Európában a harmadik legnagyobb drágulást mérték a magyar albérletárakban.

Nyoma nem látszik a szenzációs évnek, amit a kormány ígért.

Várhatóan 2025 sem lesz unalmas év a magyar ingatlanpiacon.

Pomáz, Monor, Üllő, Ócsa, Diósd még olcsóbb.

Elnyelte a tavasz lendületét a Balaton.

A tavalyi mélypont után az idei első fél év növekedést produkált.

Budapesten már hetekkel a július 24-i felvételi ponthatárhirdetés előtt érzékelhetően nőtt a bérlakáskeresők aktivitása.

Nagy választékkal várja a vidéki diákokat a fővárosi albérletpiac.

2023-ban országosan közel 30 százalékos forgalomcsökkenés mellett 8 százalék körüli nominális drágulást (azaz a magas infláció miatt közel kétszámjegyű reálár-csökkenést) mértek a lakóingatlanok piacán.

Egymillió olyan régi családi ház akad az országban, aminek az energetikai korszerűsítésére felhasználható az európai uniós forrású támogatás.

Bár az év fordulóján már az újraéledés határozott jeleit mutatta a hazai lakáspiac, a lakásépítések esetében még nem volt nyoma a kedvező fordulatnak.

Tavaly október-decemberben történelmi csúcsra ért az új otthonok árszintjét jellemző index.

Az árcsökkentés átlagosan 10,5 százalékos volt.

Bár a lakótelepi lakások forgalmát is megviselte a kereslet általános visszaesése, az áraik az elmúlt évben is tovább emelkedtek.

Fokozott óvatosság – leginkább ez jellemzi a fővárosban építő vállalkozások 2024-es terveit.

Folytatódott az áremelkedés az ingatlanpiacon az év első kilenc hónapjában.

A romló gazdasági környezet, a magas infláció okozta reálbér-csökkenés, a megugró hitelkamatok és az általános bizonytalanság látványos fékezést hozott idén a lakáspiacon.

Az energetikai tanúsítványrendszer november elsejétől hatályos átalakulása segíthet a tudatos és energiahatékony építkezések és felújítási munkálatok hazai fellendítésében.

Hanyatló forgalom és stagnálás-közeli árak jellemezték a legfrissebb jelentések szerint az idei második negyedév lakáspiacát.

Tovább nőtt az árcsökkentők aránya az ingatlanhirdetők körében.

2023 első negyedében önmaga Európa-csúcsát is megdöntötte a magyar lakásárindex.

Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után.

Már jövőre megindulhat az általános kereslet visszaépülése.

A használt lakások árszínvonalának ismételt felzárkózására utalnak a KSH korábbi és legfrissebb lakáspiaci árindexei.

A pestvidéki lakáspiacra beszökött a tavasz.

Töretlen tendenciaként mutatják az alku lehetőségének bővülését.

A tavalyi évben már látszottak a jelei, mostanra pedig egyértelműen kijelenthető, hogy a hazai lakáspiac elérkezett a már 2020 óta várt ciklusfordulóhoz.

Bár a kislakások még ezekben a nehéz hónapokban is kelendőnek bizonyulnak, az OTP Ingatlanpont szakértői szerint ebből még nem következik, hogy 2023 a garzonok éve lesz a lakáspiacon.

Az ingatlan iránt érdeklődők száma jelentősen csökken, a hirdetési kínálat nő, az eladási idő kitolódik és egyes szegmensekben elindult az árak lassú csökkenése.

A belföldi népességmozgás évek óta nagyjából állandónak tekinthető iránya és mértéke is megváltozott az elmúlt évben. 2020-ban összességében kevesebben kerestek új állandó lakóhelyet, a városok vándorlási mérlege negatív volt, míg a községek népességvonzó ereje tovább nőtt. A legnépszerűbb megyék Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy voltak. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH népmozgalmi adatai alapján vizsgálja az ingatlanpiac változásait.