Az új építésű lakások részpiacát - bár tavasszal kisebb élénkülés volt tapasztalható - az év nyolc hónapjában a gyér kereslet jellemezte. Az év eleji illetékmódosítás nyomán érezhetően csökkent a 15 millió forint feletti lakóingatlanok forgalma, így a beruházó cégek - néhány egyedi projektet kivéve - nem emeltek négyzetméterárat - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. A tömeglakások kategóriájában jelenleg is túlkínálat van, míg az egyedi stílusú, nívós kialakítású és szolgáltatású lakások sorra vevőre találnak. Ez utóbbiak vásárlói jórészt külföldiek, s bár idén a zömében ír, brit vásárlók száma is csökkent valamelyest országosan (eddig 2651 adásvétel születetett), Budapesten az év első félévében a tavalyival közel azonos számú, 890 lakás került külföldi kézbe. A keresettséget tekintve a pesti belváros (V.-VI.-VII. kerület) új fejlesztései - viszik el a pálmát. Legalább is a külföldiek ezeket a területeket részesítik előnyben. Amíg korábban a budai oldal II., XII. és III. kerületei álltak érdeklődésük középpontjában, addig a főváros ezen részein mára csökkent a kereslet, míg az V., VI. kerület néhány új, magas színvonalú lakásfejlesztése szinte már a tervezőasztalról külföldi befektetők tulajdonába került. Természetesen a Duna, és a belváros nyújtotta egyéb előnyök nemcsak a külföldieknél nyom sokat a latban, hanem a hazai magasabb jövedelmű vásárlóknál is. Egészen más metódusok jellemzik az úgynevezett tömegpiacot, ahol számos lakásfejlesztő cég értékesítési nehézséggel küzd. Ma már ugyanis nem lehet mindent eladni, mint korábban - állítják az elemzést készítő szakemberek. A vásárlók - legyenek magasabb vagy szerényebb jövedelműek - ma már jóval körültekintőbbek, mint néhány évvel ezelőtt. Alaposabban átgondolják, mit kapnak a pénzükért, és a túlkínálat miatt válogatnak és alkudnak is. Az olcsóbb lakások szegmensében egyébként továbbra is a kis méretű lakások a favoritok, másfél-, illetve egy plusz két félszobás kialakítással. Emellett a legfőbb szempont továbbra is az ár, a lakóépület helye, valamint az, hogy a kiszemelt lakás hányadik emeleten található. A felszereltség, a megközelíthetőség, valamint a környék ellátottsága kissé hátrább került a vevők ún. preferencialistáján.
A vásárolni szándékozók árigénye a fővárosban új lakás esetén többnyire (a vevők 55 százaléka) 250-300 ezer forint/négyzetméter között "mozog", míg a vidéki nagyvárosokban az otthonteremtők zöme (73 százaléka) 250 ezer forintos négyzetméterár alatt szeretne új lakáshoz jutni. A konkrét négyzetméterárak Budapesten 250 ezer forintról indulnak és felmehetnek 1,2-1,5 millióig is, míg a vidéki nagyvárosokban 220-230 ezer körül van a legalacsonyabb, s a városok kiemelt részein pedig 300-450 ezer forint között van az új lakás négyzetméterár.
A használt lakások piaca szinte változatlan. A jelentős túlkínálat mellett a múlt év óta stagnál a kereslet, s ezen a februárban bevezetett "Fészekrakó" támogatási program és a félszocpol sem segített. Annak ellenére nem, hogy - az Otthon Centrum felmérése szerint - Budapesten a vásárlók 41, vidéken pedig 54 százaléka keresett használt lakást az elmúlt hónapokban a "Fészekrakó" program megszabta felső értékhatáron - a 12, illetve 8 millió forinton - belül. Pozitív változásként könyveli el a piaci törvényszerűséget az Otthon Centrum, hogy a bőséges kínálattal és a kereslet jelentős visszaesésével a használt lakást vásárlók is jobb alkupozícióba kerültek. Ezt tovább erősíti, hogy az alacsonyabb minőségi kategóriájú új lakások ára sem a fővárosban, sem vidéken nem növekedett az elmúlt nyolc hónapban, így egyre közelebb került egymáshoz az új és a használt lakások árszínvonala. Ez pedig - állítják az elemzők - azt eredményezi, hogy a használt ingatlanok tulajdonosai előbb-utóbb kénytelenek lesznek engedni a gyakran irreálisan magasra szabott árból.
Szilágyi Eta
