Minimum 30 millió forintos képzeletbeli határral érdemes számolnia annak, aki ingatlanvásárláson gondolkodik.

Az év első negyedévében tovább emelkedtek az árak és országos átlagban már 22,3 millió forintért cseréltek tulajdonost a használt lakóingatlanok a KSH statisztikái alapján. Továbbra is igaz azonban, hogy a főváros-vidék viszonylatában és a régiók között is jelentős eltérések figyelhetőek meg, hiszen míg a legdrágább budapesti kerületben talán egy minigarzonra sem, addig a legolcsóbb megyeszékhelyen egy több, mint 130 négyzetméteres ház megvásárlására is fedezetet nyújthat az országos átlag összege. Az OTP Ingatlanpont szakértője megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek közül és mekkora kínálatból válogathat az, akinek a kerekített országos átlagár, azaz 22 millió forint áll rendelkezésére egy lakás, ház vagy éppen nyaraló megvásárlására. 

Az ingatlanpiacon nem ez a legfényesebb időszak, a nyári uborkaszezon, a háborús helyzet, a forint gyengülése és az alapkamat emelkedése mind egy irányba mutatott, így jelentősen csökkent a forgalom az utóbbi hónapokban. 

Az év első három hónapjában tovább emelkedtek a lakásárak, azonban az előzetes adatok alapján a hazai ingatlanpiaci forgalom már nem bővült tovább. Uniós összehasonlításban Magyarország 2015. évi bázishoz viszonyított összevont lakáspiaci árindexe továbbra is a legmagasabb (234 százalék), azonban az éves növekedés értékét tekintve Csehország és Észtország is megelőzte hazánkat. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH és az MNB legfrissebb lakásárindexei alapján 2022. I. negyedévének ingatlanpiaci változásait vizsgálja.

Az ingatlanok áremelkedése még mindig töretlen, az enyhébb nyár után aktívabb őszi szezonra számít a Duna House ingatlanközvetítő.

Országos átlagban 4,4 százalékkal nőttek a lakásárak az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, éves szinten az árnövekedés dinamikája 20,1 százalék volt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásárindexéből.

Lassulhat, de megállni belátható időn belül a szakértői vélemények szerint nem fog a lakásárak emelkedése, hiába várnak erre jóideje az ingatlanvásárlást halogatók. A vevők többsége mielőbb szerződni szeretne, hiszen a lakásárak és a lakáshitel-kamatok is hónapról hónapra magasabbak.

Jelentősen emelkedtek mind a bérleti, mind a lakásárak az egyetemi városokban. Budapesten az V. kerületben a legdrágább a lakások négyzetmétere, az árak ugyanakkor a vizsgált városrészek közül a ferencvárosi rehabilitációs területen, Óbudán, Angyalföldön és a Magdolnanegyedben nőttek a leginkább tavaly.

Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.

Éves szinten forgalombővülés, valamint a lakásárak kitartó emelkedése jellemezte 2021-ben a magyarországi lakáspiacot, derül ki a KSH és az MNB friss statisztikáiból. Az előzetes adatok alapján a magyarországi lakáspiac legnagyobb növekedését a fővárosi agglomeráció és a Pest megyei családi házak könyvelhették el. Az egész évben megfigyelhető áremelkedés hatására a IV. negyedévben a magyarországi lakásárindex érte el európai összehasonlításban, 2015-höz mérve a legmagasabb, 216,8 százalékos értéket.

Az Eurostat nemrég publikált adatai alapján, 2010 és 2021 negyedik negyedéve között, a 24 uniós tagállamban átlagosan 42 százalékkal növekedtek a lakóingatlan átlagárak. Ezen időszak alatt Magyarországon következett be az Európai Unióban a második legmagasabb, 128 százalékos áremelkedés. Tovább árnyalja a képet, ha a hazai lakásár-változást a megyék, megyeszékhelyek és budapesti kerületek szintjén is vizsgáljuk. Az átlagos négyzetméterárak hét fővárosi kerületben 11 év alatt gyakorlatilag megháromszorozódtak, hasonló mértékű változás mutatható ki Győr-Moson-Sopron megyében, a megyeszékhelyek esetében pedig Győrben és Tatabányán is – mutat rá az OTP Ingatlanpont elemzése.

Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos volt a drágulás. A bérletidíj-emelkedésben szerepet játszott, hogy márciusban még sosem volt ekkora kereslet a kiadó lakások iránt.

Az áremelkedés kézzel fogható a hazai ingatlanpiacon – akár vásárlásról, akár bérlésről van szó –, az viszont talán meglepetés, hogy mértéke az EU-s tagállamok közül az egyik legmagasabb. A Duna House szakértői szerint hazánk európai szinten így is a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben”. Az emelkedésnek azonban még messze nincs vége.

A tavaly áprilisi 32 ezerről alig több mint 16 ezerre csökkent a számuk.

A KSH és Eurostat adatai szerint 2015-höz árszinthez képest képest Magyarországon 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért tavaly év végén, ami az uniós országok között a legmagasabb érték.

Majdnem hárommillió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő a Balatoni borrégióban, itt a legmagasabb az ár a hazai bortermő területek között. Ugyanígy a lakóingatlanoknál is élen jár a térség, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kérik átlagosan a legtöbbet a lakásokért és a házakért, tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot. Ez az ár éppen félmillióval több mint a legolcsóbb, Tokaji borvidéken. A legdrágább és a legolcsóbb bortermő település között pedig több mint tizennyolcszoros a különbség. A 2014 óta tartó ingatlanár-növekedés eltérő mértékben érintette a bortermő vidékeket, de mindenhol jelentős volt, még a legkevésbé dráguló térségekben is duplázódtak az árak.

Az Otthon Cemtrum szerint a szomszédban zajló háború és az Oroszországra kivetett nemzetközi szankciók egyelőre nem éreztetik hatásukat a hazai ingatlanpiacon. A fegyveres konfliktus kitörése óta eltelt időszakban az elmúlt évhez hasonló pozitív lendület érzékelhető. 

2021-ben is taroltak az agglomerációs települések szerte az országban.

2021 egyértelműen a kilábalás éve volt a budapesti albérletpiacon – derül ki a Rentingo.com éves összefoglaló elemzéséből. A koronavírus-járvány újabb hullámai ellenére előbb stabilizálódott, majd az év második felében látványosan nőtt a forgalom a kiadó lakások piacán, ezzel együtt a bérleti díjak decemberre elérték idei csúcsukat, és a bérlők fizetőképessége is erősödött. Volt olyan budai körzet, ahol közel 30 százalékot emelkedtek a bérleti díjak 12 hónap alatt. Az albérletárak alakulása jelentős eltéréseket mutat még kerületeken belül is.

A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek.

Főleg az alacsony bázis miatt lehetett nagyot kaszálni a salgótarjáni tégla lakásokon, de a szekszárdi panel is jól tejelt.

Budapesten 8,5 éves jutó átlagfizetésre volt szükség egy 50 négyzetméteres 35,9 millió forintos ingatlan vásárlásához a második negyedévben, ezzel a vizsgált időszakban a visegrádi országok fővárosai közül a magyar fővárosban lehetett a leggyorsabban lakáshoz jutni - közölte az ingatlan.com.

A terület specialistái szerint a budapesti, belvárosi ingatlanpiac hasonló, felfelé ívelő tendenciát mutat, mint ahogyan az a 2014-es évben történt, amely a 2008-as gazdasági világválság után egy nagyon fontos mérföldkő volt a hazai ingatlanpiacon. A Central Home elemzése azt mutatja, hogy aki most lép be a piacra, az megelőzi a komolyabb áremelkedést, bármikor is jöjjön az, mert számottevő árcsökkenés a belvárosban egészen biztosan nem várható. Ezt támasztja alá az a tény, hogy még a tavalyi évben és 2021 első felében sem történt valódi árzuhanás, és amint az élet még inkább normalizálódik, az árak ismét emelkedni fognak.  

Szokatlan hatásokat váltott ki a Coviddal terhelt tavalyi év az ingatlanpiacon, Pest megyében a járások 94 százalékában pozitív lett a vándorlási mérleg, a tíz legnagyobb nyereségű járás közül pedig kilenc vízparttal érintkező járás volt. A legkedveltebb a Balaton, ami az árakban is visszaköszön, a nagy vesztes a főváros, amely vándorlási deficittel zárta a tavalyi évet, igaz erre a folyamatra covid csak ráerősített.

