Lendületesen indult az idei év a lakáspiacon, ráadásul a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban is egyaránt nőttek az átlagos négyzetméterárak – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Az elmúlt években leginkább a budapesti ingatlanárak emelkedtek, ami idén is folytatódott: a használt családi házak és lakások átlagos négyzetméterára 541 ezer forint volt március utolsó hetében, ami éves összevetésben 19 százalékos drágulást jelent, az idén januári szintet pedig 6 százalékkal haladja meg. Egy év alatt a lakások kínálati átlagára 20 százalékkal 577 ezer forintra, a házaké pedig 12 százalékkal 382 ezer forintra nőtt négyzetméterenként.

Az ingatlan.com elemzése szerint a fővároson belül továbbra is jelentősek a különbségek. Az V. kerület a legdrágább, ott az átlagos négyzetméterár 926 ezer forintot tett ki, ez a tavaly március végi szinthez képest 8 százalékos áremelkedést jelent. A legnépszerűbb városrészek közé sorolt XIII. kerületben 22 százalékkal 622 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 18 százalékkal 648 ezer forintra nőtt az átlagár egy év alatt. A legolcsóbban a XXIII. kerületben lehet lakást vásárolni, ahol 360 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

Vidéki városok 300 ezer felett

Tempós drágulásról árulkodnak a vidéki nagyvárosok számai is, igaz, országrésztől függően az áremelkedés üteme és maguk az árak is jelentős eltérést mutatnak. Az egyik legdrágább megyeszékhelyen, Győrben az átlagos négyzetméterár 10 százalékkal 321 ezer forintra nőtt éves összevetésben, januárhoz képest ez egyébként 6 százalékos többletet jelent. Szintén a drágább vidéki városok közé tartozik Kecskemét, Veszprém és Székesfehérvár: ezekben a városokban 306, 329, illetve 322 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár, ami az egy évvel korábbihoz képest 19 és 17 százalékos pluszt jelent. Debrecenben tavaly márciushoz képest 11 százalékkal kereken 300 ezer forintra emelkedtek a négyzetméterárak.

Erre számíthatnak az eladók

Balogh László, az Inagtlan.com vezető elemzője szerint a részletes országos adatok egyértelműen igazolják, hogy tartóssá vált az a tavaly felerősödő trend, amelynek eredményeként a vidéki nagyvárosokban is felpörgött a lakáspiac. Ezt jelzi az is, hogy az áremelkedés ellenére jelentősen, 96 napról 82 napra csökkent a nagyvárosokban található téglalakások értékesítési ideje egy év alatt, és a panellakásokat is két héttel hamarabb, átlagosan 68 nap helyett 54 nap alatt lehet eladni. Budapesten leginkább a házak értékesítése gyorsult fel az elmúlt egy évben: a családi házak eladása átlagosan 157 nap helyett már csak 142 napig tart, a sorházakat pedig 113 nap helyett 87 nap alatt lehet értékesíteni. A fővárosban továbbra is a panellakások a legkelendőbbek: ezeknek az átlagos értékesítési ideje 58 napról 54 napra csökkent, míg a téglalakások eladása 90 napról 95 napra nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.