Kép: Pixabay

A listát európai városokra leszűkítve a magyar főváros a 23. helyen áll, közvetlenül Róma mögött. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy az európai fővárosok élhetősége megmutatkozik-e az ingatlanok értékében és kiderült, hogy szoros összefüggés nem mutatható ki: Budapest, mint Közép-, és Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa, az egyik legolcsóbbnak számít az európai fővárosok között. A nyugati EU tagállamokban már nőttek a lakóingatlan árak, de az EU egészét tekintve még 5 százalékos csökkenés látható 2008 és 2013 között.

Nem a legélhetőbb a legdrágább

A szomszédos Bécs végzett az élhetőségi lista második helyén (Melbourne az első), az európai fővárosok közül a legjobb helyen. Bécset Helsinki követi, az európai fővárosok rangsorában második helyen, ami a teljes élhetőségi listán nyolcadiknak számít, majd Stockholm. A három fővárosban az ingatlanok átlagos négyzetméter ára 4.800 és 5.800 EUR között van, ami a vizsgált, 18 európai fővárost tartalmazó, mezőnyben nem számít a legmagasabbnak.

Azt, hogy az élhetőség nem függ össze a lakásárakkal, London példája jól mutatja. A brit főváros csaknem 9.000 eurós négyzetméter árával a legdrágább a vizsgált fővárosok közül, de az élhetőségi listán csak az 55. helyen szerepel, még Budapesttől is elmaradva. A második legdrágább európai főváros Párizs, pedig sokkal előkelőbb helyen, az európai nagyvárosok között a negyedik az élhetőségi rangsorban. A városzöldítő ötleteknek köszönhetően az élet is elviselhetőbb!

Budapest különleges helyzetben van, mivel a közép-, és kelet-európai fővárosok közül az első helyen áll az élhetőségi rangsorban, és egyben a bolgár főváros után a legolcsóbb lakásárakkal rendelkezik, jócskán megelőzve Pozsonyt és Prágát is. „Az alacsony négyzetméter árak csak viszonylagosak, a magyar főváros csak külföldi szemmel az egyik legolcsóbb, a hazai átlagos keresetekhez viszonyítva a lakások megfizethetősége már inkább a középmezőnybe sorolja Budapestet” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „A külföldi érdeklődés már most is érzékelhető a belvárosi kerületekben, és ez a következő években nagy valószínűséggel erősödni fog.”

Eltérő tendenciák az Európai Unióban

Az Európai Unió tagországaiban eltérő módon alakultak a lakóingatlanok árai. Az egyes szélsőségek között nagyok az eltérések, Írországban és Spanyolországban óriási, 35-45 százalékos árzuhanás volt 2008 és 2013 között, míg Svédországban és Norvégiában ugyanebben időszakon 20-30 százalékos növekedést regisztrált az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. „Magyarországon 2008 és 2013 között 16-17 százalék közötti volt a visszaesés a lakásárakban” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Ezzel az ország a középmezőnyben van a válságot megsínylő EU-s országok sorában.”

A 2008 és 2013 közötti időszakon lakásár emelkedést elkönyvelő országok kivétel nélkül nyugat-európai tagállamok. Ráadásul a legnagyobb áremelkedést mutató északi országokban az áremelkedés töretlen volt, náluk, a többi tagállam zömére jellemző 2008-ig tartó felfutás, majd az azt követő visszaesés nem látható. A legfrissebb tendenciákat tekintve az EU átlag már stagnálást mutatott 2013 utolsó, illetve 2014 első negyedéve között. Jelentősebb lakásár emelkedés ugyanezen időszakon a skandináv országokban, az Egyesült Királyságban, illetve a Baltikumban látható. Minimális emelkedés hazánkban is látható már az idei év első negyedében. A szomszédos Romániában és Szlovákiában stagnálás jellemző, Horvátországban pedig még nem állt meg az árak csökkenése 2014 első három hónapjában sem.