Az eladók az elmúlt negyedévben is a reálisnál magasabb árakon hirdették meg lakásaikat amelyek csak lassan keltek el, így nőtt a választék. Ez viszont azzal jár, hogy a tulajdonosok még nehezebben tudják értékesíteni ingatlanaikat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul egyre kevesebb az olyan vevő, aki gyorsan és “mindenáron” szeretne vásárolni.

A családi ház építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára a fővárosban 13 százalékkal 39,5 ezer forintra emelkedett december vége óta - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. Az ország többi részében azonban vegyesen alakultak a telekárak.

Miközben a CSOK megjelenése elbizonytalanította a vevőket az elmúlt hónapokban, a támogatás hatására beindult az új lakások régóta várt fejlesztése. Az igény irántuk óriási, az első projektek éppen most kerülnek piacra - és néhány közvetítőn keresztül már elérhetők -, ez pedig várhatón nem hagyja érintetlenül a használt lakások árait sem.

A lakásárak már meghaladják a válság előtti értékeket Budapesten, és a megyeszékhelyeken is erőteljes volt a drágulás. Ugyanakkor ezen belül elsősorban a panellakások árai emelkedtek: már versenyeznek a családi házak áraival.

Továbbra is makacsul tartja magát az a vélekedés, hogy a saját lakás elengedhetetlen a felnőtt élethez és a családalapításhoz. A saját lakás megteremtése a megtakarítási célok között is előkelő helyen szerepel. Amikor vásárlásra kerül sor, sokan mégis nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják az állami támogatású banki lehetőségeket.

Az olcsóbb árszintű fővárosi kerületeket is a bővülő kínálat, a túlárazottság és a stagnáló eladási árak jellemzik. Új lakások hiányában a CSOK hatása nem érezhető, de az árak várhatóan itt is csökkenni fognak jövőre – derül ki a Balla Ingatlanirodák elemzéséből.

Újabb forgalmi rekord dőlt meg az ingatlanpiacon az év első negyedében: a mostani számok azt mutatják, hogy a mostani érték majdnem a másfélszerese lett a két évvel ezelőtti forgalomnak, de még a tavaly ilyenkor becsült adatokat is meghaladja egy százalékkal.

Úgy fest, az albérletárak emelkedése a múlté, sőt, a legnagyobb piacon, Budapesten áprilisban - éves szinten - 2,5 százalékkal havi 156 ezer forintra mérséklődtek az átlagárak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely szerint a növekvő kínálat egyre mérséklődő kereslettel találkozik.

Egyre többet hallhatunk a lakásárak emelkedéséről, a megfizethetetlenségig dráguló otthonokról. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezetbe illeszkedik bele ez a drágulás, és milyen egyéb jelenségek kíséretében válik a mindennapi élet részévé. Az ezredfordulós árakhoz képest 2015-ben nem a lakóingatlanok, hanem a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben – összegezte a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzése.

A jelek szerint az idén még több lakás cserélhet gazdát, mint tavaly, a fővárosban pedig tovább emelkedtek az ingatlanárak. A Duna House adataiból ugyanakkor az is kivehető, hogy vidéken inkább stagnálnak, vagy csökkennek az árak.

A magyar lakáspiac élénküléséhez hozzájárulnak a külföldi vásárlók is: az ingatlan.com statisztikái szerint az év első három hónapjában a magyarországi ingatlanok iránt külföldről érdeklődők száma havi átlagban 42 százalékkal 121 ezerre nőtt. Elsősorban Londonból, Bécsből érdeklődnek a magyar lakások iránt, de az orosz látogatók is előkelő helyen szerepelnek.

Az elmúlt másfél év az áremelkedés és a növekvő kereslet jegyében telt az ingatlanpiacon, de jelenleg már az árak tekintetében jelentkeznek a stagnálás jelei. Az elkövetkező időszakban a CSOK miatt végre bővülésnek induló újlakás-kínálat foghatja vissza a használt lakások piacát. De hol járnak most az árak a használt lakások, illetve a kiadó ingatlanok piacán? És mit hoz a jövő?

A kedvező befektetői környezet, illetve a vonatkozó kormányzati intézkedések hatására az ingatlanpiac további fellendülésére számítanak a szakértők. Növekszik a kereslet a lakóingatlanok építésére alkalmas telkek iránt, és sokan keresik a szállodákat és a befektetés céljára alkalmas egyéb ingatlanokat is.

