Az új építésű lakás vásárlásának számtalan előnye mellett vannak olyan tényezők, amelyekkel számolni kell, mielőtt belevágunk új otthonunk kiválasztásába. Kiemelten fontos ez a mostani hazai környezetben, hiszen az új építésű ingatlanok és ezzel együtt a várható csúszások száma is fokozatosan emelkedik. Érdemes megvizsgálni, mi a helyzet az új építésű és használt lakások piacán, ha az átadási vagy eladási időintervallumokat nézzük.

A magyarországi ingatlanpiacon 2018-ban a tavalyi értéket is meghaladva közel 155 ezer tranzakció várható országosan. Vidéki megyeszékhelyek közül a legmagasabb négyzetméterárral továbbra is Győrött, Sopronban és Debrecenben kell számolni: a téglalakások négyzetméterára átlagosan 350 ezer forint, míg a panellakások esetében 300 ezer forintos négyzetméterár a jellemző érték.

A magas költségek miatt a lakások árát nagyban befolyásolja, hogy milyen fűtési rendszerrel működnek. Az okos városokban eljöhet a távfűtés reneszánsza.

Semmi jele annak, hogy hanyatlásnak indulna a lakáspiac – derült ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A válság kitörése óta 45 százalékkal nőtt a lakások négyzetméterára, de mégis egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy lakásért.

Kétarcú a fővárosi lakáspiac: egyrészről a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak, bár ötödik éve kitartóan emelkednek. Másrészről egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.

Az ingatlanok vételára 2018 második negyedévében 10,4 százalékkal növekedett az Eurostat legújabb statisztikái szerint.  2017-ben a KSH adatai azt mutatták, hogy az ingatlanvásárlások 48 százaléka során vett fel hitelt a lakosság. Ez az arány 2018-as évben valószínűsíthetően nőni fog. Kérdés, hogy pénzügyi szempontból megéri-e saját lakást venni, vagy jobban járunk, ha bérlünk inkább. Erről Szendrei Ádám pénzügyi tanácsadót kérdeztük meg.

Egy szobával nagyobb lakást vehetnek az újlakás-vásárlók Budapesten, de használt lakásra a vidéki városokban is csak egy extra félszobát is kapnak a CSOK-támogatás összegéért.

A Budai Egészségügyi Centrum - vagy közkeletű nevén az új szuperkórház – telkéhez közel hatalmas ingatlanfejlesztések indultak Dél-Budán. Az OTP Ingatlanpont tavalyi elemzésében már felhívta a figyelmet arra, hogy a városrészben az ingatlanárak meredek emelkedésére lehet számítni. Az előrejelzés bevált: Újbudán egy év alatt 16 százalékkal növekedtek a lakásárak.

Előfordulhat, hogy valaki a valós forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron adta el ingatlanát vagy egyéb vagyontárgyát, és ez csak utóbb derül ki számára. Felmerül, hogy ebben az esetben van-e bármilyen lehetősége az eladónak a szerződés érvénytelenítésére vagy a vételár különbözet követelésére?

A budapesti szabad újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az év elején tovább emelkedett, így március végén már elérte a 730.000 forintot, szemben a múlt év végi 705.000 forintos, illetve a 2017 eleji 620.000 forintos átlaggal.

Hiába a fővárosban a legmagasabb a nettó fizetés, mégis itt kell a legtöbbet dolgozni egy 50 négyzetméteres lakásért: 113 havi, azaz közel 10 évi fizetésre van szükség. Győr-Moson-Sopron megyében egy városi lakásra elég 84 havi nettó megyei átlagbér – derült ki az ingatlan.com összeállításából. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Tolna megyében vannak olyan községek, ahol egy 100 négyzetméteres ház 3 évi fizetésből kijöhet.

Az ár mellett a környék és a ház vagy lakás mérete számít leginkább, amikor ingatlant keresünk– derül ki a Jófogás és  a GKI Digital közös felméréséből. Az otthonkeresés főleg online felületeken történik, átlagosan 3 platformon kutatunk új otthon után.

2020-ra egymillió forint feletti négyzetméterárakkal kell a belvárosban, elsősorban az V. kerületben számolni, amennyiben a jelenlegi ütemben drágulnak tovább az ingatlanok – derül ki a Duna House legújabb elemzéséből.

