Nagy Tamás a jegybank kereskedelmiingatlan-piaci jelentését ismertetve kiemelte, hogy Magyarországon 2025-ben érdemben nőtt a befektetési forgalom, amelynek értéke megközelítette az 1 milliárd eurót, ami éves összevetésben 123 százalékos emelkedés. A befektetések 38 százaléka az irodapiacot érintette, ezt a hotel és az ipar-logisztika szegmens követte 18, illetve 17 százalékos részesedéssel.

A szakember szerint a kiegyensúlyozottabb piaci szerkezetre való visszatérést mutatja, hogy a hazai befektetők aránya az elmúlt években elért 70-80 százalékról mostanra 61 százalékra mérséklődött. Ezzel együtt pedig a közel-keleti, a kínai, az angolszász, a német és osztrák befektetők újra megjelentek.

Az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében arra is kitértek, hogy 2025-ben a bankok az előző év azonos időszakához képest 54 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, és ezek csaknem kétharmada építési célú hitelhez kapcsolódott. A kihelyezett projekthitelek volumene az ipari-logisztikai ingatlanok kivételével valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben – így a kiskereskedelem, irodaházak és szállodák esetében – nőtt éves összevetésben.

A jelentés szerint 2025-ben a budapesti irodapiac kihasználatlansági rátája csökkent, de előretekintve a túlkínálat kockázata erősödik. Tavaly év végén a budapesti modern irodák állománya 4,46 millió négyzetmétert tett ki, a kihasználatlansági ráta pedig 12,5 százalékon állt, ami 2024 végéhez képest 1,6 százalékpontos csökkenés. A mutató mérséklődését segítette, hogy tavaly az állomány 1 százalékát kitevő új irodaátadások volumene a megelőző két év átadásainak mintegy felét tette ki, az átadott irodaterületek pedig 95 százalékos bérbeadottsági szinttel rendelkeztek.