Budapesten 2007–2012 között folyamatosan nőtt a szállodák száma, 2010-től a kereslet is növekedésnek indult, a szállásdíj-bevételek azonban csupán a 2007-es szintet (70 milliárd forint) érték el, holott az inflációt figyelembe véve ennek sokkal nagyobb összegnek kellene lennie. A vidéki szállodapiacot egy évvel később érte el a válság, mint a fővárost, a kereslet később kezdett el csökkenni, s még a válság kitörése után is nyitottak szállodákat. A kínálat öt év alatt 40 százalékkal nőtt, az árverseny élesedett. A szállásdíjbevételek 31 százalékkal növekedtek, az egy szállodára eső bevételek ugyanakkor 4 év alatt 5 százalékkal visszaestek – vélte Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. Partner ügyvezetője a Turisztikai Managerek Szövetségének kerekasztal-beszélgetésén.
Az online értékesítés a válság ellenére dinamikusan bővült. A BDO 2011-es felmérése szerint Budapesten 2006–2010. között 248 - évente átlagosan 26 százalékos növekedést regisztráltak az online piacon, ami 2010-re közel 770 ezer vendégéjszakát jelentett. Vidéken évi 20 százalékos volt a bővülés, 2010-ben elérte a 2,5-2,7 milliót az online vendégéjszakák száma (az összes vidéki vendégéjszaka több mint egyharmada). A 2013-as felmérés előzetes eredményei szerint az online foglalások részaránya az összes foglalásból a 3–5 csillagos piacon 2012-ben 7–10 százalékponttal nőtt. Az online foglalások értéke 2008–2012 között megkétszereződött, a piac mintegy 40 százalékát tette ki. Arányaiban egyre több szálloda „kuponozik" (2010: 76 százalék, 2012-ben 84 százalék).
Hegedűs Attila a problémák között említette, hogy sok szálloda küzd a hitelpréssel és a megnövekedett versennyel, az áron alul értékesítés és az „egymás alá vágás" tökélyre fejlesztődött, amit sokszor nem előz meg alapos hozamszámítás. Hozzátette: megvan a helye a kuponos értékesítésnek, de nem szabad csak erre ráállni.
„Egy jó (alacsony) ár a közvetítő márkáját építi, a terméket viszont árucikké silányítja a diszkont értékesítés. Magyarországon elsősorban a luxus kategóriában tapasztalható márkahűség. A kuponos, bónuszos vásárlásnál az ár a döntő, nem tudnak érvényesülni az egyéb értékek, így például a márka” – vélekedett Macher Szabolcs marketingkommunikációs tanácsadó. A szakértő szerint ez rövid távon a cash flow-ban tud segíteni, hosszú távon azonban előnyösebb, ha szegmentáltan kezelik a célközönségeket. „Legyen egy alapszolgáltatás, amit a közösségi vásárlóoldalakon kínálnak, és egy prémiumcsomag azoknak, akik az élményre, márkára fogékonyak, mert hosszabb távon rájuk építhet a szállodaipar” – javasolta.
Heller Gábor, a Bónusz Brigád egyik alapítója szerint a két legfontosabb érték a minőség és a korrektség. Hangsúlyozta, ők nem viszonteladók, hanem marketingfelületet biztosítanak partnereiknek arra, hogy ezt az eszközt használják, amit kockázat nélkül tehetnek meg, ugyanis a szállodák csak akkor fizetnek, ha a vendég megérkezett. Százszázalékos minőségi garanciát nyújtanak, ha ugyanis a vendég elégedetlen a szolgáltatással, visszaadják a bónusz árat, amit a partnertől sem kérnek vissza. „Nem aukciós ház vagyunk, olyan ajánlatokat teszünk fel, amiért eljönnek hozzánk" – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem okozói, és nem is haszonélvezői a jelenlegi helyzetnek, hiszen a jutalékokból élnek.
„A kuponos oldalaknak van létjogosultságuk, de okosan kell élni velük. A szállodák szempontjából kiemelte a márkaépítés jelentőségét, hozzátéve, hogy ha okosan használják a kuponos oldalakat, az átlagárak nem fognak csökkenni. A digitális térnek van árletörő hatása, de tudatos árazással, több értékesítési csatorna használatával lehet jól gazdálkodni – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.
