Nemcsak az állatok között vannak predátor fajok, hanem a növényvilágban is. Az Amazonas régiójából szétterjedt vízi jácint például ilyen: 50 országban van jelen, elvonva a teret és tápanyagot más fajoktól. Az ártéri japánkeserű pedig Európában és Észak-Amerikában honosodott meg, ahol épületek alapzatait is képes megbillenteni, destabilizálni.
Tudósok úgy becsülik, hogy mintegy 13 168 növényfaj terjeszkedett oda, ahol nem volt honos. Ez a globális biodiverzitás 3,9 %-ával ér fel. A terjeszkedés emberi tevékenység az oka -átültetés, kereskedelem, magok véletlen átszállítása, miután azok más rakományokra szóródtak- és nemcsak az elmúlt évtizedekre vonatkozik, hanem olyan növénymigrációra is, ami például Kolumbusz Kristóf Amerikába utazásával járt együtt. (A felfedező után érkező gyarmatosítók Európából hoztak magukkal magával növényeket. De a burgonya is ekkor került Amerikából Európába.)
Az International Union for Conservation of Nature szakemberei korábban úgy vélték, a növényfajok 2 %-a eshetett át ilyen migráción, tehát az új kalkuláció tulajdonképpen a duplája ennek.
Az invzációval terjedő növényfajok 1400 milliárd dolláros kárt okoznak évente. Csak Kínában az említett vízi jácint évi 1,1 milliárd dolláros kárért felelős.
Az EU olyan feketelista összeállításán dolgozik, melyen a legtámadóbb, legagresszívebben terjeszkedő növényfajokat sorolnák fel. Nem csak tájékoztató célja lenne ennek, hanem tiltólistaként is szolgálna. 2016 elejétől ezeket a növényeket nem lehetne behozni az unió területére.
Az Unió egyébként is küzd a területén szaporodó invazív növényfajok ellen, ez fenyegette a Magyarországon elterjedt akácot is.
