Nem csupán a bérekkel, hanem egymással is versenyt futnak az új és a használt lakások árai. Bár egy-egy területen jellemzően az új lakások drágulása húzza magával a használtak értékét is, e két piaci szegmens árszínvonala az évek során hol közelít, hol eltávolodik egymástól. Egyes piaci folyamatok inkább az újak, míg mások inkább a használtak relatív felértékelődését segítik. Ennek eredményét, két ellentétes ingatlanpiaci ciklust áttekintve, mutatják be a KSH lakáspiaci árindexeinek rendelkezésre álló adatai.
|
Új- és használt lakások árviszonyainak alakulása a KSH lakásárindexei alapján |
|||||||||||||
|
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
2021 |
2022** |
|
Újlakás* árindex % |
90,9 |
87,8 |
87,8 |
88,7 |
92,6 |
100 |
110,5 |
131,1 |
148,7 |
167,6 |
189,2 |
221,7 |
266,1 |
|
Használt* árindex % |
95,6 |
92,2 |
88,7 |
86,2 |
89,7 |
100 |
113,3 |
126,9 |
144,9 |
170,8 |
178 |
205,7 |
251,5 |
|
új/használt % |
95,0 |
95,2 |
99 |
103 |
103,1 |
100 |
97,5 |
103,3 |
102,6 |
98,1 |
106,3 |
107,8 |
105,8 |
|
* A KSH új-, illetve használtpiaci lakásárindexe a 2015-ös árakhoz viszonyított árszintet mutatja százalékban ** előzetes adatok |
|||||||||||||
Bár az árak mindkét szegmensben estek, azok dinamikája különbözött. Mivel a lakásépítés nagyot zuhant – idézi fel az okokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, az új otthonok fokozatosan tűntek el a kínálatból, így azok még az általános esésben és minimális forgalom mellett is viszonylag jobban tartották az árukat. Ez a felértékelődés vált nyilvánvalóvá 2013-14-re, s az ennek nyomán indított projektek eredményeként 2015-16-ra már bővebb lett a kínálat új lakásból is (2016-ban már a három évvel korábbi mélypont forgalmának több mint kétszeresét regisztrálták az új lakásoknál).
