Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező drágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta. Az újabb áremelkedés növekvő infláció és romló hitelezési feltételek mellett következett be. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, ám a használt lakásoknál már lassulás mutatkozott: itt a folyósított hitelek száma negyedével, összege 5,0 százalékkal csökkent.
A 2015-ös bázisidőszak óta több mint két és félszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások indexe 251,4 százalék, az újaké 259,1 százalék volt az idei második negyedévben. Az új és a használt lakások összevont árindexe elérte a 252,8 százalékot.
Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Még drasztikusabban nőttek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.
Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden. Siófokon az árak már utolérték a fővárosiakat, ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot.
(MTI)
