Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,6 százalékára csökkent 2012 második negyedévének végére, a megelőző negyedév végi 78,9 százalékról.

"Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, az alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak" - fogalmazott Olli Rehn, az Unió pénzügyi biztosa Herczog Edit kérdésére adott válaszában. Rehn szerint az euró bevezetésére vállalt kötelezettség nem tekinthető semmisnek. 

Júniusban az agrártermékek termelőiár-szintje 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A gyümölcsök termelői ára az első öt havi csökkenést követően júniusban 7,3 százalékkal emelkedtek meg, elsősorban a cseresznye és a meggy árának emelkedése miatt.

Az elmúlt években megfigyelt tendencia, amely szerint a lakosság egyre nagyobb figyelmet szentel saját és családja egészségének, az elmúlt hónapokban is folytatódott. A közfinanszírozott egészségügyben egyre kevésbé bíznak az emberek, ha az egészségük hosszú távú fenntartásáról van szó és egyre több olyan terméket vásárolnak, szolgáltatást vesznek igénybe, amely az egészségüket támogatja.

Az építőipar újabb nagy zuhanásáról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hét éve súlyos válságban lévő ágazatban egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív trend mérséklődésében sem igazán lehet bízni, bár a szerződésállomány némiképp emelkedett az esztendő hatodik hónapjában az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A helyzet romlása a kis- és közepes vállalkozások számára különösen kedvezőtlen.

Megjelent a Piac&Profit magazin augusztusi száma, benne többek között összeállítással arról, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban megfelelni a folyamatos változás kényszerének. Szakértőnk összeszedte a jó üzleti terv 8 pontját, olvashatnak arról, mi kell ahhoz, hogy hitelképesek legyünk, és a keresőoptimalizálás fortélyairól is.

Lakhatási támogatást kapnának azok az álláskeresők, akiket a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és akik olyan munkaviszonyt létesítenek, hogy az állandó lakóhelyük és munkavégzési helyük közötti távolság legalább 100 kilométer.

2012 júniusában az előző havi bővüléshez hasonlóan pozitív teljesítményt mutatott fel az ipari szektor, ezúttal azonban a növekedés üteme némileg lassult, ugyanakkor szakértők szerint valami elindult a magyar gazdaságban, pedig még mindig nem érzékelhető a „Mercedes hatás" az exportban és az ipari termelésben.

A második negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a magyar GDP értéke a KSH becslése szerint, így ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság recesszióban van, Közben az infláció is megugrott, 5,8 százalékra, ami Európában az egyik legmagasabb. A kormány szerint nincs baj, jövőre jön a növekedés.

Ellentétes volt az ÚMVP gazdaságfejlesztési program alapvető célkitűzéseivel, hogy a források egy jelentős részét a mikrovállalkozások fejlesztése helyett a vidéki települések vonzerejének növelésére fordították - állapította meg az Állami Számvevőszék ellenőrzése. További probléma a befejezett projektek alacsony száma és a kérelmek elhúzódó elbírálása is. A Vidékfejlesztési Minisztérium a kritikák nagy részét jogosnak tartja, de azt állítják, dolgoznak a javuláson.

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében.

A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania.

Augusztus 20-ra vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat.

Júniusban folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom májusban indult bővülése: az euróban számított export 5,6, az import 3 százalékkal nőtt, forintban pedig mindkét érték kétszámjegyű emelkedést mutatott.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Hiába az európai politikusok hangzatos kijelentései, a spanyol gazdaság lassan, de biztosan a csőd felé araszol, a görög ügy pedig már „veszett fejsze nyele" a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint. 

A szerdán közzétett júliusi gyáripari beszerzési menedzserindexek (BMI) azt mutatják, hogy a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gyáripari szektorainak teljesítménye "nem omlott össze" olyan mértékben, mint az euróövezeté, igaz ugyanakkor, hogy nem is nagyon növekszik - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a térségi feldolgozószektorok aktivitásának új mérőszámait értékelve.

"Mélységesen aggódunk Magyarország miatt" - mondja az Európai Újjáépítési Bank  (EBRD) elnökének főtanácsadója, a bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf.

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A munkaerőpiacról egyelőre a legjobb hír az, hogy nem romlik a helyzet: a foglalkoztatás mérsékelten nőtt, a munkanélküliség lényegében stagnált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentései szerint érzékelhető eltérések vannak ugyanakkor a férfiak és nők foglalkoztatásának alakulásában, a fiatal munkavállalók helyzete pedig tovább romlott.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Döntő szakaszba érkezett az euróválság, és minden lehetséges eszközt be kell vetni a közös valuta megmentése érdekében az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke szerint. Az eurócsoport országainak minden lehetséges eszközzel bizonyítaniuk kell szilárd eltökéltségüket az övezet pénzügyi stabilitásának garantálására.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Hiába lélegeztek fel valamelyest a piacok az európai szuverén adósságválság terhe alól, a világ pénzügyi szakemberei még soha nem voltak olyan borúlátóak mint 2012 második negyedévében. Ennek oka a kínai gazdaság lassulása és a kormányzatok túlköltekezése. Derűlátóbbak regionális társaikhoz képest azok a magyarországi pénzügyi szakértők, akik részt vettek az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és az IMA (Institute of Management Accountants), a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgáló szervezetének nemzetközi kutatásában.

