hirdetés

Ingatlan: nem drámai a drágulás?

Egyre többet hallhatunk a lakásárak emelkedéséről, a megfizethetetlenségig dráguló otthonokról. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezetbe illeszkedik bele ez a drágulás, és milyen egyéb jelenségek kíséretében válik a mindennapi élet részévé. Az ezredfordulós árakhoz képest 2015-ben nem a lakóingatlanok, hanem a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben – összegezte a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzése.
hirdetés

Az Otthontérkép és a Lakás 2016 legfrissebb adatai szerint országos átlagban egyértelműen jelentkezik a kínálati árak emelkedése, lokációs viszonylatban azonban korántsem általános ez a jelenség. Míg a fővárosban például 2014 és 2015 között 25 százalékkal mentek fel az árak, addig az ország bizonyos részein csökkenés mutatkozott. Az ármozgás önmagában képet tud festeni az ingatlanpiacról, a nagy egészet vizsgálva azonban csak egyetlen szegmens. Budai Ákos, a Lakás 2016 szakértője szerint azonban fontos lenne tágítani a képet, és egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is bevonni a vizsgálatba.

Miből telik lakásra?

Lakást vásárolni ugyanis hitelből, megtakarításból, örökségből, esetleg lakáscseréből felszabaduló összegből szoktunk. Az első két esetben lényeges szerepet játszik, hogy havi szinten mennyi pénzből élünk. 2000 óta a lakásárak, a közszféra és a versenyszféra együttmozgása figyelhető meg abban az értelemben, hogy mindhárom esetben növekedés tapasztalható.

A közszféra bérei és a lakásárak párhuzamosan futnak, emelkedésüket azonban 2008-ban a gazdasági válság visszavetette, és csak mostanában kezdenek visszakapaszkodni az évekkel ezelőtti szintre. A 2000-es évi adatokat alapul véve jól látható, hogy 2008-ban 2,5-szer több fizetést vittek haza a közszférában dolgozók, a lakások pedig csaknem kétszer annyiba kerültek, mint az ezredfordulón. A mélypont a bérek tekintetében 2010-ben volt, amikor jelentősen visszaestek a bruttó fizetések. Az ingatlanok kínálati árának válság okozta minimuma 2013-ban jött el, ugyanis a 2000-es évek színvonalát csupán 57 százalékkal haladták meg az árak. Érdekes, hogy a gazdasági törés a bruttó bérek tekintetében a versenyszférát nem érintette ilyen drasztikusan, hiszen évről évre tudott emelkedni a fizetés, aminek eredményeképp 2015-ben már csaknem háromszor annyit keresett egy szférabeli dolgozó, mint 2000-ben.

Nem jut el a vevőkig az áfacsökkentés hatása
Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.
Még hogy az ingatlanárak növekedtek leginkább!

A bérek és a különféle árucikkek, köztük a lakások árának növekedése több tényező összjátékának eredménye. A mikro-és makrogazdasági faktorok változása, a trendek előretörése és eltűnése, a fogyasztói szokások megváltozása mind-mind közrejátszik abban, hogy hol észlelhetünk negatív és hol pozitív elmozdulást.

Azt már megvizsgáltuk, 2000-hez képest hogyan változtak a bruttó bérek és az ingatlanárak, de vajon mi a helyzet a többi termékkel, melyek az ember keresetének tetemes részét elviszik. 2015-ben az ezredfordulós árakhoz képest a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben, hiszen csaknem megháromszorozódott az utazásra jogosító jegyek ára. Ehhez képest bizonyos alapvető termékek, például a sör, a kenyér és a vezetékes gáz közepes dráguláson esett át, áruk megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben. Érdekes módon azonban vannak termékek, például a gáztűzhely, melyek ára csak nagyon kis mértékben emelkedett az elmúlt 15 évben.

Az ingatlanok esetében hiába hisszük első pillantásra, hogy a drágulás elképesztően drámai, az árak még csak meg sem duplázódtak, hiszen 2015-ben 88 százalékkal kellett többet áldozni egy otthon megvásárlására 2000-hez képest.

Az a kérdés tudunk-e elég lakást építeni
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) megjelenése komoly változásokat idézett elő a hazai építőiparban: már most óriási érdeklődés mutatkozik a lakások és a családi házak iránt is, kérdés azonban, hogy a kínálat és a kivitelezők kapacitása képes-e lépést tartani ezzel a megnövekedett kereslettel.
hirdetés

Véleményvezér

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 
Magyarországon bezuhant a születéskor várható élettartam

Magyarországon bezuhant a születéskor várható élettartam

Megdöbbentően mélyre, 11 évvel ezelőtti szintre süllyedt Magyarországon a várható élettartam.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo