Egy évvel korábban – 2017-ben – az új személyi kölcsönök és lakáshitelek összege 955 milliárd forintra rúgott, így a 2018-as eredmény 36 százalékos növekedésnek felel meg, és egyben az elmúlt 10 év legmagasabb értéke, és hatszorosa a 2013-ban elért szintnek.
Kamatkockázat: van hova javulni
Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője szerint az új lakáshitelek összege 850 milliárd forintot tett ki, ami 31 százalékos bővülést jelent. A személyi kölcsönök összege 46 százalékkal 451 milliárd forintra nőtt.
A tavalyi adatokból látszik, hogy az új hiteleknél a biztonságos, kiszámítható fix kamatozású lakáshitelek
„Mindenképpen kedvező, hogy az új hiteleknél masszív fölényben vannak a fix kamatozású konstrukciók. Ugyanakkor a lakáshiteleknél a legbiztonságosabb, legalább 10 évig fix törlesztést nyújtó konstrukciók aránya alacsony, közel 8 százalékos, márpedig hosszú távon ezek nyújtanak teljes védelmet a kamatkockázat ellen” – emelte ki Trencsán Erika.
Hosszabb távon gondot jelenthet, hogy a már meglévő, azaz 2018-nál előbb felvett lakáshiteleknél még mindig többségben vannak a változó kamatozású konstrukciók, amelyeknél a törlesztőrészlet 3–12 hónapon belül változhat, a piaci kamatok emelkedése esetében pedig növekedhet is.
Az érintettek az esetleges kamatemelkedéssel szemben úgy védekezhetnek, hogy egy új, lehetőleg a futamidő végéig fix törlesztőrészletet biztosító lakáshitelre cserélik a mostani lakáshitelüket– tanácsolta Trencsán Erika. A bankok közötti fokozott verseny miatt mind az új hiteleknél, mind a változó kamatozású hitelek fix kamatozásúra történő cseréjénél érdemes a lehető legtöbb bank ajánlatát megnézni, mert jelentősek lehetnek az eltérések. A szakértő szerint nemcsak a saját bank konstrukcióit kell megnézni, hanem a többi bankét is, mert jó eséllyel mindig akad kedvezőbb ajánlat, amelyeknél alacsonyabb a teljes hiteldíjmutató, így a havi törlesztőrészlet összege is kisebb, nem beszélve a teljes visszafizetendő összegről.
A BankRáció.hu szakértői szerint a lakossági hitelpiacon idén is folytatódhat a bővülés, részben a nettó keresetek emelkedése és a jelenlegi alacsony kamatok miatt, de az emelkedő ingatlanárak is hozzájárulnak a hiteligények növekedéséhez.
