Ingatlan: nem drámai a drágulás?

Egyre többet hallhatunk a lakásárak emelkedéséről, a megfizethetetlenségig dráguló otthonokról. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen környezetbe illeszkedik bele ez a drágulás, és milyen egyéb jelenségek kíséretében válik a mindennapi élet részévé. Az ezredfordulós árakhoz képest 2015-ben nem a lakóingatlanok, hanem a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben – összegezte a Lakás 2016 és az Otthontérkép közös elemzése.

Az Otthontérkép és a Lakás 2016 legfrissebb adatai szerint országos átlagban egyértelműen jelentkezik a kínálati árak emelkedése, lokációs viszonylatban azonban korántsem általános ez a jelenség. Míg a fővárosban például 2014 és 2015 között 25 százalékkal mentek fel az árak, addig az ország bizonyos részein csökkenés mutatkozott. Az ármozgás önmagában képet tud festeni az ingatlanpiacról, a nagy egészet vizsgálva azonban csak egyetlen szegmens. Budai Ákos, a Lakás 2016 szakértője szerint azonban fontos lenne tágítani a képet, és egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is bevonni a vizsgálatba.

Miből telik lakásra?

Lakást vásárolni ugyanis hitelből, megtakarításból, örökségből, esetleg lakáscseréből felszabaduló összegből szoktunk. Az első két esetben lényeges szerepet játszik, hogy havi szinten mennyi pénzből élünk. 2000 óta a lakásárak, a közszféra és a versenyszféra együttmozgása figyelhető meg abban az értelemben, hogy mindhárom esetben növekedés tapasztalható.

A közszféra bérei és a lakásárak párhuzamosan futnak, emelkedésüket azonban 2008-ban a gazdasági válság visszavetette, és csak mostanában kezdenek visszakapaszkodni az évekkel ezelőtti szintre. A 2000-es évi adatokat alapul véve jól látható, hogy 2008-ban 2,5-szer több fizetést vittek haza a közszférában dolgozók, a lakások pedig csaknem kétszer annyiba kerültek, mint az ezredfordulón. A mélypont a bérek tekintetében 2010-ben volt, amikor jelentősen visszaestek a bruttó fizetések. Az ingatlanok kínálati árának válság okozta minimuma 2013-ban jött el, ugyanis a 2000-es évek színvonalát csupán 57 százalékkal haladták meg az árak. Érdekes, hogy a gazdasági törés a bruttó bérek tekintetében a versenyszférát nem érintette ilyen drasztikusan, hiszen évről évre tudott emelkedni a fizetés, aminek eredményeképp 2015-ben már csaknem háromszor annyit keresett egy szférabeli dolgozó, mint 2000-ben.

Nem jut el a vevőkig az áfacsökkentés hatása
Tombol a panelreneszánsz a kormányzati intézkedések és az uniós források hatására: az ingatlan a legnépszerűbb befektetés, az állami és banki lehetőségekkel tízmillió spórolható a vásárláson, és a CSOK erősen érezteti a hatását. Az áfacsökkentést nem érzik a vásárlók.
Még hogy az ingatlanárak növekedtek leginkább!

A bérek és a különféle árucikkek, köztük a lakások árának növekedése több tényező összjátékának eredménye. A mikro-és makrogazdasági faktorok változása, a trendek előretörése és eltűnése, a fogyasztói szokások megváltozása mind-mind közrejátszik abban, hogy hol észlelhetünk negatív és hol pozitív elmozdulást.

Azt már megvizsgáltuk, 2000-hez képest hogyan változtak a bruttó bérek és az ingatlanárak, de vajon mi a helyzet a többi termékkel, melyek az ember keresetének tetemes részét elviszik. 2015-ben az ezredfordulós árakhoz képest a vonaljegyek ára növekedett a legnagyobb mértékben, hiszen csaknem megháromszorozódott az utazásra jogosító jegyek ára. Ehhez képest bizonyos alapvető termékek, például a sör, a kenyér és a vezetékes gáz közepes dráguláson esett át, áruk megduplázódott az elmúlt másfél évtizedben. Érdekes módon azonban vannak termékek, például a gáztűzhely, melyek ára csak nagyon kis mértékben emelkedett az elmúlt 15 évben.

Az ingatlanok esetében hiába hisszük első pillantásra, hogy a drágulás elképesztően drámai, az árak még csak meg sem duplázódtak, hiszen 2015-ben 88 százalékkal kellett többet áldozni egy otthon megvásárlására 2000-hez képest.

Az a kérdés tudunk-e elég lakást építeni
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) megjelenése komoly változásokat idézett elő a hazai építőiparban: már most óriási érdeklődés mutatkozik a lakások és a családi házak iránt is, kérdés azonban, hogy a kínálat és a kivitelezők kapacitása képes-e lépést tartani ezzel a megnövekedett kereslettel.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo