Idén folytatódott a lakásépítés visszaesése, a KSH gyorsjelentése szerint az első negyedévben az egy esztendővel korábbinál 23 százalékkal kevesebb, mindössze 2.779 új otthont adtak át. Ez – mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi – 7 éves mélypont, legutóbb 2017 január-márciusban regisztráltak ennél csekélyebb számú használatbavételi engedélyt. A további építések lendületét előre jelző adatok is elég gyengék, az építési engedélyek száma (4.524 db) 9,3 százalékos visszaesést mutat a múlt év hasonló időszakához képest, egyúttal 9 éve a legrosszabb évkezdetet jelenti.

A piacra kerülő új otthonok mennyiségének hanyatlása főleg a fővárost sújtotta, ott 35 százalékos volt a visszaesés, ezzel szemben a megyei jogú városokban csak 7,7 százalék, az egyéb városokban 22 százalék, míg a községekben 16 százalék.

A visszaesés mértéke országrészenként is igencsak eltérő volt, s ezen belül jellemző az is, hogy az egy-egy kisebb területre koncentrálódó fejlesztések meghatározták akár egy egész régió eredményét is. Még egy olyan nagyobb piac esetében is, mint a fővárosi, ebben az időszakban domináns lehetett egyetlen kerület: a XI.-ben, azaz Újbudán adták át a fővárosi új lakások majdnem felét (48 százalék).

A Dél-Alföld régióban, ahol kimagaslóan jó eredményt, 32,6 százalékos növekedést regisztrált a statisztika Kecskemété volt a főszerep. A város adta a teljes térség lakásépítésének több mint felét (52 százalék). Észak-Alföld gyenge teljesítményére, a 47 százalékos visszaesésre viszont Szolnok térségének volt kiemelkedő hatása: a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei új lakások száma ugyanis alig haladta meg az egy évvel korábbinak a harmadát (36,8 százalék). Az elemző ezen adatok kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az új lakások mostani igen alacsony száma mellett már egy kisebb lakópark átadása is jelentősen változtathat akár egy-egy vármegye vagy régió eredményein.