A pandémia miatt a legkedvezőbb árú és legnépszerűbb ingatlantípusnál, a panellakásoknál is visszaesett a kereslet tavaly, ami magával húzta az árak korrekcióját, visszaesését is. Az idei évben azonban nem csak visszaálltak a 2019-es szintre, de még tovább is emelkedtek az egy négyzetméterre kalkulált összegek. A Duna House ez évi tranzakciós adatai alapján a legdrágábban – Vizafogó helyett – már Gazdagréten lehet panelt vásárolni Budapesten, ugyanakkor a legnépszerűbb a Füredi úti lakótelep.

Már-már ott tartunk, hogy külföldre olcsóbb elutazni egy hétre, mint a Balatonra, de a koronavírus-járvány okozta egészségügyi kockázatok miatt mégis sokan választották ezen a nyáron is a belföldi nyaralást. Mindez az ingatlanpiacra is érezhető hatással van, a jó fekvésű nyaralókat ugyanis pillanatok alatt elkapkodják akár egymillió forint feletti négyzetméteráron is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ugyan augusztus elején beütött az ilyenkor megszokott megtorpanás, de az elkövetkező hónapokban nem számít komolyabb visszaesésre.

Tavaly majdnem húsz százalékkal kevesebb tranzakció köttetett, mint a pandémia előtti utolsó békeévben. Budapest különösen megszenvedte a csökkenést, ahol nem csak a vírus, hanem a magas árak is visszafogták keresletet, így a trend 2015 óta tartósan negatív irányú: a fővárosban értékesített ingatlanok száma négy év alatt 40 százalékkal csökkent.

A kevesebb adásvétel sem csökkentette az ingatlanpiaci árakat, derült ki az Otthon Centrum kutatásából, amely a pandémia lakáspiaci hatásait összegezte.

Legek az albérletpiacról: az országos albérletpiaci kínálatban akad havi 20 ezer forintért Hajdú-Bihar megyei albérlet. Szintén a legolcsóbbak közé tartozik egy, kifejezetten egyetemista bérlőknek szánt dunaújvárosi lakás, 40 ezer forintért bérelhető minden hónapban. De vajon mennyibe fáj egy 1000 négyzetméteres kastély?

Ma dördül el a startpisztoly a felsőoktatásban, azonban a következő két hónap nemcsak a frissen felvett hallgatók, hanem sok pályakezdő és munkahelyet váltó számára is egyet jelent az aktív lakáskereséssel. A megnövekedett kereslet miatt a lakástulajdonosok számára is kiváló időszak ez a bérbeadáshoz, ám kezdőként az ideális bérlemény és ideális bérlő megtalálása is sok fejtörést okozhat.

A fővárosi újlakás-piacon az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb projekt indult, ezekben kevesebb lakás épül, ám az átlagos kínálati négyzetméterár 8,5 százalékkal nőtt: az Otthon Centrum kimutatása szerint a középérték 1 millió 113 ezer forint a fővárosban. A belvárosban kereken kétmilliót ér egy négyzetméter átlagosan.

A Duna House közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint 2021 júniusában, országosan 13 615 ingatlan adásvétel bonyolódott, valamint 115 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

Az ingatlanpiac ismét magára talált, azonban a bérleti díjak még messze vannak a koronavírus-járvány előtti csúcstól. A lakásvásárlás ma is értékálló befektetés, de az elérhető bérleti hozam mellett mára a hosszú távú értéknövekedés is nagy súllyal esik latba a megtérülési számításban. Mit, mikor és hol érdemes megvásárolni? Az OTP Ingatlanpont szakértője befektetési szempontból vizsgálja a lakóingatlanok piacát.

Tavaly országosan ötödével csökkent a lakások adásvétele és enyhült a drágulás üteme is. Budapesten a peremkerületek viszont nagyon belehúztak és ezekben egyre gyorsabb az áremelkedés - derül ki az OTP idei első Lakóingatlan Értéktérképéből.

Újabb infrastrukturális és kereskedelmi fejlesztések lesznek Újlipótvárosban, ahová - bár nem olcsó környék, de - sok budapesti szeretne költözni. 

