Hasonlóan szélsőséges eltéréseket mutat a KSH jelentése a kiadott építési engedélyeknél is. Például a Debrecenben zöld utat kapott közel 800 lakásos fejlesztésnek döntő szerepe lehetett abban, hogy a megyei jogú városokban tervbe vett otthonok száma 42 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A statisztikákból az is kitűnik, hogy a visszaesés főleg a befektetők fokozott tartózkodásának a következménye. Az új lakások 60 százalékát építették eladásra, ami 3 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A magánépítők térnyerését jelzi az is, hogy az új lakások többsége (51 százalék) családi házban található. A lakóparki otthonok részesedése január-márciusban mindössze 0,8 százalék volt úgy, hogy Budapesten, illetve a megyei jogú városokban egyetlen ilyenre sem kértek használatbavételi engedélyt.

A kilátásokat illetően a szakértő úgy vélekedik, hogy idén még a tavalyinál is kevesebb – mintegy 16 ezer – új lakás átadása várható. Ám ezzel túl is juthatunk a mélyponton, mert a várakozásai szerint 2025-ben már ismét emelkedhet a piacra kerülő új otthonok száma.

Néhány héttel ezelőtt még nagyjából egyértelműnek tűnt, hogy az építési engedélyek száma már ebben az évben növekedhet, mivel a kedvezményes, 5 százalékos áfa további – legfeljebb 2028 végéig való – alkalmazásának az volt az előírt feltétele, hogy még idén megszerezzék az építési engedélyt az érintett beruházásokhoz. Május elején azonban bejelentették a szabályozás módosítását, amivel azok az építkezők, akik élni akarnak ezzel az immár 2016 óta fennálló lehetőséggel, újabb két év haladékhoz jutottak. Így elég lesz az építési engedélyeket 2026 végéig megszerezni ahhoz, hogy a felépítendő otthonok értékesítésénél 2030 végéig is alkalmazhassák a kedvezményes áfakulcsot.