A legfrissebb számok még mindig nagyon erősek, csak februárban 26 milliárd forint került a hazai ingatlanalapokba, amivel továbbra is a legnépszerűbb formája maradt a befektetéseknek. Összességében az 1600 milliárdhoz közeli teljes vagyon, így több mint negyede ingatlanalapokban található.
A közelmúltban berobbant hír alapján pedig rövid távon további élénkülés várható a piacon, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a nyíltvégű ingatlanalapok visszaváltására vonatkozóan T+180 napra növelné a befektetési jegyek visszaváltásának idejét. A szigorítás pontos részletei még nem ismertek, de az biztos, hogy ez jelentős változást okozhat a befektetések piacán. A kereslet a tervezett májusi bevezetésig jelentősen megugorhat, hiszen addig a jelenlegi, kedvezőbb szabályozás érvényes a termékekre.
A szabályozás módosítása mindenképpen szükséges lépés, azonban a szigorítás mértéke vitatható. Fontos, hogy az ingatlanalapokban lévő eszközök értékesítési idejéhez igazítsa a szabályozás a befektetési jegy visszaváltási idejét. Szembetűnő volt az ingatlanalapok piacán, hogy a rövid visszaváltási idejű ingatlanalapokat rövid betétként használták a befektetők. Ezzel normál piaci körülmények között nincs probléma, ám válság esetén, amikor a nem lakóingatlanok piaca a banki finanszírozás leállása miatt azonnal befagy, komoly problémát jelenthet, akkor is, ha magasabb likvid hányadot tart az alapkezelő.
Az új szabályozás miatt hosszú távon a keresletet bizonyára csökkenti majd, hiszen a rövid távra befektetni szándékozók kiszorulnak,ezzel viszont lehetősége nyílik az alapkezelőknek arra, hogy nagyobb arányban tartsanak ingatlanokat. Ez kedvező hatással lesz az alapok hozamára is, és hosszú távon olyan befektetők birtokolják majd az ingatlanalapok befektetési jegyeit, akik tisztában vannak az adott ingatlantípus értékesítési sajátosságaival,
A lakásalapba fektetett pénz az esetleges hosszabb visszaváltási idő ellenére is fontos és hatékony eszköz maradhat a lakáscélú megtakarítás céljából. Ez a típusú befektetés ugyanis együtt mozog a lakáspiaccal, tehát a szükséges összeg meglétekor lakásra konvertálható, ami egy lakás- vagy nyugdíjcélú állampapír esetén – a lakásáraknak a ciklikusságon átívelő növekedése miatt – még az állampapír kedvező kamatozása ellenére sem biztosított.
