A második negyedévben 15,1 százalékkal emelkedtek a magyar lakásárak az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, ennél nagyobb drágulást csak cn mértek – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az előző negyedévhez képest viszont mindössze 1,1 százalékos volt a drágulás, ami elmaradt az 1,6 százalékos uniós átlagtól is. Az újépítésű lakások 13,9 százalékos áremelkedése egy év alatt alacsonyabb volt, mint a használt lakások 15,3 százalékos drágulása, de mindkét adat Európa élmezőnyébe tartozott.

Az első negyedévben még 16 százalékos volt a magyar lakásár-emelkedés, míg negyedéves alapon kiemelkedő mértékben, 8,4 százalékkal lőttek ki az árak. Utóbbi adat magasan a kontinens legmeredekebb drágulási üteme volt, míg éves alapon csak a portugál piac árszintje nőtt jobban a magyarnál az év elején. Vagyis, ha az első fél évet nézzük, egyértelműen kiemelkedő volt európai összevetésben a magyar lakásárak szárnyalása.

Április és június között a legnagyobb áremelkedés Portugáliában volt, ahol 17,2 százalékkal ugrottak meg az árak egy év alatt, ezzel ott folytatódott az utóbbi negyedévek trendje. Ezzel szemben Finnországban Európában egyedüliként csökkentek a lakásárak, 1,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a tavalyi második negyedévben. Franciaországban  mindössze 0,5 százalékos drágulást mértek a szakemberek, míg Svédországban 0,7 százalékkal nőttek az árak.

Az első negyedévhez viszonyított rangsor élén is a portugálok álltak, ahol 4,7 százalékkal nőttek az árak, Luxemburgban 4,5 százalékos, Horvátországban pedig 4,4 százalékos drágulást regisztráltak. Minimális árcsökkenés egyedül Belgiumban és Franciaországban volt, rajtuk kívül csak a ciprusi, a román, a finn és a svéd lakásárak emelkedtek a magyarországi 1,1 százaléknál kisebb mértékben.