Szakmai díjakat alapítottak azon szervezeteket elismerendő, amelyek az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság szemléletét a leginkább érvényesítették.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Beszélgetés Z. Karvalics Lászlóval, a BME UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központ vezetőjével

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember Net-stratégia 2.

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Az Európai Bizottság szerint a kormányoknak meg kellene szüntetnie a kelet-európai munkaerő Nyugat-Európába történő mozgását korlátozó intézkedéseket.

Magyarország szeretné, ha Budapest lenne az Európai Unió (EU) Európai Technológiai Intézet (ETI) központja, erről pénteken szándéknyilatkozatot adnak át Jan Figelnek. Magyarország jövő év februárig kidolgozza az Európai Technológiai Intézet koncepcióját

Bár a magyar nyugdíjasok szabadon elkölthető jövedelme messze elmarad francia vagy német kortársaikétól (akik közismerten sokat utaznak), azért ők sem mondanak le az utazásról.

Patthelyzet Németországban: az előrehozott választásokon vasárnap a CDU/CSU szerezte meg a legtöbb szavazatot, de a várakozásokon felül szerepelt szabaddemokratákkal sincs meg a többsége a Bundestagban. A nagykoalíció a legvalószínűbb.

130 pont, 100 lépés, 1 reform - államépítés vagy államleépítés? - alcímmel hirdette meg a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központ pénzügyi csúcstalálkozóját.

A keret 10 százalékát, összesen 67 milliárd forintot már kifizettek az operatív programok irányító hatóságai a nyertes pályázóknak.

A tokaji borok védelme érdekében Ausztráliában sikerrel járt el Brüsszel. A hazánkra is teljes egészében érvényes EU-kereskedelempolitika nem mellőzi a magyar érdekérvényesítést.

Az észak-alföldi térségben az Európai Unió 4,8 milliárd forintot, a magyar költségvetés pedig 960 millió forintot fordít az ivóvíz tisztíásának korszerűsítésére.

Magyarországon a fogyasztók túlnyomó többségben hazai bort vásárolnak. A piac viszonylag stabilnak mondható, a háztartások alig harmada vásárol ritkábban, mint másfél havonta bort.

A lakosságon nem múlik a lakáspiac fejlődése - a KSH adatai szerint a magyar családok 15%-a (566 ezer háztartás) tervezi, hogy öt éven belül új otthonba költözik.

Gömbsátrat kapott a gyümölcskarneválon Az EU: belül tágasabb című program. Ezúttal Nyíregyházán népszerűsítették így az uniót.

Változatlanul jelentős a tömegkínálat, kelendő a magas minőségű, pang használtlakás piac. Az Otthon Centrum elemzői szerint változást a jövő évi áfa-csökkentés hozhat.

Jótékonysági célokra fordítja a holnapi borárverés bevételét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A Zeneakadémián személyesen, illetve az interneten is licitálhat a segíteni akaró.

Nemcsak a fürtöket, hanem a jogszabályokat is ritkítani ajánlják a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége tagjai. Félő, hogy mind az EU-ban, mind a hazai pályán öngólt lő a szaktárca.