A felfutó lakáshitelezés időszakában is körültekintően kell kölcsönt felvenni, a piacon ugyanis nagyon eltérő hiteltermékek vannak. Ezért fontos mindig alaposan tájékozódni hitelfelvétel előtt. A Nemzeti Bank segítségével megmutatjuk, mire kell ügyelnie.

Sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-február időszakban az előző év végéhez képest az Otthon Centrum tapasztalatai alapján az látszik, hogy a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik. Emellett észrevehető, hogy a kínálat szűkössége miatt az év végéhez képest az újépítésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt.

Bár az új lakások esetében lassult a drágulás februárban, a különböző országrészeket nézve jelentősek az eltérések, Budapesten például 6 százalékkal nőttek az átlagárak január végéhez képest, míg Szombathelyen 32 százalékkal csökkentek.

Annak ellenére, hogy jelenleg is kitart a lendület a hazai és főleg a budapesti ingatlanpiacon, még mindig akadnak olyan ingatlanok, melyeket nem tudnak eladni tulajdonosaik, illetve az értékesítésükkel megbízott ingatlanközvetítők. Annak jártunk utána, hogy pontosan melyek ezek a nehezen vagy egyáltalán nem eladható lakások.

Az Otthon Centrum 135 ezerre becsüli a teljes 2015-ös lakáspiaci adásvételek számát, idén azonban már 150 – 155 ezerre számítanak, mivel a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használt lakások piacára is komoly hatással lesz.

Miközben árrobbanástól tartanak egyes ingatlanpiaci elemzők és portálok, a CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot annak járt utána, valóban az égig nőnek-e az ingatlanok árai. Az eredmény meglepő: az önbeteljesítő jóslatként funkcionáló hírekkel szemben egyáltalán nem várható, hogy az ingatlanpiac minden szegmense felfutóban lesz. Könnyen hullámvölgy jöhet nemsokára az új ingatlanok piacán is.

A CSOK-feltételeknek megfelelő, 40 négyzetméternél nagyobb téglaépítésű használt lakások ára február elején országszerte átlagosan 338 ezer forint volt, ami több mint 2 százalékos drágulást jelent a decemberi végi szinthez képest.

Megállni látszik a fővárosi albérletboom. Budapesten február elején 160 ezer forintért hirdették a kiadók lakásokat, ami megegyezik a tavaly februári szinttel. Ugyanakkor vannak kivételek, a XIII. kerületben például 20 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj a legnépszerűbb, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások esetében - derül ki az ingatlan.com összesítéséből.

Felpörög a kormányzati intézkedések nyomán a lakáspiac, csakhogy van egy nagy hiba, amit a legtöbb lakásvásárló elkövethet: amikor a vételár mellett nem kalkulál valaki az ingatlan fenntartási költségeivel.

Februártól ismét változnak az új otthonteremtési támogatás szabályai. A cél az, hogy még többen vehessék igénybe az úgynevezett CSOK-ot, és minden magyar család a lehető legolcsóbban juthasson otthonhoz. A kormány két rendeletbe foglalja februárban a program korábbi kereteit; ezek egyike a régi, a másik pedig az új építésű lakásokkal kapcsolatos.

A CSOK hatása már most érződik az ingatlanpiac kereslet-kínálati oldalán, ugyanis a feltételeknek megfelelő eladásra kínált új házak és lakások száma hirtelen megugrott. Meglehet, a legtöbb hír a 10+10 milliós, új építésekre fókuszál, a használt ingatlanok piacán is fellendülés várható a kormány által minap bejelentett, bővített támogatásnak köszönhetően – derült ki a Jófogás.hu adataiból.

Könnyített a kormány a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) feltételein, eltörölte az államilag támogatott CSOK-os lakáshitelek esetén alkalmazandó 30 millió forintos értékhatárt. Ennek eredményeként jelentősen bővült a CSOK 10+10 millió forintos konstrukciójának megfelelő új építésű lakások kínálata - derül ki az ingatlan.com friss adataiból.

A CSOK bejelentése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az Otthon Centrum szerint nem csökkennek az újépítésű ingatlanok árai. A rendkívüli módon megugrott vásárlói kereslet miatt ugyanis a fejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek, és ez felhajtja a fejlesztési telkek árát, valamint a felfutó fejlesztések megterhelik az építőipari kapacitásokat. Ezen tényezők akár már fél éven belül a fejlesztési költségek emelkedéséhez vezethetnek.