Sem a  lakásépítés, sem a lakáshitelezés nem roppant össze tavaly, idén már megkezdődött a fellendülés, de a kivitelezési költségek további emelkedése idén is fűteni fogja az árakat - összegezte a lakáspiaci folyamatokat és kilátásokat az MNB.

Majdnem hat százalékkal kevesebb lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban, ám az ÁFA-kedvezmény januári bevezetése igencsak meglódította a piacot: negyedéves összehasonlításban már 15 százalékkal több projekt indult el, mint 2020 azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan az árak is emelkedtek, az 1,103 ezer forintos négyzetméterár kilenc százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél.

Eddig csak az volt biztos, hogy drágábban lehet építkezni a növekvő kivitelezési költségek miatt. Most már az is megerősítést nyert, hogy a külső hatások miatt mind az új, mind a használt lakások ára emelkedett az elmúlt három hónapban.

Miközben az ingatlanos cégek és a lakosság is folyamatosan egyre optimistább a lakáspiaccal kapcsolatban, mind többen számítanak a használt lakások kisebb árcsökkenésére, különösen Budapesten – derül ki a GKI és a Masterplast felméréséből. Az új építésű lakások ára ugyanakkor csak elvétve mérséklődött az 5 százalékos áfa miatt. A projektek többségénél stagnálnak, néhánynál még növekedtek is az árak.

Minden ingatlan adásvétel leginkább sarkalatos pontja, hogy a felek érdekei és szándékai miként simulnak össze, ennek legfőbb mutatója az ár. A vevők minél kedvezőbb árat szeretnének, az eladók a lehető legtöbbet kihozni a tulajdonukból, de vajon van-e olyan, hogy átlagos alku.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások után közvetlenül 20-25 százalékkal visszaesett az eladó és kiadó ingatlanok iránt érdeklődők száma heti összevetésben, de vasárnapra visszakapaszkodott a megszokott szintre. A mostani kilátások szerint a legújabb szigorítások várhatóan nem befolyásolják érdemben a lakáspiac teljesítményét.

A lakásvásárlás általában hosszú távra szóló döntés, ezért a szokásosnál alaposabb átgondolást igényel. Az alapvető kérdés, ami valószínűleg mindenkiben felmerül, hogy új vagy használt ingatlanban képzeli-e el álmai új otthonát. A kormányzati otthonteremtési program a használt és új lakás vásárlását, új ingatlan építését, illetve meglévő felújítását, bővítését és korszerűsítését is támogatja, ezért arra a kérdésre, hogy mi a legjobb döntés, most még nehezebb lehet választ találni.

Németországban mintha nem is lenne járvány, úgy drágulnak tovább a lakások és a lakásbérleti díjak. De nem egyenletesen, a belvárosokban akár némi csökkenés is elképzelhető, miközben az elővárosok, kertvárosok, jó közlekedésű kisvárosok piaca virágzik. A kereslet egy része befektetési célú, és mivel a kamatok még sokáig gödörben maradhatnak, jó ideig kitarthat.

A már 2019-ben lassuló lakáspiacon a koronavírus-járvány időben előre hozta a várt ciklusváltást. A forgalom visszaesése és az árszint korrekciója jelenleg Budapestet, illetve a nagyobb városokat érinti leginkább. Bár az Otthonteremtési Program 2021-től induló elemei mindenképpen pozitív hatással lesznek a piac összes területére, egyelőre még megjósolhatatlan, hogy már jövőre egyértelműen elindulhat-e a kilábalás a válságból – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.

Jövő nyárig akár további 10 százalékos csökkenés is elképzelhető.

Több mint 5 százalékkal mérséklődtek az országban az albérleti díjak szeptemberben az előző év azonos időszakához képest.

De csak januártól érhetők el ezek a támogatások. Rossz hír a vásárlóknak, hogy az eladást nem sürgető tulajdonosok is kapcsolnak, és már idén feljebb vihetik a keresett romos családi házak árát, főleg az agglomerációban. Így a sok friss pénz biztosan nem ér majd annyit, mint ami a bankókra van írva.

Választási célt szolgáló kezdeményezések vagy átgondolt döntések azok, amiket csöpögtetve tett közzé a kormány az elmúlt napokban a lakáspiac feltámasztására?