2014-ben Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára. Ez 25%-kal marad el a cseh (1.200 euró) és mintegy 15%-kal a lengyel lakások (1.100 euró) fajlagos áraitól. Azonban míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig ez az érték Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év – ezek a főbb megállapításai a Deloitte friss lakáspiaci tanulmányának.

Egyre nagyobb az igény az albérletek iránt, ráadásul augusztusban a keresleti oldalt tovább növelik a kollégiumi férőhelyekről kiszorult diákok is. Annak, aki megengedheti magának, hosszú távon jobban megéri saját ingatlant vásárolni, az alacsony kamatok miatt ráadásul most mindenképpen érdemes hitelfelvételben is elgondolkodni.

Jelentősen drágultak az ingatlanok árai a tavalyi év után az idei év elején is, az áremelkedés azonban még nem gyűrűzött be a vidéki kisebb településekre, elsősorban a nagyobb városok húzzák fel az árakat.

Telket, nyaralót, szőlőt: mindent visznek a vásárlók a Balaton északi partján, és már nem elsősorban a vízparti ingatlanokat. Egy füredi ingatlan négyzetméterára akár egymillió forint is lehet.

Hétéves rekordot dönthet idén az újépítésű lakások eladása a fővárosban, miközben év végére virtuálisan elfogyhat az azonnal költözhető, eladatlan lakáskészlet. A tavalyi élénkülés után idén látványosan tovább nőtt az újépítésű lakások kereslete a fővárosban – olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében.

Folytatódik a dinamikus áremelkedés a Duna House Országos Lakásár Indexe szerint. 2014 közepétől hosszas, 81 százalékpontos stagnálást követően lassabb-, majd erőteljesebb ütemben emelkedtek az árak.

A lakóházak átlagos kínálati négyzetméterára 300 ezer forint alatt mozgott májusban, a lakásoké azonban több mint 400 ezer forint volt - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából. A lakásoknál a magasabb érték a befektetői kereslettel, a belső kerületek felértékelődésével magyarázható.

A felújított lakásoknak átlagosan húsz százalékkal magasabb az értéke a felújítást követően, mint felújítás előtt. Hogyan újítsunk fel, hogy a befektetett munka meg is térüljön?

Vége a lakásárak hosszú éveken át tartó esésének és eljött a növekedés ideje. Érdemes lehet még az áremelkedés beindulása előtt vásárolni, mivel 14 éve nem kellett olyan keveset dolgozni egy négyzetméter lakásért, mint tavaly.

Áprilisban is 12 ezer darab fölött keltek el országos szinten az ingatlanok. Bár az előző hónaphoz képest volt egy – szezonalitással magyarázható - apró csökkenés, mégis magas számról beszélhetünk.

Az ingatlanpiac fellendülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a prémiumminőségű, nagy értékű ingatlanokra is. Az 50 millió forint feletti ingatlanok forgalma már új piacot generált.

Budapest belvárosa, és annak lakáspiaca látványos felfutásban van az elmúlt években. Igazi reneszánszát éli, köszönhetően azoknak, akik hosszú távú, értékálló és kiemelt hozamot biztosítani képes befektetésbe fektetnék a millióikat.

Öt éve nem vettek volna annyian ingatlant, mint ahányan most érdeklődnek, és az árak is elkezdtek felfelé mozdulni. A vásárlók harmada befektetési szándékkal venne lakást, az eladók jelentős része nagyobba költözne.

A jó idővel együtt jön az igény egy balatoni ingatlanra, ahova nyaranta elvonulhat a család kikapcsolódni. A kínálat nagy, lehet bőven válogatni, az ötmilliós vityillótól a félmilliárdos luxusvilláig.

Idén július 1-től elérhető lesz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amely újra lehetővé teszi, hogy az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is igénybe lehessen venni vissza nem térítendő, állami támogatást.

Nem állt meg a gyorsuló növekedés az ingatlanpiacon. Az egyébként általában gyenge első hónapokhoz képest 9 ezernél is több adásvétellel indult a 2015-ös év, ami a válság utáni legerősebb adat.

A válság óta az első ízben emelkedett százezer fölé az ingatlan-adásvételek száma az országban. A lakások árai is emelkedtek, főleg a panellakások kelnek el most drágábban.