Nem téved nagyot, aki úgy érzi, hogy jelenleg az erős keresleti piacon igencsak beszűkültek a vásárlók lehetőségei az alku mértékét tekintve. De pontosan mennyire? A szakértők most elárulják.

A 2015-ös forgalomban a szezonalitás nem érvényesült, vagyis az erősödő negyedévek helyett közel azonos, de erősnek mondható forgalom zajlott minden negyedévben. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat becslése alapján 2015-ben összesen 135 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami a KSH által közreadott 2014-es forgalmat közel 20 százalékkal haladja meg.

December második felében és január első napjaiban számottevően, 64 százalékkal nőtt a magánszemélyek által feladott hirdetések száma, ami elsősorban a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) kibővítésével magyarázható - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából. Budapesten a CSOK-képes új lakások átlagos négyzetméterára 535 ezer forint, Székesfehérváron 380 ezer forint, Debrecenben pedig 345 ezer forint.

A válság alatt mélybe süllyedő ingatlanpiac élénküléséről szólt 2015, elsősorban a használt lakások piacán, de a kormányzati intézkedéseknek – a CSOK kibővítésének és a lakásépítés áfája csökkentésének – köszönhetően az újlakás-piacon is fellendülés jöhet a jövőben. Az ingatlan.com a hirdetési árak alapján készített összesítése szerint vidéken átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek a négyzetméterárak 2015-ben, a budapesti drágulás pedig extrém mértékű, 30 százalékos volt. Igaz, térségenként eltérő mértékűen.

Budapesten 73 százalékkal nagyobb az esélye egy eladásra kínált lakás értékesítésének, mint vidéken, egy lakáson másfélszer könnyebb továbbadni, mint egy családi házon, a legkapósabbak az 50 négyzetméter alatti, felújított lakások - állapította meg az Otthontérkép ingatlankereső portál legújabb elemzésében.

A Deloitte gazdaságkutató cég kiszámította, hogy mennyit kell spórolniuk az európai átlagpolgároknak annak érdekében, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakáshoz hozzájussanak. Természetesen Magyarországra kivetítve - az átlagkeresetek fényében - az adatok árnyaltabbak, hisz nem meglepő módon nekünk magyaroknak sokkal nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy a hőn áhított ingatlanhoz hozzájussunk.

Novemberben is az egy évvel korábbival szinte megegyező, 10 533 db ingatlan cserélt gazdát. Bár a forgalom hasonló, mindez folyamatosan növekvő lakásár környezetben történik, amelyhez a magáncélú vásárlók lassan alkalmazkodnak. Az idei összforgalom a Duna House becslése alapján 125 118 ingatlan adás-vételnél jár, amely a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva 30%-kal erősebb forgalom. Amennyiben a december is a tavalyihoz hasonlóan alakul majd, úgy a 2015-ös összforgalom 134-135 ezer tranzakció körül zár, amely a válságot követő legerősebb év lesz. A magas forgalom azonban azt mutatja, hogy bár a kereslet apad, akik érdeklődnek, ők komoly szándékkal vannak jelen a piacon.

A Duna House becslése alapján októberben 11 842 ingatlan adás-vétel bonyolódott országszerte. Tavaly ugyanebben a hónapban a közvetítő közel azonos, (11 692) forgalmat becsült. Az egész éves tranzakció mennyiség így 114 565, amely 34%-kal nagyobb mennyiség, mint tavaly az első 10 hónapra becsült forgalom.

2015-ben sem a kiadó lakások, sem az albérletkeresők száma nem nőtt jelentősen. Az albérleti piacon tapasztalható változások elsődleges mozgatórugója a kiadó körből kikerülő és az eladó körben megjelenő ingatlanok magas aránya.

Talán csak az uniós csatlakozás után volt utoljára akkora szintű emelkedés a budapesti ingatlanpiacon, mint idén. Egyértelmű az áttörés, hiszen a sokéves, jelentős visszaesésből úgy tűnik, kilábal a szektor. De vajon miért csak a fővárost érte el az árboom? Újépítésű vagy inkább használt ingatlanokat keresnek országszerte? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Jófogás.hu és a GKI Digital közös, országos iparági elemzése.

