Nem vitatható, hogy a Microsoftnak alapvető szerepe volt abban, hogy az információs technológia hatalmas mértékű fejlődése forradalminak értékelhető gazdasági és társadalmi változásokat okozott a világban. A ma már gigantikus méretű vállalat termékeinek segítségével alig egy évtized alatt ugyanis több száz millió ember mindennapi kultúrájának részévé vált a számítógép. Szoftvereivel kommercializálta az addig csak szűk rétegek számára hozzáférhető számítógépes technikát. Ma már nem kevesebb, mint 700 millió ember mindennapi munka- és kommunikációs eszközének használata, illetve annak praktikus továbbfejlesztési lehetősége múlik a Microsoft márkanév alatt dolgozó fejlesztőkön és a vállalat kereskedelmi világhálózatán. A Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Hercegh Tamás a felelősség oldaláról közelíti meg a nagyvállalat szerepét az információs társadalom kibontakozásában.

– A Microsoft-per kapcsán fokozott figyelem fordul a vállalat felé, sokan fogalmazzák meg abból adódó félelmeiket, hogy a világ számítógép-használóinak túlnyomó többsége kiszolgáltatottjává válhat a Microsoftnak. Valóban visszájára fordulhat a pozitív szerepvállalás, s félnünk kellene a hála helyett?

– Tény, hogy a Microsoft egyfajta gazdasági hatalmi szerepet tölt be a világ-, benne az információs gazdaságban, de a hatalommal adódó felelősséget maximálisan vállalja. Egy ilyen vállalatóriás, amelyik több száz millió embert szolgál ki termékeivel, lát el annak továbbfejlesztett változataival, nem gondolhatja meg magát egyik percről a másikra, nem foghat bele más projektbe, nem hagyhat fel eddigi termékei fejlesztésével, szervizelésével, mert teszem azt nagyobb fantáziát lát az e-kereskedelemben vagy az internetes utazási irodák működtetésében. A Microsoft ezt a felelősséget nagyon is érzi. A gazdasági hatalommal nem visszaél, hanem él vele. Mégpedig úgy, hogy hatalmas pénzeket fordít fejlesztésre. A Windows 2000, a vállalkozások mindennapi életét megkönnyítő szoftver kifejesztése például egymilliárd dollárba került, de az ezt felváltó Next Generations Windows Services projekt háromszor annyit visz el, mint a holdra jutási űrporgram költségvetése volt. A mamutok fejlesztésre, kutatásra fordított beruházásainak gazdaságot stimuláló hatása közismert közgazdasági alapvetés. Ma a repülőgépgyártásban, autóiparban és a számítástechnikában élen járó cégek fejlesztései generálják a gazdasági fejlődést, pozitív hatásuk egyértelmű a gazdaság kisebb szereplőinek működésére, termékeik, szolgáltatásaik minőségének javulására, hosszú távon versenyképességük növekedésére. A számítástechnikai szoftverek leegyszerüsítésével, a széles néptömegek számára használhatóvá tételével a Microsoft nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a kommunikációs útvonalak lerövidültek, s a gazdaság minden szektorában és szegmenségben növekedett a hatékonyság.

– A függőségtől, kiszolgáltatottságtól tehát éppen nem félni kellene?

– A félelem azért is indokolatlan, mert létünk, fennmaradásunk függ felelősségérzetünktől, tehát jó vagy rossz munkánk eredményétől, eredményeink fenntartásának és továbbfejlesztésének sikerétől. Szoftvereink felhasználóitól tehát éppen annyira függünk, mint ők tőlünk.

– Az elmúlt időszak tőzsdetörténései azt bizonyítják, hogy az IT-cégek helyzetére, mozgásaira rendkívül érzékenyen reagál a pénzvilág. Az imént jelzett három húzóágazat közül tehát a számítástechnika hatása a legmeghatározóbb a tőke magatartására?

– A Microsoft-per után a Nasdaq erőteljes zuhanása egyértelművé tette az összefüggést: valaha az olaj-, ma pedig az IT-cégek történéseire reagál a tőzsde, tehát az információs technológiák átvették a vezető szerepet. Az elektronikus tőzsde reakciója viszont sokkal gyorsabb és nagyobb hullámokban mozog, mint a klasszikus tőzsdéké. Az értékemelkedés nagy amplitúdókkal valósul meg. Sok túlértékelést és sok alulértékelést láttunk az elmúlt időszakban. Az új gazdaság egyik legalapvetőbb meghatározója lesz egyébként a gyors tőzsdemozgás, s az azzal történő gazdaságfinanszírozás. A tőke ugyanis ma valószínűleg a tőzsdén termelődik a legnagyobb mennyiségben.

– Az IT-cégek előrenyomulásának gazdaságot generáló hatását az információs társadalmi fejlődésben élen járó országokban jól meg lehet figyelni. A folyamat országunkban is megállíthatatlan. Miért szorgalmazza mégis a Microsoft Magyarország is a kormány gyorsító hatású beavatkozását?

– A felgyorsult gazdaságban az információs technológiai iparágak termelik meg a GDP-növekedést. Ahol a GDP erőteljesebb ütemben növekedik, ott a gazdaság többi ágazata is virágzásnak indul. Európára jellemző konzervativizmus uralja a magyar ember tudatát is. Féltjük kultúránkat a technikától. Csakhogy a világ előbb-utóbb nem fog kommunikálni azokkal, akik vele nem akarnak. Ha nem hajlandó a kereskedő az interneten keresztül kereskedni, ha továbbra is faxon vagy telefonon akarja megrendeléseit leadni, nem fogadják, nem lesz partnere. Kívül kerül a folyamatokon. Kíméletlen verseny zajlik az új polarizációk, üzleti összefonódások, e-bizniszek mentén. A kormánynak ebben a helyzetben meg kell próbálnia a gazdaság önszerveződési folyamatát stimulálni. Ennek szükségessége túlmegy az egyszerű hatékonyságnövelő szándékon. Ez életbe vágó.

Megjelent a Piac és Profit magazin 2000. júliusi számában.