A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által 2012. június 12-én kötött megállapodás szerint a 15 európai országban működő HOTELSTARS európai minősítő rendszert 2012. július 1-től alkalmazzák a hazai szállodák minősítésére. A szállodák esetében a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége más európai országok szakmai szövetségével együttműködve dolgozta ki a Hotelstars Union egységes szállodai minősítési rendszert, amelyet partnerségi együttműködési megállapodás alapján a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen működtet. A szállodák önkéntesen csatlakozhatnak ehhez az alulról szerveződött rendszerhez, amely mára összesen 15 országban a minőség jelképe. Kempingek, üdülőháztelepek, falusi szálláshelyek, vendégszoba/vendégház esetén a Magyar Állam a védjegytulajdonos, szállodáknál pedig a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A HOTELSTARS csillagait 2012-ben emelték be a nemzeti tanúsító védjegyrendszerbe.
A nemzeti tanúsító védjegyek alkalmazása nem kötelező, de a megszerzése jelentős piaci előnyökkel járhat. A tapasztalatok szerint a szolgáltatók felismerték a minősítés előnyeit, jelenleg 350 szálloda, 456 falusi szálláshely, 27 kemping és üdülőház-telep és 20 magánszállás szerzett jogosultságot a védjegy használatára.
Azok a szálláshely-szolgáltatók, akik nem kívánnak a védjegyrendszerhez csatlakozni, a fogyasztókat más módon is tájékoztathatják a szálloda minőségéről, pl. szolgáltatásaik részletes bemutatásával, leírásával, akár saját minősítési rendszer alkalmazásával, ugyanakkor a szaktárca célja az egységes nemzeti védjegyrendszer minél szélesebb körben történő kiterjesztése.
A minőség a magyar turizmus versenyképességének erősítése szempontjából kiemelt szerepet tölt be. A védjegyek ráirányítják a figyelmet a minőséget képviselő szálláshely szolgáltatókra, és láthatóvá teszik, hogy Budapesten kívül is milyen sokszínű és igényes palettáról választhat a külföldi és belföldi vendég.
A KSH 2013. január-augusztusi adatai szerint a minősített szállodák növekvő részesedést értek el a teljes szállodai forgalomból. Arányuk az egységek száma tekintetében 34%, a szoba szám szerint 47,5%, a férőhely kapacitás alapján 46,6%, a szállodában foglalkoztatottak számából 53,4%, a vendégek száma szerint 57,9%, a vendégéjszakákból 55,7%, a bruttó árbevételből 58,8%.
A fentiek alapján jól látható, hogy a védjegyet használó szállodák kapacitásukhoz képest nagyobb részesedést értek el a vendégforgalomból és a bevételekből.