Jelentős változásokon megy keresztül a magyar lakáspiac, amely a hosszú távú drágulást tekintve a nemzetközi összevetésben az élmezőnyben van - derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely ismerteti a lakáspiaci kereslet alakulása mellett a legfrissebb kínálati árakat, valamint a hivatalos adatok alapján a tavalyi árindexeket is.
Mitől függ a drágulás?
Magyarországon a múlt év utolsó negyedében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, hasonlóan magas áremelkedésre a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve azt mondta: “Az úgynevezett összetételhatás alapján az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez lényegében kézenfekvő folyamat, a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók. Hozzátette: “Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb, múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben. A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll 2-szeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.
Szétválhat a használt és újlakás-piac
Balogh László az ingatlan.com elemzésében szereplő legfrissebb, idei adatokat ismertetve azt mondta: “Átalakulóban van a lakáspiac. Erre utal, hogy az idén a kereslet jelentősen csökkent az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható. Az idei első negyedévben kevesebb érdeklődés érkezett az eladó ingatlanokra, mint két éve. Pedig 2020 első negyedéve már a koronavírus-járvánnyal érintett időszak volt.
A szakember úgy látja, hogy a következő időszakban az új és használt lakások piaca elválhat egymástól. Az új lakóingatlanoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.
Az ingatlan.com körképéből kiderül, hogy a fővárosban április első napjaiban az új lakások átlagos négyzetméterára a kínálati piacon közel 1,1 millió forint volt, ami 21 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A budapesti használt lakásoknál 17 százalékos volt a növekedés, így 873 ezer forintot tett ki. A Budapesten kívüli nagyvárosokban az új lakások esetében az átlagos négyzetméterár 736 ezer forint volt, ez 26 százalékos éves áremelkedést takar, a használt lakóingatlanoknál a kínálati ár 28 százalékkal 522 ezer forintra nőtt.
