Most már befektetőbarát gazdasági környezet megteremtéséről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki gazdasági fordulatot remél az elkövetkező évektől, mivel szerinte a bejelentett intézkedésekkel rendbe jön az államháztartás. Azonban Kovács Árpád szerint csak a csomag bevételeinek csak kétharmadával érdemes számolni, szakemberek szerint pedig az intézkedéscsokor rosszabb hatású, mint a Bokros-csomag volt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar kormány mindent megelőző céljává vált a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek elérése a mániákusan használt kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan.

Úgy tűnik, hogy kevesek kiváltsága lesz a reálbérük értékének megőrzése a “Fizetésemelés 2013” országos kutatás adatai alapján.

Az elmúlt héten a kormány rövid idő után már másodszor volt kénytelen konszolidációs csomagot bejelenteni a 2013-as költségvetési hiány, az Európai Unió és a befektetők által elfogadott szintjének tartása érdekében. A kormányzati magyarázat kettős mércéről, és politikai nyomásgyakorlásról beszél. A Policy Agenda heti elemzésében megvizsgálta, hogy korábbi vállalásait (Széll Kálmán tervek) hogyan tartotta be a kormány, és ez alapján valóban erőn felüli megszorításokat várnak-e tőlünk nemzetközi partnereink. Mindeközben az EBRD (is) rontotta a magyar gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásait, s az EU/IMF megállapodás szükségességére hívta fel a figyelmet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) viszont úgy látja, hogy Magyarország már "majdnem eleget tesz" azoknak az elvárásoknak, amelyekre a - a kohéziós források miatt kiemelten fontos - túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez kellenek.

Tovább zsugorodott a kiskereskedelem: augusztusban az előző évhez képest 2,4, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent az értékesítés. Az esztendő nyolcadik hónapjában az eladások volumene 8,3 százalékkal elmaradt a 2005-ös szinttől. Piaci résztvevők az egész évet illetően 1-2 százalék körüli visszaesést várnak.

Immár két magyar ágazati különadót is vizsgál az Európai Bíróság, hogy összhangban vannak-e az uniós joggal. A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadóval kapcsolatban benyújtott indítvány után most a távközlési adó ügye is a közösségi bíróságnál landolt. Az utóbbival kapcsolatos esetleges elmarasztaló uniós döntés mintegy 160 milliárd forintos adó-visszatérítési kötelezettséggel járna. A múlt év végén elfogadott sarkalatos törvény szerint ilyen esetben a fedezetet újabb különadó kivetésével teremtheti elő a kormány.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint októberben az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak viszont romlottak.

A GfK Vásárlóerő tanulmányának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4.884 euro, egynegyede annak az összegnek, mellyel egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. A legtehetősebb ország Lichtenstein, a legkevesebb pénzből pedig Moldova lakói gazdálkodnak. A magyarországi megyék rangsorában jelentős, a települések rangsorában viszont csak mérsékelt változások történtek az elmúlt évtizedben.

Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Móron, a II. Kárpát-medencei Gazdasági Fórumon.

A kormány legújabb „hetes” csomagjából a számlaellenőrzés kiterjesztése előremutató, gazdaságfehérítő hatású lépés, a bankadó fenntartása és a tranzakciós illeték duplájára emelése azonban éppen a remélt gazdasági növekedés elől szívja el a levegőt az RSM DTM értékelése szerint.

A vállalatok jövedelmezősége, a beruházások és a fogyasztás továbbra is csökken, az infláció viszont magasabb lesz a korábban tervezettnél, a bérek nem nőnek, a munkanélküliség pedig marad, ahol van. Körülbelül így foglalhatók össze a szerdán bejelentett intézkedéscsomag hatásai, amelyek következtében a növekedése üteme is elmarad a kormány korábbi előrejelzésétől. A lépéseket tartalmazó dokumentumot csütörtökön tették közzé.

Megjelent a Piac&Profit októberi száma, amely számos érdekes olvasnivalót tartogat, miközben a magazinból a kis- és középvállalatok gyakorlati működését segítő szakértői anyagok sem hiányoznak. Az innovatív, az új utakat kereső vállalkozók elengedhetetlen üzlettársa.

Augusztusban tovább nyílt a rés az árak és keresetek növekedési üteme között: a nyár utolsó hónapjának 6 százalékos inflációs adatával szemben a nettó keresetek 1,1 százalékkal híztak csupán, egy átlagos keresetű magyar állampolgár reálkeresete tehát 4,9 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 526 700 álláskeresőt tartottak nyilván szeptember végén; augusztushoz képest 160-nal, az előző szeptemberhez képest pedig csaknem 10 ezerrel csökkent a munkát keresők száma derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci statisztikából.

