Európa-szerte nehéz volt az idei első negyedév a lakáspiacon, erről tanúskodnak az Eurostathoz eljuttatott legfrissebb forgalmi adatok, amelyek szerint szinte általános volt a tranzakciószám jelentős visszaesése az előző év azonos időszakához képest. Az adatot szolgáltató 14 uniós tagország közül egyedül Ciprusról jelentettek növekedést (17 százalék), míg a csökkenés Luxemburgban és Finnországban még az 50 százalékot is meghaladta. Magyarország ebben az összevetésben a maga 25,5 százalékos visszaesésével a középmezőnyben foglal helyet.
Ha csak közvetlenül az évváltás körüli mozgásokra koncentrálunk, akkor sokkal kedvezőbbnek tűnhetnek a hazai folyamatok. A legtöbb országban a negyedéves összevetés is hanyatlást mutat, csak kettőben, Magyarországon és Dániában nőtt a forgalom a múlt év végihez képest, egyaránt 20 százalékkal. Ez különösen akkor mutat jól, ha megidézzük a legnagyobb veszteseket is: Írországban és Luxemburgban 36-36, míg Finnországban 34 százalékkal csökkent az üzletkötések száma egy negyedév alatt.
Ám a hazai piacon érdekeltek közérzetét vélhetően inkább a "megszokott" eredményeinkkel való összevetés határozza meg. Az első negyedévben az Eurostat által jegyzett lakásforgalmi indexünk (ami a 2015-ös szintet tekinti bázisnak, azaz 100-nak) 94-et mutatott. Ez a legutóbbi adathoz, a 2022 IV. negyedévi 78,2-höz képest előrelépés, de kevesebb az "időszerűnél". A lakáspiac szezonális jellege miatt ugyanis a "megpihenő" IV. negyedév, és az azt követő "ébredező" I. negyedév között természetes a jelentős élénkülés, a közelmúltban azonban láttunk a mostaninál jóval dinamikusabb emelkedést is. Egy évvel ezelőtt 29,3 százalékos, míg még egy évvel korábban 55,6 százalékos volt a növekedés.
