A megyék közül Győr-Moson-Sopron a legdrágább a maga 175 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legolcsóbb Nógrád megye 68 ezer forinttal. A főváros persze megelőzi a megyéket: Budapesten átlagosan 229 ezer forintot kértek 2014-ben egy négyzetméternyi lakásért. Budai Ákos, a Lakás 2015 szakértője szerint, az ország legdrágább nagyvárosa Sopron 203 ezer forintos átlagárral, míg a legolcsóbb Salgótarján, ahol mindössze 70 ezer forintot kell fizetni egy lakás négyzetméteréért. A kistérségek listájának extrém pontjait már más megyékben kell keresnünk. A legdrágább terület a budapesti agglomerációban található: a dunakeszi kistérségben 197 ezer forintért vásárolhatunk meg egy négyzetméternyi lakást. Ezzel szemben az ország legolcsóbb helyén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérségben kevesebb mint 32 ezer forint a lakóingatlanok egységára.
Budapest legdrágább kerülete az V. kerület 352 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legdrágább városrészt kicsit északabbra, a XIII. kerületben találjuk: a Marina-parton 424 ezer forintot kellett kifizetni négyzetméterenként. A legolcsóbb kerület Soroksár (XXIII.), illetve Csepel (XXII.), ahol rendre 146, illetve 147 ezer forint a lakások négyzetméterének átlagára. A legolcsóbb városrészt az utóbbi kerületben találjuk: Csepel-Belvárosban 140 ezer forintos egységárral számolhatunk.
Összevetve a Marina-partot és a bodrogközi kistérséget, döbbenetes felfedezést tehetünk: az ország legdrágább és legolcsóbb térsége között több mint 13-szoros árszintbeli különbség van. Ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy mennyire szétszakadt az országos lakáspiac, bár mégis érdemes megvizsgálni azt, hogy egy átlagos lakás megvásárlása milyen nehézségeket jelenthet a magyarok számára.
2014-ben már az egymást követő hatodik évben mondhattuk el azt, hogy a lakásvásárlók egyre kedvezőbb helyzetbe kerültek a lakásárak és a fizetések alakulásának köszönhetően. A válság kirobbanása előtt, 2007-ben nagyjából 2 hónapnyi jövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni. A lakásárak drasztikus csökkenése miatt ez az arány folyamatosan javult és 2014-ben már csak 1,1 hónapnyi jövedelemre volt szükség egy lakás négyzetméterének megvásárlásához. Ez kevesebb, mint az utóbbi 14 évben bármikor, de egy ötven négyzetméteres lakásért még mindig több mint öt évet kell lehúzni.
A kedvező helyzetet azonban még most érdemes kihasználni, mivel a csökkendő tendencia hamarosan véget érhet. 2013-ban még 10 százalékkal kellett kevesebbet dolgozni egy négyzetméter lakásért, mint 2012-ben, 2014-ben azonban már csak valamivel 3 százalék alatti volt a javulás mértéke az előző évhez képest. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lakásárak a 2013-as 2 százalékos csökkenéssel szemben tavaly már nem veszítettek értékükből, míg a jövedelmek mind a két évben nagyjából 3 százalék körüli mértékben nőttek.
Nemzetközi felmérések 2-3%-os reálbér-növekedéssel számolnak 2015-ben Magyarországon, a lakásárak alakulására vonatkozó előrejelzések pedig legfeljebb 3%-os emelkedésre számítanak. Ebből kiindulva még arra is van esély, hogy ha minimálisan is, de 2015-ben tovább csökken az egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához szükséges időszak hossza. Ami viszont valószínűbb, az az, hogy ennél számottevően kedvezőbb helyzetben már nem lesznek a lakásvásárlást fontolgatók.