Újabb hatalmas adóemelés-adagot tett az asztalunkra a kormány. A kiigazító intézkedéseknek becézett megszorításokat szerdán délelőtt jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Emelik az iparűzésiadó- és a cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit. Mindez még a kormány szerint is visszaveti a növekedést.

Az idén új adóhatósági szűrővizsgálatokat indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek célja a céglovagok kiszűrése, azoké tehát, akik feltehetően csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát. Ezek eredményeként szeptember végéig 700 céglovag meg sem kezdhette működését, s több mint 6000 fiktív cégnek kell felhagynia „tevékenységével”.

Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállakozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt - állapítja meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.

Jelenleg csökken a lakosság jövedelme és fogyasztása, visszaesnek a beruházások, a vállalkozások jelentős része egyik napról a másikra él. Ennek következtében az 5 fő feletti cégeknél nagymértékű elbocsátás történt, történik, s ebben a körben már az összes létszám is fogy.

Nincs változás az építőiparban: az épületek építésének hosszú ideje tartó visszaesése augusztusban is folytatódott, az ebből eredő zuhanást némiképp tompítja az egyéb építmények – főként állami megrendelésekből eredő – emelkedése. A trend a megrendelések alakulása alapján a közeljövőben sem változik.

Jövőre megszűnik a szuperbruttósítás, bővül a munkahelyi étkeztetés támogatása, adómentes lesz a kockázati biztosítás munkáltató által fizetett díja, emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és változnak a társasági adó szabályai amennyiben a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által pénteken benyújtott törvényjavaslatot.

A héten elindul a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. A törvényjavaslathoz a kormány már nem kíván módosító indítványokat benyújtani, de képviselői indítványok még lehetnek.

A járműgyártás növekedési üteme lassult, a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet zuhant, az új megrendelések értéke csökkent augusztusban. A hazai ipar képe nem túl biztató a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi gyorsjelentésének adatait alapján.

A kiugróan magas inflációt elsősorban az élelmiszerárak meredek emelkedése okozta, az augusztusi adatok szerint pedig tovább emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői árai. Az áremelkedés hátterében az országot sújtó rendkívüli aszály áll.

Négy éves csúcsra, 6,6 százalékra gyorsult az infláció szeptemberben éves összevetésben, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint. Az adat meghaladja a korábbi elemzői becsléseket, mindezzel együtt a piaci szereplők jelentős része arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa folytatja kamatcsökkentést.

Továbbra sem mutat egyértelmű irányt a hazai vállalkozások várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index. Az első negyedév növekedését, majd a második negyedév csökkenését követően jelenleg ismét javulni tudott az index.

Nem mutat változás az OTP KKV Konjunktúra Indexe: értéke pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtt mért negyedéves adattal, 42,2. A Policy Agenda által készített felmérés szerint a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése.

Ön már tudja mennyit fog keresni jövőre? Az RSM TDM adószakértője számításba vette az összes, 2013 elején hatályba lépő adómódosítást, így alább Ön is megtudhatja, azonos bruttó mellett hogyan változik a nettó jövedelme.

Idén teljesül a három százalék alatti hiánycél, ám jövőre már jócskán e szint fölött alakulhat a magyar GDP-arányos deficit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Költségvetési Monitor jelentése szerint. A nemzetközi intézmény most publikált számításai még nem tartalmazzák a kormány múlt hét pénteken bejelentett kiigazító programját.

Tovább romlott a világgazdaság állapota 2012 júliusa óta, és a felerősödő kockázatok miatt lassabb növekedés várható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tokiói idő szerint kedd reggel nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások kiadványa szerint. Az idén a friss prognózis szerint a világgazdaság egésze 3,3, jövőre 3,6 százalékos éves GDP-növekedést mutathat fel. Az IMF az euróövezetben erre az évre 0,4 százalékos visszaeséssel, 2013-ra 0,2 százalékos, az Egyesült Államokban 2,2, illetve 2,1 százalékkal bővüléssel számol.

Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.

Ismét masszív többlettel zárt a külkereskedelem az augusztusban: az export euróban 2 százalékkal nőtt éves összevetésben, az import a közös európai devizában mérve nem változott, a termékforgalom aktívuma a tavaly augusztusi 121 millió euróról 575 millió euróra hízott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint.

