi élő drágakőről: az ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével.

A jelentés felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar, és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen, és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartjuk számon.

Kép: WWF, Fotó: Liang Zhang

A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb. A riport ugyanakkor foglalkozik számos egyéb veszélyeztető tényezővel is, amelyek együttesen óriási nyomást gyakorolnak a régió sérülékeny ökoszisztémáira. Ezek között szerepel a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.

„Az a küldetésünk, hogy ezeket a veszélyeztetett ökoszisztémákat megóvjuk, mielőtt a most felfedezett, és más, ma még ismeretlen fajok teljesen eltűnnek” – hívta fel a figyelmet Sami Tornikoski, a WWF Élő Himalája Kezdeményezés szakmai vezetője. Hozzátette: „a Kelet-Himalájai térség válaszút előtt áll. Az a fő kérdés, hogy a kormányzatok az eddig járt úton haladnak-e tovább, és a sérülékeny ökológiai rendszerek tekintetében esetenként továbbra is figyelmen kívül hagyják a természetvédelmi kockázatokat, vagy egy alternatív, zöldebb irányt követve fenntarthatóbb gazdasági fejlesztések felé fordulnak.”

A tét óriási, hiszen a Himalája legalább 10.000 növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában ráadásul, csak 1998 és 2008 között, több mint 354 új fajt fedeztek fel.

A régió sokszínű állat-, és növényvilágának megmentése érdekében a WWF aktívan támogatja a kelet-himalájai országok elmozdulását a terület sokmilliós lakosságát fenntartható módon kiszolgáló gazdaság felé. A WWF szoros regionális együttműködést kezdeményez annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül fejlődjenek, és ne használják túl a bolygó nyújtotta lehetőségeket. A WWF részt vesz azoknak a programoknak a kidolgozásában és támogatásában, amelyek biztatóbb jövőt helyeznek kilátásba az ott élő emberek és az élővilág számára egyaránt, különös tekintettel azokra a ma még ismeretlen élőlényekre, amelyek felfedezése még előttünk áll.