Ingatlan: nem drámai a drágulás?

Egyre többet hallhatunk a lakásárak emelkedéséről, a megfizethetetlenségig dráguló otthonokról. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezetbe illeszkedik bele ez a drágulás, és milyen egyéb jelenségek kíséretében válik a mindennapi élet részévé. Az ezredfordulós árakhoz képest 2015-ben nem a lakóingatlanok, hanem a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben – összegezte a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzése.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Otthontérkép és a Lakás 2016 legfrissebb adatai szerint országos átlagban egyértelműen jelentkezik a kínálati árak emelkedése, lokációs viszonylatban azonban korántsem általános ez a jelenség. Míg a fővárosban például 2014 és 2015 között 25 százalékkal mentek fel az árak, addig az ország bizonyos részein csökkenés mutatkozott. Az ármozgás önmagában képet tud festeni az ingatlanpiacról, a nagy egészet vizsgálva azonban csak egyetlen szegmens. Budai Ákos, a Lakás 2016 szakértője szerint azonban fontos lenne tágítani a képet, és egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is bevonni a vizsgálatba.

Miből telik lakásra?

Lakást vásárolni ugyanis hitelből, megtakarításból, örökségből, esetleg lakáscseréből felszabaduló összegből szoktunk. Az első két esetben lényeges szerepet játszik, hogy havi szinten mennyi pénzből élünk. 2000 óta a lakásárak, a közszféra és a versenyszféra együttmozgása figyelhető meg abban az értelemben, hogy mindhárom esetben növekedés tapasztalható.

A közszféra bérei és a lakásárak párhuzamosan futnak, emelkedésüket azonban 2008-ban a gazdasági válság visszavetette, és csak mostanában kezdenek visszakapaszkodni az évekkel ezelőtti szintre. A 2000-es évi adatokat alapul véve jól látható, hogy 2008-ban 2,5-szer több fizetést vittek haza a közszférában dolgozók, a lakások pedig csaknem kétszer annyiba kerültek, mint az ezredfordulón. A mélypont a bérek tekintetében 2010-ben volt, amikor jelentősen visszaestek a bruttó fizetések. Az ingatlanok kínálati árának válság okozta minimuma 2013-ban jött el, ugyanis a 2000-es évek színvonalát csupán 57 százalékkal haladták meg az árak. Érdekes, hogy a gazdasági törés a bruttó bérek tekintetében a versenyszférát nem érintette ilyen drasztikusan, hiszen évről évre tudott emelkedni a fizetés, aminek eredményeképp 2015-ben már csaknem háromszor annyit keresett egy szférabeli dolgozó, mint 2000-ben.

Nem jut el a vevőkig az áfacsökkentés hatása
Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.
Még hogy az ingatlanárak növekedtek leginkább!

A bérek és a különféle árucikkek, köztük a lakások árának növekedése több tényező összjátékának eredménye. A mikro-és makrogazdasági faktorok változása, a trendek előretörése és eltűnése, a fogyasztói szokások megváltozása mind-mind közrejátszik abban, hogy hol észlelhetünk negatív és hol pozitív elmozdulást.

Azt már megvizsgáltuk, 2000-hez képest hogyan változtak a bruttó bérek és az ingatlanárak, de vajon mi a helyzet a többi termékkel, melyek az ember keresetének tetemes részét elviszik. 2015-ben az ezredfordulós árakhoz képest a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben, hiszen csaknem megháromszorozódott az utazásra jogosító jegyek ára. Ehhez képest bizonyos alapvető termékek, például a sör, a kenyér és a vezetékes gáz közepes dráguláson esett át, áruk megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben. Érdekes módon azonban vannak termékek, például a gáztűzhely, melyek ára csak nagyon kis mértékben emelkedett az elmúlt 15 évben.

Az ingatlanok esetében hiába hisszük első pillantásra, hogy a drágulás elképesztően drámai, az árak még csak meg sem duplázódtak, hiszen 2015-ben 88 százalékkal kellett többet áldozni egy otthon megvásárlására 2000-hez képest.

Az a kérdés tudunk-e elég lakást építeni
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) megjelenése komoly változásokat idézett elő a hazai építőiparban: már most óriási érdeklődés mutatkozik a lakások és a családi házak iránt is, kérdés azonban, hogy a kínálat és a kivitelezők kapacitása képes-e lépést tartani ezzel a megnövekedett kereslettel.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo