A globalizáció és az új gazdaság egymás nélkül nem létező, egymást létrehozó és működtető valósága napjainknak és jövőnknek. Olyan sokszor használjuk manapság a globalizáció kifejezést, hogy szinte közhelyessé koptatódik. Ez akár jelentőségének inflálódását is okozhatná. Sűrű felbukkanása mégis inkább azt jelzi, hogy felismertük: korunk meghatározó jelenségéről van szó, amely az internet rohamos elterjedése következtében belépett mindennapi életünk konkrét terébe. Az összekapcsolt, behálózott bolygó hirtelen realitássá vált, leomlottak a határok, a “világfalu” evidencia lett. Sokan háttérbe szorítják a globalizáció minden mentális, szellemi vonatkozását, gazdasági folyamatként írják le azt. Ebben az értelemben a szó a piacok összekapcsolódását, a nemzetközi tőkemozgást és munkaerő-áramlást hátráltató tényezők megszűnését jelenti, s egyúttal a piacra jutás költségeinek és a piaci reakcióidőnek a radikális csökkenését is. Ez az innováció elképesztő mértékű felgyorsulását és az eddigi akadályozó tényezők, korábbi rizikófaktorok jelentőségének leértékelődését eredményezi. Az új gazdaság egyik kulcsszava a mobilitás. Immár minden terület változtatható, telepíthető, ellátható, az emberek sem a piac “röghöz kötött” szereplői többé. Az elektronikus kommunikációs csatornákon világméretekben elérhető eladó és vásárló, szolgáltató és megrendelő, befektető és befektetési célpont egyaránt. Szinte végtelenek a lehetőségeink. Szélesebb körű - üzleti és személyes - kapcsolatrendszert alakíthatunk ki. Informálódás, utazás, külföldi munkavállalás, nemzetközi tendereken indulás, elektronikus kapcsolattartás, külföldi piacra betörés alternatíváinak százai állnak az ember mint üzletember és mint magánember előtt. És ez is globalizáció, mégpedig a mikrogazdaság által megélt.


Jelenségek pró és kontra

Előzményei: a hidegháború vége
a kommunista rendszerek összeomlása
az internet gyors elterjedésének kezdete

Alapelvei: összekapcsolódás
kölcsönös függés
határok és akadályok lebontása
szabad munkaerő-, tőke- és információáramlás
kereskedelmi és kommunikációs folyamatok felgyorsulása

Közvetítő eszköze: internet, mobilkommunikáció, műholdas műsorszórás, e-kereskedelem

Előnyei: információs társadalom megerősödése
a kommunikáció és a megismerés kitágult lehetőségei
a szabad emberi akarat előtérbe kerülése
globális mértékű környezeti problémák kezelhetősége

Hátrányai: fokozódó feszültség szegények és gazdagok között (országok és néprétegek)
csak globális méretekben kezelhető környezeti problémák
uniformizálódás
néhány globális kulturális irányzat dominanciája
kényszerítő jellege miatti félelmek
a spekulációs tőke erősödése a szegény régiókban
regionális segélyezés és fejlesztés összekeverése

Gazdasági mozgatói: multinacionális cégek
Eszközeik: a kereskedelem liberalizálása
forgalom növelése
profitmaximálás
technológiai fejlesztés

Gazdasági kerékkötői: fejlődő országok
egyes nemzetgazdaságok
nacionalista mozgalmak
Eszközeik: állami beavatkozások, szubvenciók fenntartása
hazai termelés védelme
védekezés a nemzetközi tőke uralma ellen
nemzeti kultúra és identitás védelme

Kulturális előrevivői: nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO-Non-Governmental Organizations)

Támogató nemzetközi gazdasági szervezetei: Világkereskedelmi Szervezet (WTO-World Trade Organization)
Világbank (World Bank)
Nemzetközi Valutaalap (IMF-International Monetary Fund)

Rendszerformája: egységen alapuló, holisztikus


2000. szeptember