Ma Magyarországon több millió embert érint a lakhatási válság: tízezrek élnek hajléktalanként és a hajléktalanság peremén, százezrek pedig zsúfolt, egészségtelen lakókörülmények között vagy hátrányos helyzetű térségekben. Az elmúlt év kormányzati intézkedései nem segítettek, sokszor inkább fokozták a lakhatási szegénységet – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 2014. évi lakhatási jelentéséből.

Győrben és Sopronban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 303 ezer forint volt idén október közepén, ami 16 százalékos növekedést jelent tavaly szeptemberhez képest. Sopronban a 40–59 négyzetméteres lakásoknál a négyzetméterár 36 százalékkal 367 ezer forintra nőtt, Győrben pedig a családi házaknál következett be 15 százalékos áremelkedés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

Az idei év egyértelmű áttörést jelent a lakóingatlanok piacán, hiszen a sokéves, jelentős visszaesésből az idén, mind az árak, mind a forgalom darabszáma tekintetében képes lesz kilábalni az ingatlan szektor, ugyanakkor a lendület még könnyen megtörhet.

Magasabb négyzetméteráron keltek el a pesti oldalon a panellakások, mint a budai oldalon állók. Az eladóknak ráadásul engedniük sem nagyon kellett az árból augusztusban – derül ki a Duna House összesítéséből.

Emelkednek a lakásárak, az idén az első negyedévben, 2014 éves átlagához képest nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékos volt a drágulás mértéke, 2014 utolsó negyedévéhez képest pedig 3,7 százalékos volt az áremelkedés nominálisan - közölte csütörtökön az FHB Jelzálogbank Nyrt.

Padlóig nyomták a gázpedált a lakáspiacon, bizonyos területeken már a kapaszkodóért nyúlnak a vevők és a bérlők is. Az Otthon Centrum előrejelzése szerint 2015 végére a lakáspiaci adásvételek száma akár a 150.000-et is elérheti. A növekedést továbbra is két fő erő mozgatja, a befektetők, és saját célra vásárlók. A nagyszámú vevő megjelenésének hatására 10 százalék alá csökkent az alku mértéke, csaknem egy hónappal csökkent az átlagos értékesítési idő a tégla- és panellakásoknál. Az előző év azonos időszakához képest az árak a fővárosban mind a tégla, mind a panel szegmensben megugrottak, az utóbbiban nagyobb – akár 20 százalékot meghaladó - mértékben. A piac az elmúlt hónapokban sem lassított, az első féléves tendenciák tovább folytatódnak.

Budapesten és több egyetemi városban – Pécsen, Debrecenben, Szegeden – 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest lakások bérleti díjai. Ezzel szemben Győrben csökkenés következett be – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely szerint Budapesten a 40-59 négyzetméteres lakások havi átlagos kínálati bérleti díja 140 ezer forint. Az ingatlan.com szerint az abérletidíj-emelkedésben szerepe van a turizmusra épülő rövid távú lakáskiadásnak és az elmaradt lakásépítéseknek is.

2014-ben Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára. Ez 25%-kal marad el a cseh (1.200 euró) és mintegy 15%-kal a lengyel lakások (1.100 euró) fajlagos áraitól. Azonban míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig ez az érték Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év – ezek a főbb megállapításai a Deloitte friss lakáspiaci tanulmányának.

Egyre nagyobb az igény az albérletek iránt, ráadásul augusztusban a keresleti oldalt tovább növelik a kollégiumi férőhelyekről kiszorult diákok is. Annak, aki megengedheti magának, hosszú távon jobban megéri saját ingatlant vásárolni, az alacsony kamatok miatt ráadásul most mindenképpen érdemes hitelfelvételben is elgondolkodni.

Jelentősen drágultak az ingatlanok árai a tavalyi év után az idei év elején is, az áremelkedés azonban még nem gyűrűzött be a vidéki kisebb településekre, elsősorban a nagyobb városok húzzák fel az árakat.

Telket, nyaralót, szőlőt: mindent visznek a vásárlók a Balaton északi partján, és már nem elsősorban a vízparti ingatlanokat. Egy füredi ingatlan négyzetméterára akár egymillió forint is lehet.

Hétéves rekordot dönthet idén az újépítésű lakások eladása a fővárosban, miközben év végére virtuálisan elfogyhat az azonnal költözhető, eladatlan lakáskészlet. A tavalyi élénkülés után idén látványosan tovább nőtt az újépítésű lakások kereslete a fővárosban – olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében.