Az ár mellett a környék és a ház vagy lakás mérete számít leginkább, amikor ingatlant keresünk– derül ki a Jófogás és  a GKI Digital közös felméréséből. Az otthonkeresés főleg online felületeken történik, átlagosan 3 platformon kutatunk új otthon után.

2020-ra egymillió forint feletti négyzetméterárakkal kell a belvárosban, elsősorban az V. kerületben számolni, amennyiben a jelenlegi ütemben drágulnak tovább az ingatlanok – derül ki a Duna House legújabb elemzéséből.

Budapesten alig pár tucat ilyen ingatlan akadt, azok többsége is a külső pesti kerületben. Vidéken ezzel szemben az 50 ezer főnél kisebb településeken értékesített ingatlanok legalább kétharmadát 15 millió forint alatt adták el ebben az évben az Otthon Centrum adatai alapján.

A magyarok 80 százaléka legszívesebben egy amerikai stílusú kertes házba költözne, azonban közeledve a tényleges lakásvásárláshoz 41 százalékuk már egy panellakással is kiegyezne – derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásából. A lakásvásárlók dolgát a szárnyaló ingatlanárak sem könnyítik meg, és napról-napra nehezebbnek tűnik jó vételnek számító lakáshoz jutni.

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20 százalékkal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből.

Az uniós mezőnyben a középmezőnben - található a magyar lakáspiac, az új lakások éves szinten viszont Magyarországon drágultak az egyik legnagyobb mértékben.

Bár a 2017-es év további drágulást hozott a lakáspiacon, a használt lakásoknál a drágulás üteme lassult a múlt év során - derül ki az ingatlan.com a 2017-es előzetes KSH-adatokat feldolgozó elemzéséből.

Egyre nehezebb jó áron építési telket találni Budapesten, vagy a környékén. Vannak akik jól jártak ha korábban a peremkerületeken, vagy az agglomerációban vettek nyaralót és később lakóövezetté sorolták át ezeket. De nem mindenkinek jött be ez az üzlet.

Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron 11-19 százalékkal jóval 300 ezer forint fölé mentek az átlagos négyzetméterárak. A nagyobb városokban 82 napra csökkent az értékesítési idő az egy évvel korábbi 96 napról.

Míg a főváros egyes kerületeiben már csak egy kisebb méretű garzon vásárolható 20 millió forintból, a külsőbb kerületekben elérhető lehet akár egy 65 négyzetméteres ingatlan is ebből az összegből – derül ki a Duna House ingatlanpiaci elemzéséből. A vidéki településeken ennél többször nagyobb lakást vagy házat is lehet venni a megadott keretösszegből.

Ismét jó befektetés a lakásvásárlás. Hosszú távú bérbeadásnál a megtérülés szempontjából azok a kerületek és városok a legvonzóbbak, ahol magas albérleti díjak és értéknövekedés mellett lehet kedvező áron lakást venni. Ilyen Budapesten többek között az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület, míg vidéken Debrecen, Kecskemét és Sopron mellett Szolnok és Tatabánya is versenyképes hozammal kecsegteti a lakásbefektetőket.

Meredeken emelkedtek tavaly a magyar lakásárak, és valószínűleg az idei évben sem ér véget a drágulás. Budapest azonban még mindig olcsóbb, mint a világ sok más nagyvárosa.

Egy globális kamatemelés a hazai kamatkörnyezetre is hatással lenne. Kamatemelés esetén nő a törlesztőrészlet; ez azonban elkerülhető egy hosszabb távon fix kamatperiódusú lakás-takarékpénztári megoldással.

Budapesten átlagosan 30–60 nap alatt talál gazdára egy eladó ingatlan, de ha odafigyelünk a részletekre, akár két héten belül is értékesíthetjük a lakásunkat.

Mennyiért lehet lakást venni olyan városrészekben, utcákban, ahol akár a jövőben is felbukkanhatnak magyar és nemzetközi szupersztárok. Az ingatlan.com azt vizsgálta, hogy a legnépszerűbb belvárosi filmforgatási helyszínek környékén mennyi volt az átlagos négyzetméterár a hirdetők körében.

A prémium ingatlanok csak a piac néhány százalékát teszik ki, mégis kiemelt jelentőséggel bírnak mind az eladói, mind a vevői oldalon. A válság utáni időszakban jelentősen átalakult ez a szegmens; míg régebben a kategória javát az 50 millió forint környéki ingatlanok jelentették, ma már ezzel az árral csak a luxus kategória alját lehet elérni.

A CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon. A GKI megvizsgálta mely településtípusokat érintette erőteljesen a lakásárak növekedése, hol tűntette el a CSOK hatását, és hol van még érdemi szerepe a támogatásnak.

A tavalyi év igen érdekesen alakult Budapesten: hosszú évek óta nem látott számú újépítésű lakás között válogathattak a vásárlók, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Lehetne mondani: aki késlekedik, ráfizet, de a vásárlók mielőtt lecsapnának egy jó vételre, számoljanak vele, hogy nem csak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

Harmadik helyre volt elegendő a megyeszékhelyek ranglistáján az a 20 százalékos áremelkedés, amely a szegedi ingatlanpiacot jellemezte 2017 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép legutóbbi kiadványából.

A lakáspiaci intézkedések ösztönző hatását erőteljesen rontotta a lakásáraknak nagymértékű emelkedése. A váratlan és gyors CSOK bevezetés miatt az építőipari infrastruktúra nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

10-ből 4 lakást befektetési célból vesznek Budapesten, az FHB Index Lakásárprognózisa szerint egyelőre nem valószínű, hogy csökkennének a lakás- és albérletárak, mivel a lakáshiány továbbra is növekszik, és a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jó üzlet.

A hazai ingatlanárak immár ötödik éve folyamatosan nőnek, az építkezési kedv és az új beruházások rekordokat döntenek. 2017 egyértelműen az újlakás építések éve volt, az első kilenc hónapban mintegy 8000 új lakás épült és további 28 ezerre adtak ki építési engedélyt. Az árak is dinamikusan emelkedtek, a legdrágább területen, a főváros V. kerületében megközelítették a 700 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárat, de az ország minden pontján erőteljes emelkedés tapasztalható. A tendencia folytatódni látszik, de mégis mit hozhat 2018 az ingatlanpiac számára?

A tavalyi évben tovább nőttek a lakótelepi panelek árai és egyelőre nincsenek jelei a drágulás mérséklődésének. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

A szórakozóhelyek nyitvatartásáról szóló VII. kerületi népszavazás átszabhatja a környék lakáspiacát. Februárban az ott élők arról döntenek, hogy bezárjanak-e a szórakozóhelyek éjfélkor – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely több lehetséges forgatókönyvet vázol fel.

Sörbiciklik ide – hangos romkocsmák oda, a pesti „bulinegyed” lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére (sem), hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről.  

Az idén 40 százalékkal nőtt a magyarországi lakásokat célzó, Kínából érkező kereslet. A kínai vevőjelöltek elsősorban a II. és III. kerületben lévő 54–80 millió forintért, valamint a XIV., XVI. és XVII. kerületben lévő, 47–69 millió forint közötti áron hirdetett lakóingatlanokat keresik.

Belátható időn belül bezárul az M0-ás körgyűrű: a tervek szerint 2022-re megépülhet a Megyeri-híd budai hídfőjétől az M1-es autópályáig tartó pályaszakasz is. Hogyan hat az érintett települések ingatlanáraira a beruházás? Ma még óriási eltérések vannak a négyzetméterárakban: Telkiben 430 ezer forintos, míg a tőle alig 7 km-re fekvő Perbálon 160 ezres négyzetméter áron kapható ház.

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Minden várakozást felülmúlt, újabb rekordot döntött idén az ingatlanfejlesztési piac, a befektetési tranzakciók összértéke, a belföldi befektetők arányának látványos erősödése mellett, az év végéig várhatóan meghaladja a 2 milliárd eurót, ami történelmi csúcsot jelent. Erőteljes az érdeklődés az ipari ingatlanok iránt, ebben a szegmensben és a fővárosi irodapiacon is történelmi mélypontra csökkent az üresedési ráta. A még mindig erős növekedési potenciállal rendelkező iroda- és ipari ingatlanok mellett a lakáspiac is tovább pörgött idén, elsősorban a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a lakáshitelezés beindulásának köszönhetően. A növekedés lendületét azonban visszavetheti az építőipari kapacitáshiány, a kedvezményes áfa megszűnése 2019-től pedig akár meg is fordíthatja az eddigi kedvező trendet. A szakma, a piac szereplői ezért egyöntetűen az 5 százalékos áfa fennmaradását szorgalmazzák 2019 után is – hangsúlyozza Takács Ernő, az ingatlanfejlesztési ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke az V. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.

Ahogy nő az ingatlanpiac és újra megjött a lakosság kedve a lakásvásárlásra, az ingatlanközvetítés is egyre nagyobb üzlet: ma jobban megéri egy ingatlanirodát nyitni, mint egy lakásba fektetni a pénzt.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 októberében -1 illetve 0. A fővárosi index 2 ponttal csökkent, az országos nem változott az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket az előbbi mutató 4 ponttal múlja alul, míg az utóbbi 2 ponttal haladja meg. Az ingatlanpiaci kilátások tetőzésén már kb. egy évvel túl vagyunk, de még a jelenlegi várakozások is derűlátóak.

Az idei második negyedévben a használt lakások ára az országos átlagok alapján 7,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt - derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből. De meddig meddig mehet a drágulás?

Óriási pofonok várhatnak a fővárosi használt ingatlanok eladóira, a piac már nem tolerálja a túlnyomórészt egymás hirdetési árait alapul vevő, így extrém mértékben túlárazott ingatlanárakat, amelyek nem tükrözik a ténylegesen megtörtént adásvételek valódi árait. A korrektebb ingatlanirodák már nem is gerjesztik a mesterséges helyzetet olyasféle manipulatív nyilatkozatokkal, hogy „most érdemes ingatlant vásárolni”, meg hogy „újból fellendül a használt lakások piaca”, tudják, a trend megfordult Budapesten, már kínálati piac van, ezért inkább ügyfeleiket próbálják rábeszélni a reális áron történő hirdetésekre.

A lakásárak még soha nem voltak ilyen magasak Magyarországon, ami mögött leginkább Budapest drágulása áll. Míg a kisebb városokban és községekben - főként a hátrányos helyzetű települések esetében – nem volt jelentős áremelkedés, addig Budapest több kerületében az elmúlt évek alatt közel megduplázódtak a lakásárak és jelenleg - inflációval korrigálva – is rekordmagasan vannak az árak. A fővárosban idén első negyedévében 400 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakat mértek, az építés alatt álló új lakásoknál pedig 670 ezer forintot - foglalta össze a Lakás2017.

A lakossági megtakarítások bővülése, az alacsony hozamkörnyezet miatt jelentős összeg köthet ki a lakáspiacon. A befektetés mindenképpen megéri: a lakáskiadás attraktív hozamokkal kecsegtet: Budapesten például 5,2 százalékos hozam érhető el, ami más nagyvárosokban akár 6-8 százalék is lehet.

Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve, mert a lakásárak kétszer olyan gyorsan nőttek ezalatt, mint a jövedelmek - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.

Magyarország az elmúlt években rendre az európai élmezőnybe került a kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásárak emelkedése alapján. A magyar lakáspiacnak van még tere a további drágulásnak, mert a környező országokhoz képest még mindig Magyarországon lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely a régiós országok - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia - lakáspiacait vizsgálta a legfrissebb hivatalos adatok alapján.

Három nap múlva újra megrendezik az év egyik leglátványosabb eseményét, az augusztus 20-i tűzijátékot, ráadásul idén új helyszínen. A rendezvényre minden évben több millióan kíváncsiak, közülük több százezren figyelik a helyszínről élőben. Habár a látványos show csak sötétedés után kezdődik, a legjobb helyekért sokan már kora délután elindulnak. Hol érdemes lakást venni, és milyen mélyen kell a zsebébe nyúlnia annak, aki jövőre a kanapéjáról nézné a tűzijátékot – méghozzá élőben?

2017 első 7 hónapjában átlagosan 100 nap alatt keltek el a társasházi tégla lakások Budapesten, 5 nappal több kellett vidéken. Panel ennél gyorsabban adtak el, a fővárosban 72 nap kellett hozzá, vidéken 75. A lakások átlagárai Budapesten a XVII. kerületben nőttek a leginkább (24%-al) 2016 első félévéhez képest, míg vidéken, Kecskeméten és Székesfehérváron. Csepelen lehet a legolcsóbban panelhez jutni, vidéken, Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán. Családi házhoz XX. és XXIII. kerületben, illetve Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen. Társasházi téglalakást legkedvezőbben XX. és XXI. kerületben, valamint Miskolcon, Szolnokon és Nagykanizsán keressünk.

Európai élmezőnyben maradt a hazai lakáspiac drágulása. Az idei első negyedévben 8 százalékkal drágultak a lakóingatlanok tavalyhoz képest, amivel a dobogóról lemaradtunk, de még így is ez a hatodik legnagyobb drágulás az EU-ban.

Több mint százszoros árkülönbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy vidéki 20 négyzetméteres családi ház között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, 100 millió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a „listavezető” egy 400 milliós széchenyihegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyei vályogház, amely telekkel együtt csupán 650.000 forintért cserélt tulajdonost.

Akár már hárommillió forintért lehet üdülőt venni a Kőrösök és Tisza mentén. A víkendház befektetésnek sem utolsó, vannak olyan települések, ahol az ingatlanok ára egyetlen év alatt a duplájára emelkedtek. A versenybe már a külföldiek: szerbek, románok, ukránok és oroszok is beszállnak. A vevők számára a fürdőhely közelsége a leginkább meghatározó – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

A lakásokhoz képest bonyolultabb ügy egy családi ház megvétele vagy eladása, ugyanis sokkal több tényezőre kell figyelni. Átlagosan másfélszer annyi időt is vesz igénybe a vevő megtalálása.

Egyelőre hullámzó képet mutat az idei forgalom az ingatlanpiacon, de így is az elmúlt évek egyik legerősebb félévét produkálta. Az árak emelkedésének megtorpanása a jelek szerint csak időszakos volt a Duna House összesítése alapján.

A lakóingatlanok országos átlagára a kínálati piacon 8,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ez azt jelenti, hogy visszafogottabb lett a drágulás. A KSH előzetes adatai szerint is 13 százalékról 8 százalékra csökkent az áremelkedés mértéke éves szinten.

Pontosabban mindösszesen két külső kerületben van lehetőség arra, hogy egy 3 gyerekes család a CSOK igénybevételével 60 négyzetméternél nagyobb lakásba tudjon költözni. Mindeközben 2017 júniusában 27 100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű (150-250 nm-es) családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. Az átlagos kínálati négyzetméterár 222 ezer forint, amit akkor lehet jelentősen meghaladni, ha komplex korszerűsítésen esett át az épület – derül ki az Otthontérkép.hu legfrissebb elemzéséből.

Országosan több százezer olyan, 5 millió forint értékhatár alatti lakás vagy nyaraló található, amely kis törlesztő részletű hitel segítségével meg lehetne venni. A hitelfelvevő jövedelme alapján 1 millió forint hitel 60 havi részletre 20-23 ezer forintos havi törlesztést jelenthet. Ez esetben a folyamat teljesen egyszerű és gyors, nincs jelzálog bejegyzés, nincs közjegyzői díj, sőt van olyan pénzintézet, aki még bankszámlát sem kér hozzá, ami jelzáloghitel esetén elképzelhetetlen – hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum Hitel Center.