A Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége egyébiránt 2005. márciusában 43 taggal alakult meg. A14. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál idején ültek össze tanácskozni, ennek az eszmecserének a termése az uniónak is címzett közlemény. A 43 alapító mellett 38 további tag - céget, pincészetet tulajdonló borász - írta alá a dokumentumot. Állásfoglalásuk egyébként két állítást tart egyszerre igaznak, azt, hogy a magyar bor siker és azt, hogy a magyar bor kudarc.
Az előbbi megállapítást alátámasztó érvrendszerük: "A 15 év alatt újrateremtettük a szőlőbirtokokat, pincéket. Borainkkal új és igényes fogyasztói közönséget teremettünk. Megjelentek a felkészült borszakírók és borfogyasztók. Nemzetközi szakmai elismeréseket kaptunk, hozzájárultunk az ország javuló arculatához. Töretlenül fejlődve mintát mutatunk az országnak kimeríthetetlen termőhelyi, emberi lehetőségeinkről."
A magyar bor: kudarc - állításhoz pedig azt fűzi hozzá a szövetség közleménye, hogy "a termelés tekintélyes része szőlőt nem látott hamisítvány. A csökkenő export egyre inkább romló minőségben, a belső piacból jelentős állami marketing támogatással növekvő részt követelő külföldi borok, eltűnő tájalkotó szőlőültetvények Európa legjobb termőhelyein. Európa többi országához mérten példátlanul magas adó-teher, hiányzó közös bormarketing, újabb terheket jelentő EU-csatlakozás, ellehetetlenülő szőlőtermelők. Az elüresedő falvak jelzik, hogy ez korántsem a bor gondja."
Az európai uniós jogi környezet várható változását ugyancsak kommentálták a magyar borászok. Az apropó az, hogy a jövő évben megkezdődik az unió bor-termékpálya politika újratárgyalása. Alakulóban van a nemzeti borstratégia. Ezekkel összefüggésben folyik a magyar bortörvény, a hegyközségekről szóló törvény, a melléktermékek kötelező lepárlásáról, a kivágási támogatásokról szóló rendeletek módosításának, illetve megalkotásának munkája, alakul a nemzeti bormarketing szervezete, forrásai talán a közeljövőben megteremtődnek.
A Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége leszögez, hogy új támogatási rendszerre van szükség, amely - idézzük - "nem a piacról történő kivonást, hanem a versenyképes feltételek mellett megtermelt borok piacra kerülését szolgálja. Az új rendszernek a tömeg-borok esetében a nagy volumenben, egyenletes minőségben, jó ár-érték aránnyal termelő integrációk, szövetkezések, társaságok kialakulását, közös márkák létrehozását kell támogatnia, hogy termékeik javuló eséllyel vegyék fel a versenyt az importtal. Ezek esetében a hozamok korlátozása, a szigorú borászati előírások versenyképességet rontó tényezővé válhatnak, ezért feleslegesek.
Az eredetvédett borok termelői teljesen más jellegű szabályozást igényelnek. Esetükben a korlátozott hozamok, a borjavítási eljárások korlátozása változatlanul eszköze lehet a hagyományos minőség megőrzésének, az adott helyről származó kínálat korlátozásának illetve a piaci egyensúly kialakításának. Ezek termelésére olyan termőhelyhez kötődő családi vállalkozások alkalmasak, amelyek alapvetően saját birtokukról származó szőlőt dolgoznak fel, rendszeresen fogadnak vendégeket, esetleg foglalkoznak vendéglátással és szoba-kiadással is. A támogatást a kisebb hozam melletti minőség javítására (pl. kisebb hozamú, jobb minőséget adó klónok szelektálása, birtok-, pince gépesítés) és a gasztronómiai piacra jutásra, közvetlen fogyasztói értékesítésre, borutak kiépítésére, jelölésére, marketingjére, közösségi -termőhelyi- marketing akciókra igényelnek. (Ebben a kategóriában a háznál történő eladások aránya Nyugat-Európában 60-70%, nálunk 15-20%)."
#page#
A szövetség érvei szerint azért, mert a miniszteri rendelettel újra bevezethető zárjegy nemcsak aránytalan adminisztratív és anyagi terheket róna a termelőkre, de azt a látszatot is kelthetné, hogy az evvel ellátott borok nem lehetnek hamisítványok. A tapasztalatok szerint gyakran fiktív mennyiségekkel és minőségi értékekkel ellátott szőlő származási igazolások alapján készülő borok, valódiak és hamisak egyaránt hordhatnák ezt a jegyet. A hatósági jogkörben eljáró hegybírók ellenőrzése állami feladat, amelyet légi felvételekkel, termés becsléssel, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel láthatnának el az FVM köztisztviselői. Alkalmatlan eszköz a hamisítás elleni fellépésre az OBI által minta alapján végzett forgalomba hozatali ellenőrzés is, ha nem követi rendszeres piaci utóellenőrzés. Meggyőződésük szerint az ezen a két területen folytatott állami ellenőrzés jelentősen visszavethetné a hamisítást.
A további tervezett módosítások közül veszélyesnek, az európai szabályokkal ellentétes szelleműnek, visszaélésekre alkalmasnak tartják azt, amely miniszteri hatáskörbe utalná azon községek borvidékbe sorolását, amelyben borászati üzem működik, akkor is ha nem rendelkezik szőlő-területtel. A minőségi borok kategóriájának értelmetlen föllazítását eredményezné a 15MM természetes cukortartalmú mustok és a l60 mázsás hozamok engedélyezése. A kivágásokkal, illetve az EU kivágási támogatásaival kapcsolatban az alábbiakat tartják fontosnak: "A törvény rendelkezzen a " védett szőlőterület" meghatározásáról, hogy elkerülhető lehessen a tájképileg, vagy más szempontból különleges értékű termőhelyek végleges, spekulatív célú kivágatása. Ezek esetében ne lehessen igénybe venni az EU támogatását, amennyiben a terület jelenleg parlagon van, újratelepítéséhez az FVM ingyenesen biztosítson a nemzeti tartalék terhére kvótát. Ezekért a területekért felelünk a következő generációknak!"
A kivágásokkal kapcsolatban szükségesnek ítéli a szövetség a legnagyobb mértékű nyilvánosságot. Minden esetben tegyék közzé a kivágási igényeket, a támogatások igénylőit, indokaikat és az engedély indoklását! A kivágások véleményezésénél, akárcsak, a származási igazolások esetében elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a hegyközségi nyilvántartás lehessen az igény számszaki alapja. Kivágni csak olyan ültetvényt lehessen, amelyről állapot-fényképet is csatoltak!
Egyetértenek a borhamisítás minősített eseteinek megfogalmazásával, de egészítsék ki annak mennyiségi kritériumával is. Valóban nem méltányos, hogy ugyanolyan hamisítónak tekintsék az öreg tsz-traktorost, aki egy rossz évjáratban a megengedettnél 10 kiló cukorral többet tett a l5 hl szürkebarátjába mint a 30.000hl cukorcefrével rajta kapott üzletembert.
A nemzeti bormarketing mélypontjáról való elmozdulásnak tekintik azt az FVM által nyilvánosságra hozott elképzelést, hogy a megszüntetendő jövedéki adó, továbbra is beszedésre kerülő összegét a borász-szakma reprezentatív szervezeteire bízzák. Bíznak abban, hogy az egyre jobb magyar borok nagyban segíthetik az ország-arculat alakítását és az ország javuló képe pozitívan hat vissza a borok piaci helyzetére.
