Látszólag 180 fokot fordított a vevők érdeklődésén az utóbbi két esztendő. Emlékezetes, hogy a Covid alatt a kiköltözés – a zöldövezetbe vagy agglomerációba – volt a sláger, így megugrott a kereslet az ottani, nagyobb alapterületű családi házak iránt. Ezt az is segítette, hogy a home office miatt felértékelődött a "plusz 1 szoba", ahova tartósan el lehet vonulni akár dolgozni is. Ekkoriban terjedtek el olyan hirdetések is, amelyekben az alaprajzon a korábbi hálókat immár dolgozószobaként tüntették fel.
Bár a koronavírus járvány lecsengésével alábbhagyni látszik a kiköltözési hullám, sőt mintha csendes visszaáramlás indulna a város belsejébe, a vevők látványos pálfordulását inkább a rezsiköltségek miatti hirtelen aggodalom okozta. Az apró lett a vonzó, mert ha kevesebb a kényszerűen fűtendő tér, akkor még egy energetikailag korszerűtlenebb lakást is kevésbé költséges fenntartani. Ráadásul a kicsi lakás befektetésnek is szerencsés: olcsóbban elérhető, jól kiadható, s ha kell, könnyenértékesíthető.
E fordulat magyarázatát Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője egy további szemponttal is finomítja. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor a vevők valahol új otthont keresnek, akkor csak abból tudnak választani, amit ott kínálnak. Így például a Covid alatt a zöldbe igyekvők azért is vettek – akár a számukra szükségesnél nagyobb – családi házakat, mert a külvárosban és az agglomerációban ezekből a legbőségesebb a kínálat. Hasonlóképp ugyancsak szűkített választékkal kell számolnia annak is, aki most inkább a város belsejébe igyekszik.
