Adóellenőrzés alá kerülni Magyarországon rendszerint valószínűség kérdése. A bizalmi vagyonkezelést használó családoknál most nem az lesz. A nyáron elfogadott adócsomag ugyanis nem lehetőséget ad az adóhatóságnak, hanem feladatot szab neki: a hivatal kötelezően ellenőrzi a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők kezelt vagyonát és a magánalapítványokat, 2028 januárjától pedig – az elévülési időn belül – valamennyi kezelt vagyont. Aki időközben megszüntette a struktúráját, szintén nem ússza meg: ilyenkor a kérdéseket a vagyonrendelőnek, az alapítónak vagy a csatlakozónak teszik fel. A megszüntetés tehát nem kiút.
A „Tisztítótűz művelet” Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke által 2026. június 22-én a Parlamentben meghirdetett átfogó politikai és jogi intézkedéscsomag, amelynek deklarált célja a korrupció visszaszorítása és a „politikai-gazdasági maffia” felszámolása. Magyarországon a magánalapítványokat (és a velük rokon privát vagyonkezelő alapítványokat) elsősorban a legmódosabb magánszemélyek, üzletemberek és tehetős nagyvállalkozó családok hozzák létre családi vagyonuk generációkon átívelő egyben tartására, adóoptimalizálásra és vagyonvédelemre. Csányi Sándor: Az OTP Bank vezére az elsők között helyezte el családi vállalkozásai (például a Bonafarm-csoport) egy részét a saját maga által alapított Unity Vagyonkezelő Alapítványba, hogy így biztosítsa a családi vagyon egységét és utódlását. Mészáros Lőrinc és családja: Szintén saját privát vagyonkezelő alapítványokon keresztül mozgatják és védik a hatalmas cégbirodalom egyes stratégiai elemeit.
