Az I. negyedévi forgalmi indexről készült mostani pillanatfelvétel hiába mutat immár növekedést, a reális értékeléshez hozzátartozik, hogy 2015 óta nem volt ilyen gyenge forgalom a hazai piacon.
Az árakat illetően leginkább stagnálás-közeli képet mutat az Unió lakáspiaca. Az Eurostat 27 országra számolt árindexe(amelynek ugyancsak 2015 a bázisa) az elmúlt esztendőben csupán minimálisan változott. 2023. I. negyedévében 146,8, egy évvel korábban pedig 145,6 volt az értéke.
Az elmúlt egy év összesített 0,8 százalékos árnövekedése mögött rendkívül szórtak az egyes nemzeti piacok eredményei. A magyarországi 8,6 százalékos drágulást többen is túlszárnyalták: Horvátország (14 százalék), Litvánia (13,1 százalék), Bulgária (9,5 százalék), Észtország (9,2 százalék), Szlovénia (8,8 százalék), valamint Portugália (8,7 százalék). Ezzel szemben 6,2-6,9 százalékkal mérséklődtek az árak Svédországban, Németországban, valamint Dániában. Az ebben az összevetésben elég kedvezőnek tetsző hazai eredmény értékelésekor is meg kell említeni két körülményt. Egyrészt ennél alacsonyabb éves árnövekedési ütem utoljára 2020. IV. negyedévében, a két Covid-hullám között volt a hazai piacon, másrészt ez a drágulási tempó csekélyebb az inflációnál, azaz valójában csökkenő reálértékekről vall a statisztika.
Ennek ellenére biztatónak tekinthetjük, hogy a csökkenő forgalom ellenére sem omlottak össze az árak, sőt újra nőni tudtak az idei I. negyedévben, aminek eredményeként – 2015-höz viszonyítva 262,2-es mutatóval – történelmi, és egyben európai csúcsra is jutott az Eurostatnál a magyar lakásárindex. Az évzáró és az évnyitó negyedévek között a mi 2,2 százalékos indexjavulásunknál többet csak Dánia (2,5 százalék) tudott elérni. Ezzel szemben például Luxemburgban 4,1, míg Németországban 3,1 százalékkal estek nominálisan is a lakásárak.