Budapesten alig pár tucat ilyen ingatlan akadt, azok többsége is a külső pesti kerületben. Vidéken ezzel szemben az 50 ezer főnél kisebb településeken értékesített ingatlanok legalább kétharmadát 15 millió forint alatt adták el ebben az évben az Otthon Centrum adatai alapján.

A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne – derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A lakásvásárlók dolgát a szárnyaló ingatlanárak sem könnyítik meg, és napról-napra nehezebbnek tűnik jó vételnek számító lakáshoz jutni.

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20 százalékkal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből.

Az uniós mezőnyben a középmezőnben - található a magyar lakáspiac, az új lakások éves szinten viszont Magyarországon drágultak az egyik legnagyobb mértékben.

Bár a 2017-es év további drágulást hozott a lakáspiacon, a használt lakásoknál a drágulás üteme lassult a múlt év során - derül ki az ingatlan.com a 2017-es előzetes KSH-adatokat feldolgozó elemzéséből.

Egyre nehezebb jó áron építési telket találni Budapesten, vagy a környékén. Vannak akik jól jártak ha korábban a peremkerületeken, vagy az agglomerációban vettek nyaralót és később lakóövezetté sorolták át ezeket. De nem mindenkinek jött be ez az üzlet.

Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron 11-19 százalékkal jóval 300 ezer forint fölé mentek az átlagos négyzetméterárak. A nagyobb városokban 82 napra csökkent az értékesítési idő az egy évvel korábbi 96 napról.

Míg a főváros egyes kerületeiben már csak egy kisebb méretű garzon vásárolható 20 millió forintból, a külsőbb kerületekben elérhető lehet akár egy 65 négyzetméteres ingatlan is ebből az összegből – derül ki a Duna House ingatlanpiaci elemzéséből. A vidéki településeken ennél többször nagyobb lakást vagy házat is lehet venni a megadott keretösszegből.

Ismét jó befektetés a lakásvásárlás. Hosszú távú bérbeadásnál a megtérülés szempontjából azok a kerületek és városok a legvonzóbbak, ahol magas albérleti díjak és értéknövekedés mellett lehet kedvező áron lakást venni. Ilyen Budapesten többek között az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület, míg vidéken Debrecen, Kecskemét és Sopron mellett Szolnok és Tatabánya is versenyképes hozammal kecsegteti a lakásbefektetőket.

Meredeken emelkedtek tavaly a magyar lakásárak, és valószínűleg az idei évben sem ér véget a drágulás. Budapest azonban még mindig olcsóbb, mint a világ sok más nagyvárosa.

Egy globális kamatemelés a hazai kamatkörnyezetre is hatással lenne. Kamatemelés esetén nő a törlesztőrészlet; ez azonban elkerülhető egy hosszabb távon fix kamatperiódusú lakás-takarékpénztári megoldással.

Budapesten átlagosan 30–60 nap alatt talál gazdára egy eladó ingatlan, de ha odafigyelünk a részletekre, akár két héten belül is értékesíthetjük a lakásunkat.

Mennyiért lehet lakást venni olyan városrészekben, utcákban, ahol akár a jövőben is felbukkanhatnak magyar és nemzetközi szupersztárok. Az ingatlan.com azt vizsgálta, hogy a legnépszerűbb belvárosi filmforgatási helyszínek környékén mennyi volt az átlagos négyzetméterár a hirdetők körében.

A prémium ingatlanok csak a piac néhány százalékát teszik ki, mégis kiemelt jelentőséggel bírnak mind az eladói, mind a vevői oldalon. A válság utáni időszakban jelentősen átalakult ez a szegmens; míg régebben a kategória javát az 50 millió forint környéki ingatlanok jelentették, ma már ezzel az árral csak a luxus kategória alját lehet elérni.

A CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon. A GKI megvizsgálta mely településtípusokat érintette erőteljesen a lakásárak növekedése, hol tűntette el a CSOK hatását, és hol van még érdemi szerepe a támogatásnak.