A foglalkoztatás bővülése elképzelhetetlen gazdasági növekedés nélkül - jelentették ki egybehangzóan a kormány, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviselői a hétfői budapesti fórumon, amelyet az MGYOSZ rendezett. A foglalkoztatás növekedéséhez hozzájárulnak a befogadó munkaerőpiac felé tett lépések is.

Tovább gyorsulhatott, de valószínűleg tetőzött is az infláció szeptemberben Magyarországon - vélekedtek a csütörtöki adatismertetetés előtt összeállított első prognózisaikban a felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzők. Álláspontjuk szerint ettől függetlenül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatvágásról dönthet.

Bár világszerte általános a pesszimizmus a munkaerőpiaci kilátásokat tekintve, a Gallup felmérése szerint a fehérgalléros munkát végző férfiak mégis kissé optimistábban látják esélyeiket, mint kékgalléros társaik, illetve kolléganőik.

Hívhatjuk egyenlegjavító intézkedéseknek, de hatásukat tekintve drasztikus megszorításokat tartalmaz az a 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálja befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat. Emellett a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében. A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.

Az ipari termelés augusztusban 2,6 százalékkal nőtt júliushoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. Éves összevetésben a megtisztított index 1,4 százalékos növekedést mutatott.

A harmadik negyedévben újra csökkent a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság és a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke is. Minden második honfitársunk a munkanélküliek számának növekedésére, valamint a fogyasztói árak emelkedésére számít az elkövetkező egy évben.

Folynak az egyeztetések a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország között a hazánknak nyújtandó hitelkeretről. A kommunikációval a sajtóban megjelenő nyilatkozatok alapján azonban lehet némi baj. Egyelőre csak annyi tűnik biztosnak, hogy a magyar delegáció az október közepi IMF közgyűlésen egyeztet majd a kérdésről partnereivel.

A tervezett adóváltozások Matolcsy György szerint 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozók terheit; kis intézkedések ugyan, de "könnyítenek, gyorsítanak és olcsóbbá teszik a vállalkozások életét".

Halvány exportnövekedés, szerény importbővülés, s ennek eredőjeként külkereskedelmi termékforgalom mérsékelt emelkedése jellemezte a júliust a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Három napra nyitni egy boltot? Igen, van értelme. Elmondjuk, miért.

Július óta többször is változtak az elképzelések a kisadózó vállalkozások tételes adóját meghatározó részletszabályokat illetően. Talán a hétfő esti végszavazás lezárja az ötletelést és finomítgatást, de – ismerve a parlament jogalkotási szokásait – azért biztosak nem lehetünk ebben. A hazai vállalkozások azonban rugalmasak és edzettek, így elkezdhetik a kalkulációt, megéri-e számukra az átjelentkezés az új adó hatálya alá.

Hiába van egyre több demokratikus kormányzású nyitott társadalom világszerte, napjainkban is évente 20–40 milliárddal rövidítik meg az adófizetőket némely államfők, elsősorban a harmadik világban.

A Magyar Bankszövetség szerint az új földtörvény tervezete nehezíti a hosszú távú finanszírozást, és növeli a hitelezés kockázatát.

Alapvetően tájékozatlanok a devizahitelesek a fizetési nehézség esetén a helyzetük rendezését lehetővé tévő különféle megoldásokkal kapcsolatban – derül ki a Lakásfókusz ingatlanpiaci blog 500 devizahitelest érintő reprezentatív felmérésből. Az adósok gyakorlatilag csak két megoldást ismernek: az árfolyamgátat és a fizetési átütemezést a bankkal történő megállapodás alapján. A felmérés rámutat: a devizahiteleseket rövid távú szemlélet jellemzi, az olyan, hosszú távon is megnyugtató megoldások, mint a kisebb ingatlanba költözés, vagy az albérlet, nem részei a köztudatnak.

Különleges gazdasági övezeteket alakítana ki a kormány – az ötlet nem új, de újra és újra felmerül, a legszegényebb kistérségekben segítenék adó- és járulék kedvezményekkel, egyszerűsített ügyintézéssel a beruházásokat, munkahelyteremtést. Külföldi példák igazolják, hogy a kezdeményezés sikeres lehet.

A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.

Júliusban folytatódott a kiskereskedelem visszaesése: az előző hónaphoz képest 0,4, az előző évhez viszonyítva 2,6 százalékkal csökkent a forgalom. Az értékesítés a 2003-as szintre süllyedt. Buktak az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek. A „nyerő oldalon” a csomagküldő és internetes kiskereskedelem állt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.