Magyarországon tízből heten - 76 százalék - nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt egy évben nem voltak üdülni - derül ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos Nemzeti Médiaanalízis felmérésének 2008. IV. negyedévi és 2009 I. negyedévi adataiból. Az utazók elsősorban belföldet választották pihenésük helyszínéül, akik viszont a külföld mellett döntöttek, azok körében továbbra is Horvátország bizonyult a legnépszerűbbnek.

Magyarország nyerte a „Legjobb Turisztikai Promócióért" járó díjat a szöuli turisztikai kiállításon. A Koreai Turisztikai Szövetség többek között a magyar stand megjelenése és a magyar szakértők által tartott előadások alapján ítélte hazánknak az elismerést. - közölte  az ITD Hungary.

A síszezon után a nyári utazási szezon is jelentős változásokat hozhat aszerint a felmérés szerint, melyet a 20 legnagyobb utazási iroda megkérdezésével készített el a Biztositas.hu internetes oldal. Az utasbiztosítások terén piacvezető portál szerint, az internetes vásárlások erősödése mellett arra lehet számítani, hogy idén nyáron csökken a külföldi nyaralások átlagos tartama, ugyanakkor jelentősen nő majd a szabadságukat belföldön eltöltő honfitársaink száma.

19, illetve 11 százalékkal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi és a belföldi vendégek száma január-márciusban, a vendégéjszakáké 17, illetve 12 százalékkal esett vissza, a szálláshelyek árbevétele pedig folyó áron 12 százalékkal mérséklődött a bázishoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Legalább 200, de akár 900 eurót is megtakaríthatnak azok a szlovák állampolgárok, akik a hazai utazási iroda helyett magyarországi iroda közvetítésével utaznak a világba - derült ki abból az összeállításból, amelyet az Új Szó című szlovákiai magyar napilap közölt.

Kedvezően alakultak Magyarország számára a beutazó turizmusból származó bevételek, illetve a turizmus devizaegyenlege 2008 negyedik negyedévében és az év egészét tekintve egyaránt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által 2009. március 31-én közzétett fizetési mérleg adatokból.

A gazdasági válság idei negatív hatása a turizmusra várhatóan 2010-re is áthúzódik, és bár az utazási hajlandóság átalakul, teljesen nem szűnik meg - állapították meg az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Európai Regionális Bizottságának 49. ülésén Bakuban.

Nincs könnyű helyzetben a hazai GDP 9 százalékát adó, csaknem félmillió embert foglalkoztató, a korábbi években lendületesen fejlődő turisztikai ágazat. Csökken iránta a kereslet, a vendégek rövidebb időt töltenek el, és kevesebbet fogyasztanak. A válságnak azonban lehet egy másik hatása is: nőhet a hazai kereslet a belföldi pihenőhelyek iránt. Szakértők úgy vélik, a specializáció és az innovatív marketing segítheti a szállodaipar szereplőit a túlélésben.

Mind a kormányzat, mind a szakma igen komoly kitörési lehetőséget lát az idegenforgalom fejlesztésében, ám ennek eléréséhez még számos területen kellene fejlődnünk. A legnagyobb problémát a szolgáltatások hiánya jelenti, hiszen önmagában egy fürdővel nem lehet idecsábítani a turistákat.

A 2008 második félévében eszkalálódó globális pénzügyi válság a turizmust sem hagyja érintetlenül: a szektor bő egy évtizede tartó dinamikus fejlődése megtorpanni látszik, vélekedett Taleb Rifai, az ENSZ turisztikai szervezete, a WTO (World Tourism Organization) főtitkár-helyettese a Budapesti Gazdasági Főiskola nemzetközi turisztikai konferenciáján. Ugyanakkor bizonyos tendenciák optimizmusra adnak okot.

Kilenc hónap alatt egymillió turistát látott vendégül a magyar tenger, ám a válság az utazási kedvet is csökkenti, így nem tudni mi lesz jövőre.

Jövőre hétszázmillió forintot költhetnek el a turisztikailag vonzó nagy rendezvények szervezői, egy pályázat ugyanis ennyit ad fesztiválok és programsorozatok lebonyolításához. Az idén már meglévő előfinanszírozási lehetőség biztonságot is jelent a vállalkozásoknak, amelyek közül idén negyvenöten kaptak pénzt.

A tervek szerint december tizenötödikére elkészül az a sípálya, amelyet a gyógyvízéről és gyógyfürdőjéről is híres Tusnádfürdön álmodtak meg.

Mától 220 milliárd forintot használhatnak fel a kistelepülések, egyebek közt a helyi kisvállalkozások fejlesztésére, illetve turizmusfejlesztésre.