A Piac és Profit előző két számában bemutattuk, magyaráztuk a Microsoft DotNET (.NET) stratégiájának lényegét, a következő generációs internet rendszerének forradalmi hatását a kommunikációra. A DotNET erőteljesen megváltoztatja az üzleti kapcsolatokat is, alapjaiban hat a termelési és szolgáltatási szektor működésére, s ma még nem látható távlatokat nyit az új gazdaság szereplői számára a piaci lehetőségekben, a hatékonyság, termelékenység növelésében, a szervezet optimális működtetésében.

A .NET-stratégia széles körű elterjedésének esélyeiről és a gazdasági hatásairól beszélgettünk Nacsa Sándorral, a Microsoft Magyarország fejlesztési üzletágának menedzserével.

– A .NET olyan következő generációs internetplatform, amely lehetővé teszi a különböző webhelyek és számítógéprendszerek egymással együttműködő rendszerré alakítását. Miben nyújt ez többet, mint a jelenleg használt integerált rendszerek?

– A különbség óriási. Az elektronika fejlődésével és széles körű elterjedésével folyamatosan együtt járt, hogy meg kellett oldani a programok bővítését, továbbfejlesztését és egymással való kommunikálásukat. A hálózatosodási igény pedig akut problémává tette a szabványosítást és az egyre bővülő rendszerek egyre bonyolultabb kapcsolódásának megoldását. Az integrált vállalatirányítási, intézményi rendszerek a korábbi, úgynevezett szigetprogramok lecserélésével magas szinten megvalósították a belső folyamatok könyvelési, pénzügyi szempontú nyomon követését és tervezését, ezek azonban a működési tranzakciókra korlátozódnak, s az adat útvonalát követik. Nem képesek a szélesen értelmezett kommunikációra, mivel ahhoz nyitottság és szabad fejleszthetőség szükséges. Az is korlát, hogy a belső hálózatokban csak a hálózatba bekapcsolt PC-k tudnak egymással kommunikálni, csak rajtuk keresztül lehet bekapcsolódni a rendszer információiba. A .NET lehetővé teszi, hogy bármilyen következő generációs eszközzel: kézi számítógéppel, WAP-os mobiltelefonnal, interaktív tévén keresztül stb. be lehessen kapcsolódni a belső vállalati rendszerbe. Nem kell a helyszínen tartózkodnia a vezetőnek ahhoz, hogy például külső tárgyalás során a gyors döntéshez szükséges információhoz hozzájusson.

– Mi a különbség az intranet és a .NET adta lehetőségek között?

– Az intranet felfogható belső webként. A vállalat minden terméke egy saját „külső web” részeként jelenik meg, ennek belső információkkal kiegészített változata alkotja a vállalat belső webjét, ami elengedhetetlen a bekapcsolódáshoz a helyi és a világ gazdasági vérkeringésébe. Sajnos, a magyar gazdaság szereplőinek csak nagyon kis százaléka rendelkezik belső webbel, s ha ez az arány nem növekszik jóval nagyobb sebességgel, nemsokára kulturális akadálya lesz gazdaságunk felzárkózásának. A .NET a következő generációs web. Segítségével bármilyen következő generációs eszközzel, amely a .NET felhasználói felülettel van felszerelve, be lehet menni a belső webre. Gyakorlatilag kiváltja a Windows-felületet. S van még egy óriási különbség. A .NET szerverrendszer segítségével kialakított belső webet nemcsak elolvasható információk alkotják, hanem alkalmazások is. Mert a következő generációs webek programok egymással való kommunikációjára is alkalmasak. Az egymástól elkülönült, speciális programok gyakorlatilag szoftverkomponensekké alakíthatók. Egyik program emberi beavatkozás nélkül is hívhatja közvetlenül a másik programot a hálózaton keresztül. A web ezzel programszolgáltató médiummá vált. Ez igaz a vállalaton belüli és kívüli kapcsolatokra egyaránt. Ha két cég vagy intézmény megállapodott egymással, s a hozzáférhetőséget megadták, természetesen a .NET-stratégia szerves részét képező biztonsági rendszerek által védve, gyakorlatilag azonnal adott a szabványos szoftverekkel és hardverekkel való közvetlen összekapcsolódás lehetősége. Nem kell speciális on-line kapcsolatot vagy külön, egyedi fejlesztéssel létrehozott információs felületet képezni mindehhez.

– Ez óriási lehetőséget rejt magában az üzleti kapcsolatrendszerekben, a hatékonyabb működésben. Gyakorlatilag automatikussá teszi a beszerzői, értékesítési kapcsolatokat, a termelékenység optimalizálását, totálisan és világméretekben. De ez mindaddig vízió, amíg a világ gazdasági szereplőinek többsége nem használja a .NET-stratégia teljes csomagját.

– A .NET enterprise szerverek már szeptember óta a piacon vannak. Jövőre megjelenik az új felhasználói felület első változata, ezzel egyidejűleg elkészülnek a nem PC-s eszközök is az új felhasználói felülettel. A .NET speciális komponensei, mint például a felhasználók azonosítását, illetve az egységesítést szolgáló szoftverek első változatai jövő év végéig kerülnek kereskedelmi forgalomba. Ez a határideje a rendszerszintű szolgáltatások különböző változatainak és a .NET folyamatos fejlesztését lehetővé tevő programoknak is. Az új .NET-es világ létrejötte, egyedül a világban meglévő 300-400 millió PC szoftverének frissítésével három–öt év alatt képzelhető el. A következő generációs eszközök elterjedése azonban ennél gyorsabban is végbemehet, különösen a mobilszférában.

– E bonyolult rendszer működésének megértéséhez, fejlesztéséhez, az állandó karbantartáshoz nagy technológiai intelligencia szükségeltetik. Ez pedig akadálya lehet az elterjedésnek.

– A Microsoft új értékesítési stratégiájának lényege, hogy az új .NET szoftvereket előfizetéses rendszerben értékesíti majd. A végfelhasználó az alkalmazási szolgáltatást fizeti meg, a Microsoft pedig gondoskodik a folyamatos korszerűsítésről. Az előfizetéses rendszer lehetővé teszi más szoftvergyártók részére is, hogy webszolgáltatásként árulják az általuk fejlesztett, magasabb szintű szoftvereket. Ezzel a teljes szoftverkínálat előfizetéses rendszerűvé tehető, ami hihetetlenül leegyszerűsíti a felhasználó dolgát, még a jelenlegi viszonyokhoz képest is.

Megjelent a Piac és Profit magazin 2000. decemberi számában.