A tavalyi év igen érdekesen alakult Budapesten: hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak a vásárlók, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Lehetne mondani: aki késlekedik, ráfizet, de a vásárlók mielőtt lecsapnának egy jó vételre, számoljanak vele, hogy nem csak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

Harmadik helyre volt elegendő a megyeszékhelyek ranglistáján az a 20 százalékos áremelkedés, amely a szegedi ingatlanpiacot jellemezte 2017 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép legutóbbi kiadványából.

A lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását erőteljesen rontotta a lakásáraknak nagymértékű emelkedése. A váratlan és gyors CSOK bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

10-ből 4 lakást befektetési célból vesznek Budapesten, az FHB Index Lakásárprognózisa szerint egyelőre nem valószínű, hogy csökkennének a lakás- és albérletárak, mivel a lakáshiány továbbra is növekszik, és a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jó üzlet.

A hazai ingatlanárak immár ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?

A tavalyi évben tovább nőttek a lakótelepi panelek árai és egyelőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

A szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló VII. kerületi népszavazás átszabhatja a környék lakáspiacát. Februárban az ott élők arról döntenek, hogy bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfélkor – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely több lehetséges forgatókönyvet vázol fel.

Sörbiciklik ide – hangos romkocsmák oda, a pesti „bulinegyed” lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére (sem), hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről.  

Az idén 40 százalékkal nőtt a magyarországi lakásokat célzó, Kínából érkező kereslet. A kínai vevőjelöltek elsősorban a II. és III. kerületben lévő 54–80 millió forintért, valamint a XIV., XVI. és XVII. kerületben lévő, 47–69 millió forint közötti áron hirdetett lakóingatlanokat keresik.

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Minden várakozást felülmúlt, újabb rekordot döntött idén az ingatlanfejlesztési piac, a befektetési tranzakciók összértéke, a belföldi befektetők arányának látványos erősödése mellett, az év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Erőteljes az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt, ebben a szegmensben és a fővárosi irodapiacon is történelmi mélypontra csökkent az üresedési ráta. A még mindig erős növekedési potenciállal rendelkező iroda- és ipari ingatlanok mellett a lakáspiac is tovább pörgött idén, elsősorban a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a lakáshitelezés beindulásának köszönhetően. A növekedés lendületét azonban visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja az eddigi kedvező trendet. A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is – hangsúlyozza Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.

Ahogy nő az ingatlanpiac és újra megjött a lakosság kedve a lakásvásárlásra, az ingatlanközvetítés is egyre nagyobb üzlet: ma jobban megéri egy ingatlanirodát nyitni, mint egy lakásba fektetni a pénzt.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1 illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már kb. egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak.

Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből. De meddig meddig mehet a drágulás?

Óriási pofonok várhatnak a fővárosi használt ingatlanok eladóira, a piac már nem tolerálja a túlnyomórészt egymás hirdetési árait alapul vevő, így extrém mértékben túlárazott ingatlanárakat, amelyek nem tükrözik a ténylegesen megtörtént adásvételek valódi árait. A korrektebb ingatlanirodák már nem is gerjesztik a mesterséges helyzetet olyasféle manipulatív nyilatkozatokkal, hogy „most érdemes ingatlant vásárolni”, meg hogy „újból fellendül a használt lakások piaca”, tudják, a trend megfordult Budapesten, már kínálati piac van, ezért inkább ügyfeleiket próbálják rábeszélni a reális áron történő hirdetésekre.

A lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében – nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében az elmúlt évek alatt közel megduplázódtak a lakásárak és jelenleg - inflációval korrigálva – is rekordmagasan vannak az árak. A fővárosban idén első negyedévében 400 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakat mértek, az építés alatt álló új lakásoknál pedig 670 ezer forintot - foglalta össze a Lakás2017.

A lakossági megtakarítások bővülése, az alacsony hozamkörnyezet miatt jelentős összeg köthet ki a lakáspiacon. A befektetés mindenképpen megéri: a lakáskiadás attraktív hozamokkal kecsegtet: Budapesten például 5,2 százalékos hozam érhető el, ami más nagyvárosokban akár 6-8 százalék is lehet.

Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve, mert a lakásárak kétszer olyan gyorsan nőttek ezalatt, mint a jövedelmek - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.

Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.