A törvény tételesen felsorolja, mire kell figyelnie a revizoroknak. A lista azonban nem zárt: a szöveg szerint az adóhatóság ezeket vizsgálja különösen – vagyis bármely más körülményt is mérlegre tehet.

Elsőként: hogyan született a vagyonkezelés

A törvény először a keletkezés körülményeire kérdez rá: hogyan, milyen céllal és milyen személyes, gazdasági háttérrel jött létre a kapcsolat a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel – és mi áll a kezelt vagyonhoz készült írásos szövegtervezetekben.

Az első kérdés lényegében az, hogy ki keresett meg kit, és mivel. Az SQN Trust szakértői szerint itt húzódik a legélesebb választóvonal: mást mutat, ha az ügyfél egy már fennálló élethelyzettel – közelgő generációváltással, betegséggel, cégeladással – fordult szakemberhez, és megint mást, ha a kapcsolat egy adómegtakarítási ajánlatból indult. Ha volt olyan valós esemény vagy szándék, amely a vagyonrendezést indokolta, az az adózó egyik legerősebb érve – feltéve, hogy maradt róla nyom.

A szövegtervezetekre vonatkozó pont első olvasatra nyugtalanító, a tanácsadók szerint azonban legalább annyira lehetőség is. Ha egy struktúrához több tervezet készült, ha az ügyfél észrevételezett, módosítást kért, ha volt vitatott pont, amelyen a felek egyeztettek, az önmagában bizonyítja, hogy érdemi munka folyt. A régi tervezetek és levelezések megőrzése ezért nem védekezési kényszer, hanem eszköz.