A lakáspiac idei éve több szempontból is eltért az elmúlt évek válság tépázta trendjeitől: 2014-ben már nem csak az élethelyzetből adódó változások generáltak adásvételeket, de megjelentek a befektetők is, és a háztartások bizalmának visszatérésével pedig egyre többen valósították meg a korábbi években elhalasztott vásárlásaikat.

A 2000-es évek ingatlanpiacán még nagy arányban voltak jelen a – főleg nyugat-európai – vásárlók, befektetők. A válságot követően azonban keveset hallani felőlük, azonban a Duna House most utánajárt milyen arányban és honnan érdeklődnek a külföldiek.

Rekordhónappal kezdődött az ősz az ingatlanpiacon. A 10 059 tranzakció nemcsak az idei legerősebb-, de az elmúlt 5 év második legerősebb hónapja is. Az árak is emelkedésbe kezdtek.

Budapest az összetett ötvenedik, míg a kelet-európai mezőnyben az első helyen végzett a The Economist élhetőségi rangsorában, ami a világ 140 nagyvárosát állította sorrendbe, számos élhetőségi szempont alapján.

Az idei piaci forgalom 14 százalékos erősödést mutat a tavalyi azonos időszakhoz képest a Duna House becslése alapján. Ennek általában áremelkedés a következménye, de nyilván ez nem egyformán következik be az egyes régiókban.

Egy év alatt a legtöbb megyében számottevően csökkent az eladásra kínált nyaralók ára, jelenleg átlagosan 122 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. A „klasszikus” Balaton környéki megyékben a legszembetűnőbb az árzuhanás.

Óriási különbségek mutatkoznak a főváros agglomerációjában zajló ingatlanvásárlási szokásokban, ha összehasonlítjuk az egyes szektorokat. A Duna House elemzése rámutat, hogy az egyes régiókban mennyiért vásároltunk idén lakást, vagy családi házat.

Mind a cégvezetők, mind pedig cégtulajdonosok körében a legkedveltebb lakóhely Budapesten a II. kerület, mivel itt a lakosok közel 31 százaléka cégtulajdonos és 22 százaléka cégvezető,

A válság előtt sok, főként nyugat-európai vásároló jelent meg a magyar ingatlanpiacon, akik azonban a krízis alatt, azt követően igyekeztek menteni befektetéseiket. Az árak azóta több hullámban estek, mostanra elérték azt a szintet, amely már ismét felkeltette a külföldiek érdeklődését, de a vevők mások...

A március közepi szokatlan hóhelyzet ugyan megbénította az országot, a lakásvásárlókat azonban nem riasztotta el a kiszemelt ingatlan meglátogatásától.

Az év leggyengébb forgalmával zárta az ingatlanpiac a 2012-es évet a decemberi 6 061 db tranzakciójával. A tavalyi évre összesített végleges tranzakciószám így 94 302 lett. – áll a Duna House ingatlanközvetítő legfrissebb elemzésében.

Az idei év leggyengébb forgalmú hónapját, szeptembert is alulmúlta a november, amellyel nemcsak az idei, de az elmúlt évek egyik legkisebb havi forgalmát mutatta. Az idei összesített tranzakciószám így megközelítheti a Duna House által már év elején prognosztizált 95 ezret, de a pontos végeredményt majd a januárban közölt becslés fogja szolgáltatni. A kereslet sem volt magas, az év második leggyengébb adatát mutatta a novemberi hónap 73 %ponttal.

Úgy tűnik, hogy kezd életre kelni több éves hibernációjából a magyarországi ingatlanpiac. Továbbra is átlag feletti tranzakciószám mutatkozik az ingatlanpiacon.

A tavalyi évhez hasonlóan magasabb értéken zárt a májusi hónap az áprilisnál. Idén a többlet kb. 10%-os, amellyel a magas márciusi szintet sikerült ismét megütni.

Az ingatlan vásárlások zömét az 5 és 10 millió forint közötti ársávban bonyolítják országszerte: a Duna House felmérése szerint vidéken a vevők közel kétharmada költ ebben az árkategóriában, Pest megyében már csak a tranzakciók harmadát fedi le ez az ársáv, a főváros pesti oldalán az adás-vételek felét, Budán pedig nagyjából a negyedét teszik ki ezek az üzletek.