A kormány az EKB tranzakciós illetékre vonatkozó kritikus véleménye ismeretében is elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításában s az ahhoz szüséges források biztosításában. Kérdés, megéri-e? A GKI elemzése szerint a program - miközben jelentős mértékben rontja a költségvetés pozícióját - nem járul hozzá érdemben a foglalkoztatás bővítéséhez.

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.

A kormány nyitott a béremelések ügyében, de hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.

Meredeken lassul 2012-ben a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idei harmadik jelentése alapján. A pénzintézet előrejelzése szerint ugyanis folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai. Magyarországon ez év egészére a májusi 1,0 százalékos visszaesés helyett már 1,3 százalékos mínuszt jósol az EBRD, és rontotta a jövő évi magyar növekedési előrejelzését is.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

A héten indult szövetségesi konzultáción több új elem vált ismertté a kormány jövőbeli terveiről, egyebek mellett arról, hogy a hazai bankrendszer felét magyar tulajdonban látná szívesen a kormány. Az eseménysorozat keretében pénteken a Magosz elnökségével találkozott a Orbán Viktor, a találkozót követően kiadott közleményben a hazai termőföld és az ivóvízkészletek védelme, a felettük való rendelkezési jog nemzeti kézben tartása mellett foglaltak állást.

Csaknem négyszázmillió forintot csoportosít át a kormány a Nemzeti Jogszabálytár idei működési költségeinek biztosítására. A kormányhatározat alapján felmérik, hogy a minisztériumok és a Miniszterelnökség, valamint az irányításuk és felügyeletük alá tartozó szervek milyen jogtárszolgáltatást vesznek igénybe, hogy a szolgáltatási szerződések mikor járnak le és milyen feltételekkel szüntethetők meg, valamint azt is, hogy mennyi pénzt fizetnek ki a törvénytárak igénybevételére.

A bruttó átlagkeresetek 2012 májusában 6,4, a nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek. Az esztendő első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint nemzetgazdasági szinten. A foglalkoztatás ugyanakkor tovább csökken, csak a közfoglalkoztatottak számánál volt bővülés. 

Új gazdasági rendszert épít a kormány, amelynek része a munkát és a családokat támogató adórendszer - mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével folytatott tárgyaláson, a választási szövetségesekkel zajló konzultációsorozat második állomásán. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezen új modell egyik célkitűzése, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar tulajdonban legyen.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Az ez évi gazdasági folyamatok kétségesek, a jövő évi adótörvény-változások még nem teljeskörűen, az új adónemek is csak tervezet formájában ismertek, a 2013-as költségvetés főszámait viszont már elfogadta a parlament. A csütörtök délután megszavazott büdzsé tervezett bevételeit éppúgy, mint a tervezés alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét kétségesnek tartja a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is. A büdzsé részletes vitája - amelyet a főszámok elfogadása után újra megnyitottak, majd elnapoltak - az országgyűlés őszi ülésszakán folytatódik.

A parlament - a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett - elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is szavaz az Országgyűlés ma. Matolcsy György egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, a postai sárga csekkes készpénzbefizetésekre ugyanakkor marad a tervezet szerint a fizetési kötelezettség.

Júniusban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás. Elsősorban a dohányáruk és a szolgáltatások ára emelkedett májushoz képest, csökkent viszont az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

Új, a munkaerő kölcsönzést szabályozó törvény lépett hatályba július elsején Ausztriában. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit.

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

Vagyoni jogi perekben csak a hárommillió, közigazgatási ügyekben csak az egymillió forint feletti perekben lehet ezután a Kúriához fordulni, a munkaügyi perek egy részében pedig csak akkor, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét. Többek között erről is döntött ma a parlament, amely ugyancsak a hétfői ülésen módosította szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt. Ennek nyomán a gazdálkodók egyszerűbb adminisztrációval dolgozhatnak majd a jövőben.

A legutóbbi csúcsértekezleten elhatározott európai bankunió létrejötte nem jelentene mást, mint azt, hogy a hanyagul gazdálkodó kereskedelmi bankok adósságait az európai adófizetőkre, vétlen polgárok százmillióira terhelik át. A német közgazdász társadalom felhívást intézet Agela Merkel európai politikája ellen. A dokumentumot százhetven - javarészt - elismert, tekintélyes tudós írta alá. Az összefogás szervezője Walter Krämer professzor az alapblog.hu-nak adott interjút.